Eger - napilap, 1939/2

1939-07-29 / 118. szám

L 5 EGET? 1939. július 29 Eger testvérkőzségéböl 40 ruszin gyermek Jön augusztus eleién nyaralni a városba Eger ruszin testvérközségét, Tar­újfalut a város 16 főnyi küldöttsége kereste fel, hogy elvigye a község testvérnépének Eger üdvözletét, országzászlóját és adományát, s azonkívül a község szociális viszo­nyainak tanülmányozása után, meg­beszélje a további szociális segítés kívánalmait és módozatait. A gépkocsikon érkező küldöttsé­get Tarujfalu népe Musiyánovics Pál esperesplébánossal és az elöl­járósággal az élén díszes diadal­kapuval fogadta a község határában. Utána a plébános szentmisét muta­tott be és magyar-rutén nyelven szentbeszédet mondott, kiemelve a történelmi rutén-magyar kapcsola­tokat és Eger szerepét ezekben a kapcsolatokban. Mise után a közönség a templom előtti mezőre vonult, ahol az ideig­lenesen felállított rúdra felvonták az Eger által adományozottt dí­szes kiállítású országzászlót. Itt Hollósy Tivadar ügyvéd mondott rutén nyelven felemelő ünnepi be­szédet. A 48-as hősi emlékműnél folytatódott az ünnepség, ahol dr. Kálnoky István tanácsnok tolmá­csolta Eger közönségének őszinte érzelmeit a testvéri ruszin nép iránt. A beszédet a község jegy­zője ruszin nyelvre fordította. Ezután a küldöttség átnyújtotta a község vezetőinek az áldozatkész testvéri barátság külső jeleként a város közönségének 300 pengő ado­mányát, amelyet részben a sze­génysorsú családok segélyezésére, részben közmunkákra fordítanak. Az ünnepséget követő ebédet a küldöttség tagjai felhasználták arra, hogy részletesen tájékozódja­nak Tarújfalu szociális viszonyairól és megbeszéljék azokat a módoza­tokat, amelyekkel a testvérközség ínséges népének helyzetén enyhíteni lehetne. Megállapodás történt arra, hogy Eger városa 40 tar új falusi szegénysorsú gyermeket lát ven­dégül ingyenes nyaralásra augusztus­ban. A ruszin gyerekek augusztus elején kezdik meg az egri üdülést, felügyeletről és a vasúti szállításról a „Magyar a magyarért“ mozgalom gondoskodik. A lányokat az árvaház­ban helyezik el, a fiúgyermekeket pedig családokhoz adják ki ellátás­ra. A nyaralás négy hétig tart. S természetesen gondoskodás törté­nik a nyaralók bőséges ellátásáról, gondtalan pihenéséről, hogy meg­erősödve, testben-lélekben gyarapod­va térjenek vissza falujukba. A község kérte azonkívül a vá­ros támogatását egy kisebb túrista- ház felépítéséhez, hogy a községet be lehessen kapcsolni a Ruszinföld felé egyre nagyobb méretekben meg­induló idegenforgalomba. Az építke­zés anyagi feltételeinek biztosításá­ra részletes tárgyalások indulnak. Kisebb túrista-menedékházról lenne szó, egy női, egy férfi hálóteremmel és gondnoki lakással. Különböző tervek merültek fel még Tarujfalu lakosságának anyagi megerősítése, kereseti viszonyainak javítása érdekében. így szóba ke­rült a tarujfalusi ruszin népművé­szeti anyagok egri értékesítésének megszervezése, ruszin munkások, háztartási alkalmazottak lehozatala és keresethez juttatása Egerben és vidékén. Az ünnepi közebéd a magyar küldöttség és a ruszin-magyar ba­rátság lelkes ünneplésének jegyé­ben folyt le. Húsz mázsa dohány a pajtával együtt porráégett a boconádi Gosztonyi-birtokon Tűzoltás közben kifosztották a cselédházakat Eger, július 28. Boconádi tudósítónk jelenti, hogy a község határában lévő gazdaság­ban, amely Gosztonyi Sándor nyilas képviselőnek a tulajdona, veszedel­mes tűzvész pusztított az elmúlt éjszaka. Éjjel fél 12 órakor lángra lobbant az egyik hatalmas dohány­pajta, amelyben húsz métermázsa dohány volt felhalmozva szárítás végett. A mintegy 25—30 méter hosszúságú épületet pillanatok alatt lángtenger borította, úgy hogy ol­tásra gondolni sem lehetett, a három községből Boconádról, Hevesről és Tárnáméra községből kivonult ön­kéntes tűzoltóság erőfeszítése inkább arra irányult, hogy a szomszédos cselédlakásokat és gazdasági épüle­teket megmentsék. A három község tűzoltósága Erdélyi István tanító irányítása mellett hatalmas erőfeszí­téssel igyekezett a tűz továbbterje­dését megakadályozni, ami több órai munkával sikerült is és a tüzet lokalizálták. Megnehezítette az oltást az a körülmény, hogy a közelben nem volt viz, azt lóvontatású lajto- kon távolabbról kellett a veszede­lem színhelyére szállítani. A nagy mennyiségű száraz dohánylevél olyan magasra csapó lángokkal égett, hogy a tüzet még az erki országúton is látták. A pajta a benne lévő dohány­nyal együtt teljesen elhamvadt a lángokban. Emberéletben nem esett kár, de az anyagi kár jelentékeny. Súlyos leleplezést tettek a tűz elfojtása után a helyszínen megjelent csendőrök. Kiderült, hogy amíg a közeli cselédházak lakói a tűz oltá­sánál segédkeztek, lelkiismeretlen Nem kell aggódnia a Jövőben érvényesülése, pályaválasztása és létjogosultsága folytán, ha azon­nal felkeresi lakásán: Érsek ucca 13. szám alatt a grafológust, aki a tudományos grafológia alapján kegyelmet és szépitgetést nem ösmerve, megmondja írásából jellemét, jelenét, múltját és mindazt, amit tudni akart 1 pengőért. emberek, kihasználva a kedvező lehetőséget, behatoltak az üresen hagyott munkáslakásokba és fosz­togattak. A csendőrök a helyszínen előállítottak néhány embert, akik alaposan gyanusíthatók a fosztoga­tások elkövetésével. Széleskörű vizsgálat indult a tűz keletkezésének kiderítésére is. A pajtaépület szinte pillanatok alatt lobbant lángra teljes hosszában. Ebből arra lehet következtetni, hogy esetleg a tűzvészt bűnös kezek okoz­ták. A hatósági vizsgálat fogva tisztázni, hogy bűnös merénylet, vagy gondatlanság okozta-e a nagy anyagi kárt okozó tüzet. Rövidesen sor kerül az iparigazolványok statisztikai összeírására A zsidótörvény végrehajtási uta­sításának megjelenését követően nagyarányú statisztikai felvételek indulnak meg a gazdasági élet min­den terén. Értesülésünk szerint rész­letesen össze fogják írni az ipar­igazolvány, illetőleg iparengedély alapján ipart űző iparosok összes adatait. Ebből a célból minden ke­reskedő, illetve iparos bejelentő-la­pot kap, melyet az elsőfokú ipar­hatósághoz kell beterjeszteni. A bejelentő-lapon feltüntetett kér­désekre részletes feleletet kell adni, mégpedig a megfelelő okmányok, illetve okiratok csatolása mellett. Mindenekelőtt megjelölendő az iparigazolvány, illetve iparengedély száma és kelte, továbbá az is, hogy milyen ipar űzésére jogosít az ipar­igazolvány. A vallásra vonatkozóan az iparigazolvány tulajdonosának úgy a maga, mint házasíársa ada­tait meg kell jelölnie. Ezenkívül ér­deklődik a bejelentő-lap a szülők és nagyszülők vallása felől, továbbá arról, hogy ezeknél a felmenőknél történt-e vallásváltoztatás. A statisztika számára összeírják azt is, hogy a házasságból 1939 má­jus 5-én hány gyermek volt életben és ha gyermekek vannak, ezek mi­kor lettek a keresztény hitfelekezet tagjai. összeírják az iparengedélyek tu­lajdonosainál azt is, hogy 1939 má­jus 5-én állt-e fenn házastársával kötőt olyan megegyezése, amely sze­rint a születendő gyermekek az iz­raelita vallást követik. A zsidótörvény rendelkezéseinek statisztikai megvilágítása céljából összeírják az iparigazolványok tu­lajdonosainál az 1849 január 1-e előtt született legközelebbi zsidó felmenőik pontos születési adatait, az iparigazol vány, illetve ipar- engedély tulajdonosainál. Az iparigazolvány birtokosokhoz hasonlóan statisztikai összeírás ké­szül az orvosi, mérnöki, ügyvédi és újságírói kamarai tagoknál is. (Tlinöössze 10 igazoluányt kapott Eger a gödöllői Pax Ting-re érvényes félárú utazáshoz Eger, július 28. Megírtuk, hogy a gödöllői női cserkészvilágtáborozásra utazni szán­dékozó közönség részére az állam­vasutak igazgatósága az egyenként utazók részére 150 pengős igazol­vány megváltása mellett félárú uta­zást engedélyezett. A kedvezmény nagy előnye, hogy az utazás nem­csak Gödöllőn, hanem Budapesten is megszakítható, de az igazolványt visszautazás előtt a tábori hivatal­ban le kell bélyegeztetni. Azonkívül a félárú kedvezményre jogosító iga­zolvány külön két szelvényt is tar­talmaz, amellyel két esetben mint­egy 33 százalékos kedvezménnyel lehet utazni Gödöllőről az ország bármelyik állomására. Az előnyös kedvezmény iránt, annak meghirdetése után, az első naptól kezdve nagyarányú érdek­lődés nyilvánult meg az egri kö­zönség körében is. Kiderült azon­ban, hogy az idegenforgalmi hiva­talban már az első napon jelentke­zők sem kaptak félárú utazásra jogosító vasúti igazolványt. Az ér­deklődők a hivatalban azt a felvi­lágosítást kapták, hogy az igazol­ványokat forgalomba hozó IBUSz mindössze 10 — azaz tíz! — iga­zolványt bocsájtott az egri idegen- forgalmi hivatal rendelkezésére s az igazolványok természetesen az első félórában elfogytak. Az idegenforgalmi hivatal a kö­zönség tömeges és sürgető érdeklő­désére még az első napon haladék­tanul távbeszélő-összeköttetésbe lé­pett az IBUSz budapesti központjá­val s megfelelő mennyiségű igazol­ványt kért, hogy a közönség igényét kielégíthesse. Érdeklődésére azon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom