Eger - napilap, 1940/1

1940-02-10 / 23. szám

1940. február 10. EGER 3 c ...... F ebruár 18-án alakul meg Egerben a Légoltalmi Liga női csoportja Dr. Fiedry Lóriimé, Domaniczky Ödönné és Okolicsányi Imréné a női csoport díszelnökei A légoltalmi munka teljes meg­szervezése és kiépítése egyik leg­fontosabb hazafias kötelessége a polgári társadalomnak. A légoltalmi munkához meg kell szervezni és ki kell képezni az ország minden női lakosát, nem maradhatnak el ebben a munkában az egri nők sem, akik­nek hazsszeretete és hősies áldozat- készsége a történelemből ismeretes az ngész világ előtt. Az egri nőknél visszhangra talált a Légoltalmi Liga hívó szava, a szervezés munkája folyik és február 18-áa délelőtt 11 órakor a város­háza dísztermében megalakul a Liga női csoportja Egerben is. A női csoport diszelnökeivé dr. Hedry Lőrincnét, Domaniczky Ödönnét és Okolicsányi Imrénét kérték fel, s a három előkelő úriasszony lelkese­déssel vállalta a tisztséget. A Liga elnöksége a női csoport elnökévé dr. Kálnoky Istvánnét kérte fel és a polgármesterné hazaszerető lelke­sedéssel vállalkozott a nehéz tiszt­ségre. Társelnöknőkké dr. özekkel Ferencnét és dr. Polárikay László- nét kérték fel. A női csoport elnöki tanácsába és a női csoport légoltal­mi munkájához a város társadalmá­nak minden részéből kértek fel lel­kes magyar nőket. Az alakuló gyűlés után a Lég­oltalmi Liga egri szervezetének női csoportja azonnal megkezdi tevé­kenységét, mivel a honvédelmi ér­dekek a legszélesebb körű munkát teszik szükségessé. Február 26-án már meg is indul a női csoport tag­jainak első kiképzése. A tanfolyam sorrendje és anyaga a többi között: A nő társadalmi szerepének jelen­tősége a légoltalom szempontjába. A nők légoltalmi munkája békében és háborúban. Légi támadás esetén a nők szerepének fontossága, stb. A második előadás: A nő lelki és fizikai adottságai háborús légol­talmi szerepének betöltése szem­pontjából. A harmadik előadás: A nő szerepe a légoltalmi első segély­nyújtásban. Negyedik: Gyermekek és aggok légoltalmi szétszórásának problémája. Ötödik: A nő mint lég­oltalmi propagandista. Hatodik : A nők egyéb teendői háborúban és békében. Ezeket az előadásokat magas színvonalon képzett előadók tartják a vezető tisztségeket be­töltő és körzetirányitó légoltalmi hölgyek részére. Egri sebesültje is van a francia Maginot-vonalnak Egy volt egri fodrásztanuló kalandos sorsa Nancytól Egerig — az idegen légión keresztül, a Maginot-vonal gránátpokláig Eger, február 10. Franciaországban Nancy városá­ban élt hosszú évekkel ezelőtt egy magyar gyári munkás, Bíró Tibor, akinek felesége egri leány volt. A világháború után a csehek által megszállott nyitramegyei magyar faluból vándorolt ki Franciaország­igazán komoly viszony fejlődött, azt nem azzal mérjük, hogy hány buké- tot kapott. Bukétok jönnek, búké- tok mennek, kicsit izgalmat, örömet okoznak, de a hervadás utáa kire­pülnek az ablakon. Hogy a leány mennyire tudja le­kötni a férfit, azt ne abból lássa, hogy mint kezd el ugrálni a szíve, ha megpillantja valahol, mert lehet, hogy jön egy nálánál nagyobb mág­nes és leállítja azt a kis motort. Hát akkor mi méri a viszony mélységét? Honiét tudja meg, hogy rá lehet-e már építeni a holtomiglan- holtodiglan rettentő nagy ívelésű templomát ? S ha felépítik, nem lesz-e belőle börtön ? Ezt úgy tudod meg, ha megvizs­gálod, vajjou kettőtök kapcsolata leér-e egészen a lélekig. Nagyon bölcsen mondotta valaki: két okból nem szabad soha háza­sodni: pénzért és csak szerelemből. Lelki harmónia kell. A pénz elfogy, a szerelemnek is vége lesz egyszer, de a lelki megegyezés végig megmarad. Farsangi menyasszony, tehát lel- keteknek is egymásba kell kapcso- lódniok. Akkor aztán nem lesz válságos a história, ha arról a kislányról le- foszlik a testi szépség, mely annyi­ra ki van téve időnek, fájdalomnak s az életadás gyötrelmeiben úgy pattogzik le az arcról, mint a zo­mánc, vagy kifakul, mint a gyöngy­fény az ecettől-epétől. S no most: ha a nő lelke szép és szent, a férfit is képes megszen­telni ebben az összekapcsolódásban. Ha a leány vallásos, s Szűz Máriá­val rokon, akkor a férfi is üdvözül és megjuhászodik. * Tétova leány, farsangi menyasz- szony, ezt sürgetik álmaid: légy jó, széplelkű és szent! Zeng a nagyböjti harang, temet­jük a Farsangot. Ugye nem saj­nálod ? 