Eger - napilap, 1940/1

1940-02-26 / 32. szám

A R A 8 FILLÉR

Eger, LI. évfolyam, 32. szám. ♦ Hétfő * Trianon 21, 1940. február 26.

ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér.

SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558.

Szmrecsányi Lajos ör. érsek, pápai trón- állá pdsztorleuélben intézkedett a kormányzó jubileumának megünnepléséről

Március 1-én hálaadó istentisztelet lesz az egyházmegye minden templomában

Eger, február 26.

Március 1-én lesz húsz éves fordulója nagybányai vitéz Horthy Miklós kormányzóvá választásának Az egész nemzet—a kormányzó akarata szerint — csendes ünnepi méltósággal. és bensőséges lélekkel ad hálát az Istennek azért, hogy a kormányzó személyét az ország élére állította gondviselésének bizonyítékául.

A nemzet ünnepére hívja fel a figyelmet dr. Szmrecsányi Lajos érsek, pápai trónálló, aki most kiadott pásztorlevelében méltatja a nap jelentőségét és intézkedik az ünneplés módjáról.

A pásztorlevél a következőket mondja:

Huszadik évfordulója virrad ránk annak az emlékezetes napnak, melyen a létalapjában megtámadott nemzetünk megmentőjét, nagybányai vitéz Horthy Miklóst hálás lekötelezettségének s az ő nagy egyéni tulajdonai iránt táplált rendíthetetlen bizalmának tanúsításául az ország kormányzói méltóságára emelte, megnyitva számára az utat, amelyen dicső kormányzata alatt hőn szeretett nemzetét mély böl- cseséggel a megújhodás és régi* tekintély s jelentőség magaslatára vezette.

Az alkalom méltó volna országos ünneplésre; a főméltóságú Kormányzó úr nemes önzetlensége azonban ezt elhárítani kívánja, ami iránt köteles tisztelettel, az általa mélyen lekötelezett nemzet abban keres kielégülést, hogy benső érzelmeivel az Éghez emelkedik, hálát adva az áldásos kormányzati tényekben gazdag múltért s oltalmat kérve a jövőre.

Ennek megfelelően legyen egyházmegyém minden templomában március elsején hálaadó istentisztelet, melyre a hívek előre figyelmez- tetendők s a hatóságok is meghívandók.

Lajos s. k., érsek.

Mátyás király emlékének áldozott a szombati városi közgyűlés

A város rendkívüli terheket vetett ki a hó eltakarítására — Mennyi lesz

a rendkívüli

Eger, február 26.

Eger város képviselőtestülete szombaton tartotta februári rendes közgyűlését dr. Kálnoky István polgármester elnökletével. A közgyűlés az elnöklő polgármester nagyvonalú beszédével kapcsolódott a nemzet ünnepi hangulatába és áldozott Mátyás király emlékének, születése ötszázadik évfordulóján.

A gyűlés megnyitása után dr. Kálnoky István polgármester vetett történelmi visszapillantást a renais- sance nagy fejedelmére.

— Pontosan tegnap múlt kereken ötszáz esztendeje annak, — mondotta — hogy a kincses Kolozsvár városában, egy még ma is meglévő tarka cseréppel fedett udvarházban 1440. február 23-án napvilágot látott az öncélú magyar birodalom legnagyobb uralkodója, a nándorhozzájárulás

fehérvári törökverő hősnek, sorrendben Magyarország első kormányzójának, Hunyadi Jánosnak másodszülött fia, Hunyadi Mátyás, akit Rákoson 1458. január hó 23-án megtartott királyválasztó ország- gyűlés egyhangúlag magyar király- lyá választott.

— Sem választás, sem öröklés révén a magyar birodalom trónjára került uralkodót olyan határtalan lelkesedés és öröm nem fogadott, mint amilyen lelkes elragadtatással a köznemesek s a nincstelen tömegek az utolsó nemzeti király megválasztását fogadták.

— A magyar történelem évezredes folyama alatt az isteni gondviselés Szent István trónjára nem egy kiváló uralkodót adott, de uni- verzálisabb zsenit, mint Hunyadi Mátyás, aki mint politikus, diplomata, hadvezér és államférfi egy személyben, világviszonylatban is a legkiválóbb uralkodók közé tartozott, — talán egyet sem.

— Négy és fél évszázaddal a nagy magyar államalapító király koronáztatása után, s alig egy emberöltővel a tragikus mohácsi vész előtt, a magyar égbolt börús egén pár évtizedre ismét teljes pompájában ragyogott fel: a nagyság, hatalom és a dicsőség; hogy rövid pár évtized múltán, mint a sötét égbolton végigszáguldó, világító üstökös, a reménytelenség végtelen hullámaiban alámerüljön s eltűntével fekete gyászfátyol borítsa be egy boldogtalan nemzet feje fölött az égboltot.

— Hunyadi Mátyás politikai célkitűzése: a magyar birodalom épsége, biztonsága és virágzása volt.

— Talán ő volt az első magyar államférfi, akinek lelkében a magyar nemzeti öncélúság gondolata tudatosan felvillant s aki felismerte azt a geopolitikai adottságot, ami Középeurópa biztonságát és békéjét, az egyetemes európai érdek szemt pontjából is, a magyar birodalom köré csoportosuló középeurópai dunai birodalom megalapításában látta biztosítottnak, egyrészről a görögbirodalom megsemmisítése után, II. Mohamed vezérlete alatt Bizánc felől a Dunamedence felé törő ozmán hordák, másrészről a Nyugatról Kelet felé ösztönösen ismétlődő német római császárság expanzív törekvései ellen.

— Nyugat felé irányuló s évtizedekig megismétlődő háborúinak ez a magyarázata,jbár kora és kortársai, birodalmi politikájának merész röptű elgondolásait megérteni képtelenek voltak.

— Szilézia, Lausitz, Morvaország, Alsóausztria és Stájerország meghódításai ezen politikai célt szolgálták s a Nyugat felé vezetett hadjárataira Bécsújhely és Bécs városának meghóditásával tette fel a koronát.

— Diplomáciai téren is hatalmas munkát végzett, Perzsiától Francia- országig s Nápolytól Oroszországig állandóan diplomáciai összeköttetést tartott fenn, amik mind politikai elgondolását szolgálták.

— Mint katona és hadvezér — bár törökverő atyjának nyomdokaiba nem ért — méltán sorakozik a világ- történelem legkiválóbb hadvezérei mellé. Honvédelmi szervező képessége az akkori Középeurópa hűbéri és banderális rendszerével szemben új utakon halad. Megveti alapját

az állandó honvédelemnek s megalapítja és megszervezi a Fekete Hadsereget. Az 0 határtalan fantáziáját és mérhetetlen zsenijét is megmozgatja az Őshazában maradt magyarok felkeresése és az országba való betelepítése. Állandóan folyó hadakozásai miatt azonban elgondolását Ő sem válthatta valóra.

— A rendi állam még febnáll, de államférfiúi és uralkodói módszerei egy új állami berendezkedés, a centralisztikus központi királyi hatalom megalapozásához vezetnek.

— A régi arisztokrácia helyébe újat teremt, leglelkesebb hívei a köznemesség közül kerülnek ki, akik élete végéig hűen támogatják.

— Nem uralkodik ugyan önkényesen, mert a rendeket, az ország- gyűlést többször hívja össze, mint előtte avagy utána bármelyike az uralkodóknak, de hatalmas akaratát érvényesíteni tudja s a háborús terhek viseléséhez szükséges adókat a rendekkel szavaztatja meg. Uralkodása alatt a művészetek és a tudományok soha nem sejtett virágzásnak és fejlődésnek indulnak.

— A nápolyi királyasszony Beatrix szépsége gyújtja szerelemre Korvin Mátyás lobbanékony lelkét s az antik kultúrának az olasz nemzet derűs ege alatt új hajtásba borult ága: a humanizmus és a renaissance, idegen talajban, magyar földön bontja ki legszebb, legdúsabb és legfürtösebb virágát, hogy elismeréssel hajtson fejet előtte a környező világ.

— Budavári és visegrádi palotája, a klasszikus műveltségű külföldi és hazai tudósok s művészek állandó találkozó helye. Hatalmas könyvtárat alapít, amelyet a Hunyadiak címerében lévő hollóról Korvináknak neveznek s amelyeknek külföldről, óriási anyagi áldozatok mellett visz- szaszerzett egy-egy ritka példánya ma is büszkeségünk s tanúja a középkori magyarság, korát megelőző páratlan, művészi és tudományos érzékének.

— De felejthetetlen népszerűségének és annak a körülménynek a magyarázatát, hogy az akkori rendi alkotmány keretein kívül maradt egyszerű pórnép, egy félévezred távlatából a nagy uralkodót még ma is mint „igazságos Mátyás ki- rályt“ emlegeti, korát jóval megelőző jogi felfogásában és törvényalkotásaiban találjuk meg.

— Hat dekrétuma ma is jogos büszkesége és alapja jogrendszerünknek. Ezek közül a jogszolgáltatás szempontjából szinte úttörő a