Eger - napilap, 1940/1

1940-02-17 / 27. szám

Eger, LI. évfolyam, szám. ah « 12 FILLÉR ♦ Szombat * Trianon 21, 1940. február 17. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. VÁRMEQYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3 Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Nyomda. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558. Két helyen is behatoltak a szovjet-csapatok a finnek de az elfoglalás még nem tekinthető véglegesnek A francia Havas iroda jelenti Helsinkiből: A helyzet a karéliai fronton komoly. A szovjetcsapatok­nak sikerült behatolniok a finn erő­dítmények első vonalaiba két he­lyen is és sikerült ott megerősíte- niök magukat. A szovjet ma állandóan folytatta támadásait és a finneknek éjjel­nappal fel kellett venniök a küzdel­met. A megerősített fiun állások el­foglalása nem tekinthető végleges­nek, mert az elfoglalt állások a finnek részéről két oldalról tűz alá A szovjet hivatalos hadijelentése szerint az oroszok a karjalai fron­ton folytatták hadműveleteiket és elfoglaltak 22 megerősített állást, Szovjetoroszország lázas gyorsasággal építi az erődöket a Fekete-tenger partvidékein A mezőgazdasági munkásság meg­erősítése A képviselőházban bef-jeződött a legkisebb mezőgazdasági munka­bérek szabályozásáról szóló törvény- javaslat általános vitája, amelynek kiemelkedő eseménye volt gróf Te­leki Mihály földművelésügyi minisz­ter felszólalása. A miniszter vita­záró beszédében nemcsak a vitában elhangzott beszédekre válaszolt, ha­nem tömören összefoglalta azokat a szociális, gazdasági és nemzetpoliti- tikai szempontokat is, amelyek a legkisebb mezőgazdasági munkabé­rek törvényes szabályozását indo­kolják és szükségessé teszik. A miniszter rámutatott arra, hogy míg egy évszázaddal ezelőtt a nem­zet legfontosabb létkérdése az volt, hogy a legszélesebb néprétegeket az alkotmány sáncai közé bevegyék, ma egészen más formában kell ezek­ről a néprétegekről, elsősorban a mezőgazdasági munkásságról gon­doskodni. A nemzetnek ez a rétege igen nehéz körülmények között él, feltétlenül szükséges tehát, hogy a mezőgazdasági munkásságot, amely a magyar nemzetnek igen számot­tevő részét teszi ki, lelkileg, anya­gilag és testileg megerősítsék. Szük­ség van erre nemcsak az emberies­ség szempontjából, de azért is, mert a mezőgazdasági munkásság kétség­telenül csak akkor lehet hasznos tényezője, hasznos része a magyar nemzet egyetemének, ha legalább elemi létfeltételeit biztosítják. Ép­pen ezért a most tárgyalás alatt álló javaslat a kormány által terv­bevett szociális intézkedések egyik legfontosabb láncszeme. A törvényjavaslat tudvalevőleg a bérmegállapító bizottságok felállítá­sával arról kíván gondoskodni, hogy a mezőgazdasági munkások minden egyes csoportja, tehát a sommás munkások, a napszámosok, a részes munkások épen úgy, mint a gazda­sági cselédek az ország minden vi­dékén megkapják azt a legkisebb munkabért, amely őket az illető vi­dék termelési, értékesítési és egyéb gazdasági viszonyainak figyelembe­vételével feltétlenül megilleti. A szabadelvű, azaz a háború- előtti liberális korszaknak egyik legnagyobb tévedése és bűne az volt, hogy közönséges árucikknek tekintette a munkát és annak árát azaz a munkabért kitette a keres­get és kínálat változó esélyeinek. Ma azonban a munkát és a mun­kást magasabb nemzeti szempont-^ ból nézzük, a nemzeti társadalom értékes dolgozó tagját látjuk benne, akinek — függetlenül a gazdasági viszonyok mindenkori alakulásától — az élete és családja fenntartá­sához feltétlenül szükséges legki­sebb részt a nemzet jövedelméből meg kell kapnia. Meg kell szüntetni azt a nagy különbséget, amely ezidőszerint az ipari és a mezőgazdasági munkás­ság életszínvonala között fennáll. Ez érdeke nemcsak a munkásoknak, de a munkaadóknak is, mert épen a falusi munkásság rossz helyzete következtében kezd mindig nagyobb méreteket ölteni a mezőgazdasági munkásság városba özönlése, ami­nek beszédes bizonysága, hogy az 1930-as népszámlálás adatai szerint az ország lakosságának csak 518 százaléka foglalkozott mezőgazda­sággal, mig 1900-ban 60 6 százalé­kot tett ki ez a réteg. Helyesen állapította meg a föld­művelésügyi miniszter, hogy a helyes szociálpolitika alapja a jó gazdaság- politika, ezért van szükség egy me- zőgazdaságfejlesztó törvényre is, a- mely agrár termelésünket a belter­jesség felé fogja terelni, tehát arra fogja ösztönözni a mezőgazdasági üzemeket, hogy minél több munkás­nak adjanak kenyeret. Egészen bizonyos, hogy a minisz­ter megállapításait nemcsak a kép­viselőház túlnyomó többsége, de az egészséges, magyar szellemben gon­dolkozó közvélemény is helyesléssel fogja fogadni. Legfontosabb nemzeti érdekeink parancsolják, hogy mező- gazdasági munkás rétegeinket anya­gilag megerősítsük, őket jobb hely­zetbe hozzuk, az eddiginél fogyasz- tóképesebbekké tegyük, mert gazda­sági életünk lüktetése és egészsé­ges vérkeringése csak úgy indulhat meg, ha ebbe a mezőgazdasági mun­kások millióit is — megfelelő élet- színvonaluk biztosításával — bekap­csoljuk. Ä hideg lassú csökkenése várható. Az Időjárástani Intézet jóslása a következő 24 órára: Mér­sékelt szél, néhány helyen kisebb havazás, a hideg lassú csökkenése. Egerben ma reggel 7 órakor —23 5 fok, a tegnapi legmagasabb —12 6 fok, a legalacsonyabb —23-5 fok, a talaj mentén pedig — 16T fok volt. A légnyomás 762'3. mm., emelkedő. Hómagasság 60 centiméter. A Siefani olasz hírszolgálati iroda jelenti: A nemzetközi sajtó foglal­kozik annak a lehetőségével, hogy a viszály kiterjed a Fekete tenger egyes partvidékeire és a Kaukázus egyes vidékeire. írnak továbbá a Közel-Keleten történő csapatössze­vonásokról és ezeknek céljául azt jelölik meg, hogy védekezni kíván­Eger, február 17. A vármegye forgalmát és életét úgyszólván teljesen megbénítja a be­havazott úthálózat járhatatlan volta. Okolicsányi Imre alispán ezért leg­utóbb sürgős intézkedést jelentett be a törvényhatóságnak az utak megtisztítására. Ez a munka rend­kívül nehéz lesz, mert a hó alatt a közbejött olvadás következtében sok helyütt fél méter magas jég­réteg fekszik, és ezt nem lehet hó­ekével eltakaiítani. Az utak sürgős forgalombihelye- zése két okból sürgősen szükséges. Az árúfuvarozás megindítása az első feladat, mert a vidéki kereskedelem és ipar s így a fogyasztó közönség helyzete rendkívül rossz a szükség­letek kielégítése szempontjából. De gondolni kell arra is, hogy esetleg gyors olvadás következik s árvíz­vehetők és az oroszokat onnan ki­szoríthatják, vagy megsemmisíthetik. A finn légihaderő sikerrel bom­bázta a Leningrádból a karéliai földszoroshoz vezető vasútvonalat, amelyen az orosz csapatok ellátá­sukat és utánpótlásukat kapják. Több vasútállomást is elpusztítottak a finn repülők bombái. Egyes külföldi lapjelentések sze­rint az oroszok veszteségeire jel­lemző, hogy harcikocsijaik 20 szá­zalékát vesztették el eddig a finn háborúban. (MTI.) A szovjet légihaderő katonai cél­pontokat és csapatössz^vonásokat bombázott. nak Oroszország akciója ellen, mert fenyegetve látják az olajvidékeket. Ezzel magyarázható, — írja tovább a Sta.mpa — hogy Oroszország lá­zasan építi az erődöket a Fekete­tenger partvidékein. A nemzetközi sajtójelentések azonban túlozzák a szövetségesek által összevont csa­patok számát. (MTI.) veszély esetén az utak járhatitlan- sága a megelőzés és segítés mun­kálatait teljesen lehetetlenné tenné. A vármegye ezért sürgős kére­lemmel fordult a belügyminiszter­hez, adjon államsegélyt a hó-elta­karítási munkálatokra a szociális alapból, vagy pedig engedje meg, hogy a vármegye az állategészség­ügyi ebadóalap 120 ezer pengős készpénztőkéjéből vegye fel a szük­séges összeget. A munkálatok vég­összege még nem lehet, ismeretes, egyelőre 50 ezer pengő volna a rendkívüli hitel összege. A közigaz­gatási bizottság a miniszteri válasz megérkeztéig felhatalmazást adott az alispánnak, hogy a szükséges összeget az állategészségügyi ebadó­alapból folyósítsa és haladéktalanul intézkedjék a munkálatok megkez­dése tekintetében. A vármegye rendkívüli hitel segítségével tisztittafja meg utalt a hótól Egyelőre ötvenezer pengő kiadásra számítanak

Next

/
Oldalképek
Tartalom