Eger - napilap, 1940/1

1940-02-16 / 26. szám

1 9 EGER 1940 február 16. Csütörtökre virradóra nagy nehézségek között négy mozdony húzta be a nagytályai hófúvásból az egri személyvonatot Nem egészen kellemes utikaland- ban volt részük azoknak, akik szer­dán este a 9 órakor érkező vonat­tal akartak Egerbe jutni Füzes­abonyból. A vonat Abonyból fel kilenc helyett csak valamikor éjfél után indult el Eger felé, még pedig — tekintettel a hófúvásokra — két mozdonnyal. Nagytálya állomás után azonban olyan hófúvásba jutott a szerelvény, hogy se előre, se hátra nem tudott tovább mozdulni Hosz- szabb veszteglés után Egerbe tele­fonoztak segí'ségért. Az egri vasút­állomásról két mozdony és számos vasutas sietett az elakadt vonat se­gítségére, — éjjel három órakor. A segélyvonattal kiment Főnyi József egri állomásfőnök is, aki a vasuta­soknak jó példát adva, m*ga is la­pátot fogott és takarította a havat az elakadt mozdony elől. Kemény és fárasztó munka után kiszabadult a szerelvény, de a fa­gyos porhóval belepett síneken alig akart mozdulni a kerék, mert a csapágyak is át voltak fagyva. Fő­nyi József állomásfőnök egyik moz­donyra szállt fel és vezényszavára egyszerre adott gőzt mind a négy mozdony. Egy kapcsoló elszakadt és ennek kijavítása után végre, a néey mozdony segítségével négy óra tájban Egerbe jutott a személyvo­nat, amelynek utasai meglehetősen dermedten szenvedték végig a ka­landos utazást. A kocsik fűtése ugyanis igen gyenge, majdnem sem­mi sem volt, mert minden gőzt a vonat húzatására kellett felhasz­nálni Éijel két órakor Bélapátfalva mellett kisebb baleset történt ez Eger putnoki vasútvonalon. A hófú­vásban kisiklott egy mozdony. Sze­rencsére rövid idő alatt vissza tud­ták helyezni a sínekre és a forga­lom nem akadt meg. Gyöngyösön és a Mátrában súlyos a helyzet Súlyos hóakadályok zárták el Gyöngyöst is a külvilágtól. Az ed­digi zavartalan vasúti forgalmat nehéz helyzetbe hozták a hófúvá­sok s Gyöngyösre hétfőn éjj I még el tudott menni kétórás késéssel a személyvonat, de a kedd reggeli 4 órai érkezésű vonat Halaszaranyos- nál elakadt a méteres hófúvásban. A vonatot a Gyöngyösről leküldött három segédmozdony sem tudta fel­hozni és vissza kellett vontatni Vámosgyörkre. A vámosgyörki és gyöngyösi ál- lomásfőnökség vállvetett munkájával és fővonali nagy mozdony igéuybe- vételével, amely délelőtt 10 óra után érkezett meg Gyöngyösre, annyira szabaddá vált a pálya, hogy az említett fővonali és két gyöngyösi gép segélyével egy két kocsiból álló szerelvény elindulha­tott Vámosgyörkre, természetesen az összes utasok minden csatlako­zást lekéstek és csak délután in­dulhattak tovább Vámosgyörkről Budapest és Miskolc felé. Az első személyvonat iecsökken- tett szerelvénnyel és három moz­donnyal végre félegykor futott be Gyöngyösre, magával hozva mind­azokat, akik a négy korábbi vonat elmaradása miatt Vámosgyörkön várakoztak. Voltak olyanok is szép s-Z'mmal, akik Pestről éjfélkor in­dultak el és 12 óra múltán érkez­tek meg Gyöngyösre. A forgalom ma már helyreállott ezen a vona­lon is. Mit jelent az államépítészeti hivatal főnöke Az utak állapotáról Erdős József műszaki főtanácsos a következőket jelentette a közigazgatási bizottság tegnapi ülésén: — Az elmúlt hónap első feleben volt rendkívüli hideg időjárás a közutak állapotára általában nem volt kedvezőtlen hatással. A hón»p második felében j*nuár hó 18-áu megindult és több napon át tartó, majd ismételten megújuló, rendkívül nagymérvű havazások és hófúvások a közúti közlekedést a vármegye egész területén hosszabb-rövid bb időre megbénították. A fontosabb útvonalakon az útpályák nak hó­ekékkel való megtisztításával sike­rült még az első napokban a köz­lekedést helyreállítani, az újabb hóesések és hófúvások folytán ke­letkezett akadályok azonben a leg­nagyobb részben már csak közerők­kel voltak megszüntethetők vagy mérsékelhetők. Egyes községek di- cséretreméltó buzgósággal és ered­ménnyel működtek közre a köz­lekedést megbénító hóakadályok el­távolításában. Sajnos, a napokban törtéat újabb nagy havazás és hó­fúvás a közutakon az eddigieknél is súlyosabb helyzetet teremtett. — Újabb 25.000 néprádiót hoznak forgalomba. A kereskedelmi és közlekedés­ügyi miniszter az első néprádió ak­ció keretében forgalomba hozott ké­szülékek iránt m-g yiivá ült nagy érdeklődésre való tekinteti el ú]ai>i> 25 ezer néprádió készülék előállítá­sát teszi lehetővé. A masodi* soro­zat készülékeinek forgalombahoza- tala^ez év június hó elsején veszi kezdetét. A kincstár igen jelentős anyagi támogatása folytán a ké­szülék továbbra is 43 pengő kész­pénz és 48 pengős részlet árban kerül forgalomba. Braun Károly mindkét fellebbe­zését elutasította a vármegye «fl belügyminiszter a képviselőtestület vissza­tartó határozatát végérvényesen elbírálta a nyugdíjazás elrendelésével* Eger, február 16. Heves vármegye kisgyűlése teg­nap nagy érdeklődés mellett tár­gyalta Braun Károly ny. polgár- mester fellebbezéseit, amelyeket részben saját nyugdíjaztatása ellen részben pedig az új polgármester megválasztása ellen Dyujtott be a vármegye törvényhatóságához. A kisgyűlés mindkét fellebbezést el­utasította. Az alispán erre vonatkozó elő­terjesztését dr. Hunyadi Búzás End­re vm. főjegyző tette meg részletes megokolással. Braun Károly ny. polgármester megfellebbezte nyugdíjazásának té­nyét különféle címeken, nem felleb­bezte meg a nyugdíj összegszerű ségét, megfellebbezte végül a nyug­díjazó határozat ama részét, amely szerint a város hívja fel a várme gye alispánját, intézkedjék a polgár- mesteri állás betöltésére. A felleb­bezés utóbbi része egyáltalán nem tárgyalható, mert a határozatnak fenti része ellen a törvényes ren­delkezések értelmében jogorvoslat­nak nincs helye. Ami magát a nyugdíjazást illeti, a fellebbező azt állítja, hogy a belügyminiszter öt nem nyugdíjaz­hatta, mert igaz ugyan, hogy ő 1937-ben kérte a nyugdíjazását a képviselőtestülettől, de kérelmét visz- szavonta s az 1937. decemberi közgyűlésen a képviselőtestület meg­hosszabbította polgármesterségét két évi batáridővel, a belügyminiszter tehát illetéktelenül intézkedett. Ez­zel szemben meg kell állapítani, hogy a belügyminiszter a város visz- szatartó határozatát végérvényesen és jogkörében bírálta el a nyugdí­jazás kimondásával. Azzal is érvel a polgái mester, hogy őt tíz évre választották s rá nem vonatkozik ilyenformán a városi nyugdíj sza­bályrendelet, ő tiz év előtt nem nyugdíjazható. Ez azt jelentené, hogy az „életfogytig11 választott tisztviselőket haláluk napjáig nem lehetne nyugdíjazni. A törvény sze­rint a szolgálati idő leteltével bár­kit bármikor hivatalból nyugdíjazni lehet. A fellebbezőnek az az érve sem állja meg a helyét, hogy neki a köz­gyűlés hat havi szabadságot adott, mert szabadsága alatt is lehet bár­kit nyugdíjazni. A fellebbezés tehát indokainál fogva nem áll meg, azt el kell utasítani. Mivel a polgár- mester a nyugdíj összegszerűségét nem fellebbezte meg, a további jog­orvoslat nem a közigazgatási bíró­sághoz tartozik, hanem a belügy­miniszterhez. Braun Károly ny. polgármester megfellebbezte Kálnoky István dr. polgármesterré választását is, azon az alapon, hogy őt jogerősen nem nyugdíjazták, az állás tehát nem üresedett meg. A törvényhatóság megállapította, hogy a polgármes­tert jogerősen nyugdíjazták, ezt a fellebbezést is el kellett tehát uta­sítani. A Ciszterci Diákszövetség egri osztálya ismét ezer pengő becsületbeli kölcsönt osztott szét tagjai között A Ciszterci Diákszövetség egri osztályának választmánya szomba­ton este ülést tartott Kriston Endre püspök elnökletével. Az elnök, meg­nyitójában, a kegyelet szavaival em­lékezett meg az elhúnyt Fridi Gyula rendőrkapitányról, aki az osztály­nak évek hosszú során át lelkiis­meretes, fáradhatatlan pénztárnoka volt. Az elhúnyt nagy érdemeit a választmány jegyzőkönyvben örökí­tette meg. A választmány foglalkozott a be­csületbeli kölcsönökért beérkezett kérvényekkel és elbírálta azokat. Tizenkét kérvényezőnek újabb ezer pengőt osztott szét a választmány. Az egri osztály ezzel ismét be­bizonyította, hogy ciszterci szellem­ben segít a rászorultakon és áldo­zatosan teljesíti hivatását nemcsak a baráti összetartozás érzésének munkálásával, hanem a fiatal ma­gyar tehetségek támogatásával is. A háborús viszonyok miatt nem mehetnek külföldre dolgozni 1940-ben magyar gazdasági munkások Budapest, február 16. A mezőgazdasági munkás-szer­ződéseket általában január és feb­ruár hónapban szokták kötni. Az idén azonban a mezőgazdasági mun­kások a szerződéssel szemben bi­zonyosfokú tartózkodást tanúsíta­nak. Ezzel kapcsolatban illetékes he­lyen a következőket tartják szűk­Hirdetésével célt ér, ha az «Eger» napilapban hirdet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom