Eger - napilap, 1939/2
1939-07-18 / 112. szám
Asa 8 FILLÉR Eger, L. évfolyam, 112. szám. ♦ Kedd ♦ Trianon 20, 1939. július 18. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra: 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Licenm földszint 3._Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón. 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. Eger új plébánosa valószínűleg még ebben a hónapban elfoglalja hivatalát Eger katolikus társadalma őszinte sajnálattal válik meg Novák Sándor apátkanonoktól Eger, július 17. Mint legutóbbi számunkban jelentettük, XII. Pius pápa Szmrecsányi Lajos dr., érsek, pápai trónálló előterjesztésére a Török Kálmán pá- pei prelátus elhunytával történt fokozatos előlépések folytán megüresedett utolsó mesterkanonoki székbe br. Petro József tb. kanonok, érseki papnevelő intézeti lelkiigazgatót nevezte ki. Ezzel egyidejűleg az érsekfőpász- tor Novák Sándor apát, kanonok, plébánost, egészségi állapotára való tekintettel, saját kérelmére, fópász- tori elismerésének kifejezése mellett az Eger városi plébánosi tiszttől felmentette és azt dr. Petro József mesterkanonokra bízta. Eger katolikus társadalma őszinte sajnálattal veszi tudomásai Novák Sándor apát, kanonok, plébános távozását. Kilenc évig vezette a plébánia ügyeit, végezte oda- adóan a hívek lelki gondozását s mindenki bizalommal kereshette fel, bajára vigasztalást, elesettségében támogatást talált nála. Kilenc éves munkásságának sok kimagasló eredményét jegyzi fel a város hitéletének története. Buzdításával és támogatásával épült fel a Szent Rozália temető kápolnája, majd a Lajos város temploma és az egri katolikus egyházközség új egyház- községgel gyarapodott a Lajos-vá- rosi szervezet megalakulása folytán. Ez alatt a kilenc év alatt alakult meg az egri katolikus egyházközség s a vonatkozó püspökkari határozatot Novák Sándor nagy szakértelemmel és bölcsességgel hajtotta végre, úgy hogy a megalakulás az egyházi főhatóság és a katoli- társadalom teljes megelégedésével történt meg. Azóta is mindig nagy gondossággal vezette az egyház- község ügyeit s mindent elkövetett, hogy annak szervezetét értékes belső tartalommal töltse meg és fejlődését elősegítse. A régóta elhanyagolt temetőket az ő szándéka és utasításai szerint rendezték s ma már a kegyelet helyei tervszerű rendezettséggel és rendtartással állnak a hívek szolgálatára. Az ugyancsak ez idő alatt megalakult Actio Gatholica céljait mélyen átértve és átérezve megalakította az egri szervezetet s az évenként január havában megrendezett előadássorozatokkal alkalmat adott Eger társadalmának, hogy az időszerű magyar sorskérdéseket a katolikus álláspont megvilágításával ismerhesse meg. Sokirányú munkássága fizikumát túlságosan igénybevette, s egészségi állapota kényszeríti a jól megérdemelt nyugalomba. Amilyen sajnálattal válik meg eddig — volt plébánosától Eger városa, olyan örömmel, szeretettel és bizalommal fogadja az új plébánost, akit a lelki élet munkálásától hívott hasonló munkakörbe a főpász- tori intézkedés. Petro József dr. 1890 június 21-én született Miskolcon. Középiskolai tanulmányait a ciszterciek egri gimnáziumában végezte, főiskolai tanulmányait pedig az innsbrucki egyetemen. Tanulmányai elvégzése után a hittudomány és bölcsészettudomány doktorává avatták. 1912- ben szentelték pappá, 1914-ben pedig egyházmegyei főhatósága az egri érseki papnevelő intézetbe rendelte tanulmányi felügyelőnek és a hittudományi főiskola tanárának, ahol azóta is tanít. 1921 óta a papnevelő intézet lelkiigazgatója. Meleg szívű tanár és nevelő, aki nemcsak tanításával, hanem egész egyéniségével, élete példájával nevelte a papi nemzedékeket. Szinte fáradhatatlan erővel dolgozott s egyházi irodalmi téren jelentős eredményeket ért el. Három könyve jelent meg: Az ősegyház története, A szentmise és A gyermekek korai szentáldozása; az első egyháztörténeti, a második liturgiái mű, utóbbiban a gyermeki lélek kérdéseivel foglalkozik. Állandó munkatársa a hittudományi és hitbuzgalmi folyóiratoknak. Tudományos és hitéleti munkásságának elismeréséül a budapesti Pázmány Péter Tudomány- egyetem bekebelezett doktorává avatta, a Szent István Akadémia pedig tagjává választotta. Szelíd, jóságos és munkás egyénisége, nagy hittudományi felkészültsége az egyházi kötelékben is őszinte elismerésre találtak, előbb pápai kamarás lett, majd 1938 december 24-én az érsekfőpásztor tiszteletbeli ka- nonoká nevezte ki. Az új kanonok-plébánost kinevezésének híre nem érte Egerben, mert testvérbátyjával, dr. Petro Kálmán országgyűlési képviselővel együtt külföldön tölti szabadságát. Beiktatásáról még nem történt in- téskedés, de valószínű, hogy még ebben a hónapban átveszi stallumát és az egri plébánia vezetését. Nagy szociális és népvédelml munkát végeztek az elmúlt évben a hevesmegyei vöröskeresztes szervezetek Dr. Hedrg Lőrinc főispán a vármegyei Vörös- kereszt feladatának és munkájának jelentőségéről Eger, július 17. A Magyar Vöröskereszt Egylet hevesmegyei választmánya szombaton délben tartotta évi rendes közgyűlését dr. Hedry Lőrinc főispán elnökletével a vármegyeháza kis tanácskozó termében. A közgyűlést az elnöklő főispán nyitotta meg, méltatva azt a jelentőségteljes munkát, amit a Magyar Vöröskereszt hevesvármegyei fiókjai a szociális népi gondolat jegyében, a vármegye közegészségügye és nemzetvédelmi érdekből végeznek, rámutatva arra a körülményre, hogy fokozottabb jelentőséget nyert ez a munka az utóbbi időszak nem egyszer katasztrófával fenyegető politikai eseményei közepeit, amelyek a magyar vöröskeresztes intézményeket is a népi szociális és nemzetvédelmi feladatok élvonalába állították. Az elmúlt év a feszült várakozások esztendeje volt — mondotta megnyitójában az elnöklő főispán. A nemzetünk testéből elszakított részek utáni 20 esztendei vágyakozás húrját már tovább feszíteni nem lehetett és elérkezett az idő, amikor vagy megértéssel, vagy, ha ez nem ment volna, minden idők ultima ratiojával, a fegyverrel — de mindenképen — le kellett dönteni a tilalomfát, ami a magyart a magyartól elválasztja. Mindnyájunk élénk emlékezetében vannak a müncheni tárgyalások, amikor megcsapott bennünket egy új világháború viharának a szele, — keserűen emlékezünk a komáromi tárgyalásokra,—a bécsi döntés előtti reményteljes várakozásra, a munkácsi alattomos támadásra, a többi határincidensre és a kárpátaljai dicsőséges napokra. Ez az idő a történelemé, nem csak úgy értve ezt, hogy ez az idő a múlté, hanem úgy, hogy ez az idő a cselekvő történelemé volt. Cselekvő történelmi időkben már elmúlik az ideje a szervezkedésnek, ez már a tettek korszaka, amikor a terveknek, embereknek és berendezkedéseknek készen kell állania, mert csak olyan mértékben lehet eredményeket elérni, amily mértékben a cselekvéshez szükséges eszközök rendelkezésre állanak. Teljes mértékben áll ez a mi vöröskeresztes intézményünkre. Ezért az elmúlt esztendő már nálunk sem a szervezés esztendeje volt, hanem a munkába szólitásra való várakozás esztendeje. A cselekvések idején a kitartó előkészítő munkának meg kell a gyümölcsét hoznia. Az elmúlt történelmi évben jóleső megelégedettséget, megnyugtató és bizalom- keltő érzést kelthetett a Vöröskereszt intézmény támogatóinak körében, hogy a hevesmegyei választmány és a vármegyei fiókok működése nyomán csaknem valamennyi községben felállították az elsősegély őrsöket, hogy az első segélynyújtásban csaknem minden községben kiképzést nyert a lakosság és hogy a választmányunkhoz tartozó legtöbb fióknál hordágyak, egészség- ügyi és mentőládák, kötszerek, a nagyobb községekben kórházi ágyak állottak minden eshetőségre készen. — A községek légoltalmi vezetőinek is nagy segítségére voltak a vöröskeresztes fiókok abban, hogy már kiképzett egészségügyi és mentőosztag felett rendelkezhettek, a- mit készen állíthattak be a légoltalom szervezetébe. — Jóleső érzéssel tölt el — erre visszagondolva —, hogy 10 évi kitartó munka után választmányunkat 1936. évben megalakíthattuk és ezen keresztül a választmány fiókjait most már három év óta kitartó munkára serkenthetjük. — Most a nemzetközi feszültség-
