Eger - napilap, 1940/1
1940-02-23 / 30. szám
Eger, Ll. évfolyam, 30. szám, ÄRS 8 FILLÉR ♦ Péntek * Trianon 21, 1940. február 23. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. VASMEGYEI politikai napilap SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3 Tel.: 11. KIÄDÖHIVÄTÄL Szent János-Nyomda. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558. Irodalom a fegyverek között Pálos Bernardin elnöki megnyitója a Gárdonyi-Társaság közgyűlésén Legutóbbi közgyűlésünket bizakodó reménység hangulatában tartottuk. A világ zajlott ugyan körülöttünk, de igen sok jel a harmonikus kibontakozást ígérte. Megbékélt Európáról, egymásratalált népekről, a szellemnek a nyers erő feletti uralmáról álmodoztunk, és igen közelinek véltük az időt, amikor újra eggyé lehet Szent István birodalma. izóta megcsalódtunk az emberiesség és igazságosság jelszavaiban, s keserűen kellett tapasztalnunk, hogy az elmúlt húsz esztendő nagyobb szakadékot ásott a maradék magyarság és testvérnépei közé, mint azt hinni szerettük. Megrendültek szemünk láttára a barátság, hűség és megbízhatóság fogalmai, népek temetkeztek bele elté- kozolt életük sírjába, és magára hagyatva küzd az a maroknyi Ember, aki töretlenül őrizte meg hitét Istenben, nemzeti hivatásában és önerejében. Valóban csak a költő dúlt szavaival tudnék megrajzolni a vészt, amely: „kitört, s emberszívekben dúlnak lábai s fejét elhamvadt városokra fekteti!“ Keresetlenül is élénkbe torpan a kérdés : Mit keresünk mi szépségben, ritmusban, színek és szavak dús zuhatagában örömünket találó emberek e magáról megfeledkezett, nyerssé és embertelenné fakult világban ? Mit keresnek a lélek, szellem, erkölcs és szépség névtelen, alázatos szolgái eszménykereső hitükkel és lo- bogásukkal a vörösmarfyas „sár- kányfogvetemény“ keserű öldöklései közepett ? — Tekintetes Társaság, — bizonyára valamennyiünket elönt néha a vigasztalanság hulláma, s megszorítja szívünket egyszer már átélt borzalmak féktelen lidércnyomása. Mégsem szabad sem elcsüggednünk, sem a szellem célkitűzéséit, programját akár csak egy pillanatra is feladnunk vagy elárulnunk ! Épen a mélyebb, kutatóbb látáshoz szokott szem látja meg azt a hivatást, amely e megnehezedett időkben is Társaságunk munkájául kínálkozik. Nagy emberi és művelődési válságok idején mindig kis csoportok tartják fenn a szellem fensőbbségé- nek gondolatát. A szellemi elitcsoportok ezek, amelyeknek tagjai átmentik jobb időkre azt a meggyőződést, hogy csak a Logos primátusa biztosíthatja az emberiség számára a harmóniát. Hasonlóan fontos feladat jut azonban az egyes nemzetek, népek életében is a Gondolat értékének őrzőire. Nemzeti válságok, elnyomatások, elvesztett csaták és letarolt nemzeii remények keserű átmeneti időszakában irodalmi társaságokban él a nyelv kultusza, az irodalom és a népi hagyományok ébresztő ereje. Az európai irodalmak története, de elsősorban saját nemzeti nyelvünk és irodalmunk fejlődés-története mutatja, hogy a tollforgatók társaságaiban, irodalmi szalonokban, kis szerkesz- sőségekben tovább élt és lángolt a a nemzeti lélek, akkor is, amikor kívül — a politikai erőviszonyok csatáiban — minden elveszett. Irodalmi társaságok estébe hajló halk beszélgetéseiből, vitáiból és elmélkedéseiből sokszor születtek meg népeket felrázó, hatalmas riadók, hogy megmentsék, felrázzák, harcba és harcokon, keresztül új életbe szólítsák a kihűlt szíveket és bátorságukat vesztett nemzeti társadalmakat. Mi is őrizni akarjuk a Lángot, és szitani a Tüzet, a nemzeti öntudat, lelki bátorság, áldozatos haza- fiság tüzet, s újra meg újra lelkesedni és lelkesíteni akarunk a népek és költők rajongásának legdicsőbb tárgyáért: a szabadságért és Demzeti függetlenségért. íme, Tekintetes Társaság, a mi hivatásunk nemzeti válságok idején! Mindenesetre távol áll az öncélú esztétieizmu8 bágyadt és papit izű ideáljaitól, de egyenes folytatása annak a politikailag színezett iro- dalmiságnak, amelyből az 1790-es években a nemzeti nyelv érvényesülésének szent diadala, a magyar irodalmi romanticizmus korában a nemzet addig lekötött társadalmi és gazdasági erőinek ujjongó felszabadulása, 48 ban a magyar szabadság, és az irodalmi Deák-párt működése nyomán a nemzet egyenjogúságának eredménye megszületett. Ki tudja, nem következnek-e reánk is olyan idők, amikor a toll lesz a fegyverünk, a nemzeti szabadság rajongó szolgálata pedig életünk értelme és tartalma! A Társaság minden egyes tagjától azt kérem és kívánom, hogy minden sor írását, minden elmondott szavát, minden szellemi és erkölcsi felkészültségét a sajátosan magyar nemzeti gondolat megalkuvás nélküli szolgálatába állítsa. E§@r város képviselőtestülete iebrsár 29-én, - Heves vármegye tőrvéaytaatésági bizottsága március I-én díszközgyűlés keretében ünnepli meg Horthy Miklós kormányzó megválasztásának húszéves Jubileumát Eger, február 23. A kormányzó kifejezett kívánságára nem lesz semmi hangos és fénypompás ünneplés megválasztásának húsz éves jubileumán. Március elseje igy a mai komoly időkhöz illő, s a miniszterelnök szavai szerint a magyar, társadalom cicoma nélküli és hangosság nélküli, de méltóságos megemlékezése és bensőséges hódolata lesz történelmi elhivatottságú kormányzója iránt. Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tagjait március 1. (péntek) délelőtt 11 órára a vármegyeház nagytermébe díszközgyűlésre hívta össze dr. Hedry Lőrinc főispán. A nemzetiszínű kerettel ellátott meghívón Okolicsányi Imre alispán ismerteti a tárgysorozatot, amely egyetlen pontból áll: Kriston Endre felszentelt pü>pök, a törvényhatósági bizottság örökös tagja, határozati javaslatot terjeszt elő vitéz nagybányai Horthy Miklós úr Ofőméltóságának, Magyarország kormányzójának húsz éves kormányzói jubileuma alkalmából. Eger város képviselőtestületét február 29. délután 5 órára hívja össze díszközgyűlésre dr. Kálnoky István polgármester. A díszközgyűlésen vitéz Subik Károly pápai pre- látus, apát-kanonok mond ünnepi beszédet a kormányzó megválasztásának húszéves jubileuma alkalmából. A díszközgyűlés rendezősége intézkedett, hogy a képviselőtestület tagjai és a nagy közönség is meghallgathassák a városházán felállítandó rádió által gróf Teleki Pál miniszterelnök ünnepi szózatát, a- melyet a jubileum előestéjén a nemzethez intéz a kormányeluök. Kriston Endre püspököt és ór. Kürti fHenyhért főigazgatót öíszelnökeiué udlasztotta a Gárdonyi-Társaság Urbán Gusztáv dr. lett a Társaság új alelnöke, Cholnoky Márta, Kálnoky László és dr. Kiss István a Társaság új tagjai Eger, február 23 A Gárdonyi Társaság február 20-án, kedden délután 6 órakor tartotta évi rendes közgyűlését a ciszteici gimnázium tornatermében, dr. Palos Bernardin elnökletével. A közgyűlésen nagy számban jelentek meg a Társaság tagjai, jeléül annak, hogy a megnehezült időkben is él az érdeklődés az irodalmi élet megnyilvánulásai iránt. Ebben a gondolatkörben mozgott egyébként dr. Palos Bernardin elnöki megnyitója, aki mélyre tekintő szemmel és hittel jelölte meg a súlyom események között az irodalmi társaságok munkásságának helyét. Az elnöki megnyitót, tekintettel általános érvényű igazságaira, lapunk vezető helyén közöljük. Az elnöki megnyitó után dr. Ágoston Julián főtitkár számolt be a Társaság múlt évi működéséről. A Társaság 1938 októberében felolvasó gyűlést tartott, 1939 februárjában vendégül látta a kassai Kazinczy Kört, októberben Werner Adolf-emlékgyfilést rendezett, majd visszaadta 1939 decemberében a kassai irodalmi társaság látogatását. Ezek az események a Társaság életének és állandó munkájának bizonyítékai. A Társaság ezenkívül megűjíttatta Gárdonyi Géza sírjának keresztjét, résztvett a nagy író sírjánál rendezett ünnepélyen. Igen fontos mnnka indult meg az elmnlt évben a Társaság kebelében, a tagok irodalmi munkásságának összegyűjtésére. Ez a munka sikerrel járt és a Társaság olyan adatokkal rendelkezik, amelyekre büszke lehet és amelyek nemcsak létjogosultságát, hanem nagyra hivatott- ságát is igazolják. A megüresedett tisztségek betöltése kapcsán az elnök kegyeletes szavakkal emlékezett meg a Társaság elhunyt tagjairól és méltatta az eltávozott tagok érdemeit. —