1 Szép álmaidat sosem fejtette volna meg. Dr. Kiss István. ASPIRIN ba a kis család. Magukkal vitték Tibor nevű egyetlen kisfiúkat is, aki 1916-ban született Csepelen. A Trianon jóvoltából ősi hazája földjéről kivándorolni kényszerült Biró Tibor gyári munkás Nancyban néhány év múlva meghalt. Felesége egy darabig még ott maradt az ide­gen országban, de később fiával együtt hazatért Egerbe és itt élde­gél 8 éve. A főutcán lakik, a Ru- zsin-házban. A Franciaországban nevelődött fiatal Biró Tibor a fodrász mester­séget akarta megtanulni és Borsos Jenő tekintélyes egri borbélymes­terhez szerződött tanulónak. A fran­ciául is, magyarul is kitűnően be­szélő borbélyinas eleinte szorgalma­san tanult és dolgozott. Két évvel ezelőtt azonban elkeseredett és gya­log indult el Egerből Franciaor­szágba. Elkeseredett, mert nem bírta elviselni, hogy külföldinek nyilvánították saját hazájában és sűrűn kellett jelentkezni a rendőr­ségen, mint megszállott területi il­letőségű, nem magyar állampolgár­nak. A fiút is a trianoni magyar sors vitte arra, hogy elhagyja ha­záját, ahol ő nem lehetett „itthon“ a fennállott intézkedések szerint. Gyalogos vándorúján a svájci rend­őrség igazoltatta is és megkeresést intézett Egerbe, mert a fiú Svájc­ban Borsos Jenőre hivatkozott, mint gazdájára. Biró Tibor kijutott Franciaország­ba és beállott az idegen légióba. Ott találta az őszön kitört nagy háború. A gyarmatokról, Afrikából Biró Tibort is elvitték a Maginot- vonal erődítményeibe, amelyre né­met ágyúk ontják a gránát-tüzet. Valahonnan egy délfranciaországi kórházból most vöröskeresztes levél jött Egerbe özv. Birónénak. Nem a fia írta, hanem a kórház vöröskeresz­tes ápolónője. Biró Tibor ugyanis nem tud írni. Hányát fekszik az ágyán és mindkét szeme be van kötve. A Maginot-vonal előtt gránát vágott a földbe Birő Tibor mellett és tele­szórta földdel mindkét szemét. Ezért most nem lát. De nemsokára visszanyeri szeme- világát — írja a francia ápolónő. Hedry Lőrinc dr. főispán közbenjárása lehető?© fess! a falu népének, hogy megnézhesse a Földindulást Eger, február 10. Megírtuk, hogy a Földindulás előadása iránt óriási érdeklődés nyilvánult meg nemcsak Egeiben, hanem a vármegye közeli községei­ben is. A darab magyar igehirde­tése, szociális, erkölcsi tanítása ép­pen a nép felé szól, ezért különö­sen nagy fontosságot kell tulajdo­nítani a népi érdeklődésnek. A Thá- lia, mint közöltük, a kultuszminisz­tériumhoz folyamodott segélyért, mert saját erejéből nem tudja meg­rendezni a falu számára szánt fil­léres előadásokat. A legfeljebb négy­száz férőhelyes színház, személyen- kint 20 filléres belépődíjat számít­va, mindössze 80 pengő bevételt hoz esténkint, a kiadások pedig, ha több előadásra oszlanak meg, a száz pengőt is felülhaladják. A falu népének érdekeit, erkölcsi és művelődési színvonalának emelé­sét tartotta szem előtt dr. Hedry Lőrinc főispán, amikor kilátásba helyezte közbenjárását a kulrusz- minisztériumnál a segély kiutalása iránt. Ennek a támogatásnak birto­kában utazik hétfőn a minisztéri­umba Hammel Árpád iskolánkívüli népművelési titkár a közvetlen tár­gyalások lebonyolítása céljából. A vármegye főispánjának meg­értő támogatása sok száz falusi lé­lek számára teszi lehetővé a Föld­indulás megtekintését és ezzel a darab hatóerejét a kívánt területre indítja el. — R «NYUKOSz* közgyűlése. A „NYUKOSz“ egri főcsoportja február 25-én délelőtt 11 órakor tartja évi rendes közgyűlését a Vi­tézi Szék hivatalában (Vármegye­ház, földszint), ahová tagjait tisz­telettel meghívjuk. Tárgy: Elnöki megnyitó. Felügyelő bizottság jelen­tése. Titkár jelentése és jövő évi költségvetés. Esetleges indítványok (írásban 8 nappal előbb az elnök­séghez beadandók). Elnök záró sza­vai. Amennyiben ezen a közgyűlé­sen a tagok megfelelő számban nem jelennének meg, a közgyűlés március 3-án a fenti időben és helyen okvet­lenül meg fog tartatni. Elnökség. — R Cifranegyedi Bőm, Kát. Olvasókörben február 11-én, va­sárnap délután 5 órakor Frindt Jenő apát, kanonok, olvasóköri díszelnök tart előadást. * 1939-40 évi Rózsavölgyi— Bárd és Nádor karácsonyi al­bumok a Kér. Sajtószövetkezet könyvkereskedésében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom