Eger - napilap, 1939/2

1939-12-13 / 196. szám

Eger, L. évfolyam, 196. szám. Ara 8 FILLÉR ♦ Szerda ♦ Trianon 20, 1939. december 13. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra: 1 pengő 50 fii' lér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Licenm földszint 3. Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. A finnek visszaverték a szovjet újabb áttörési kísérletét A ma érkezett jelentések szerint a finnek meghiúsították a szovjet­csapatok újabb áttörési kísérletét és négy szovjetszázadot teljesen meg­semmisítettek. Molotow a szovjet részéről elutasította a Népszövetség felhívását, amely a támadások azon­nali beszüntetését követelte. A fin­nek új nagy sikereket értek el és sok szovjet repülőgépet lelőttek. Olaszország azonnal beavatkozik ... Bern, december 12. A Bund római levelezője megál­lapítja, hogy Olaszország azonnal beavatkozik, ha Oroszország erő­szakos lépésre határozná el magát a Balkánon, tekintet nélkül arra, hogy a fenyegetett balkáni államok óhajtják-e a segítséget, vagy sem. (MTI). Harrischau, december ,12. Az Apenzeller Zeitung magyar tudósítást közöl, amely szerint ma­gyar politikai köröknek meggyő­ződése, hogy az esetleges orosz be­avatkozás könnyen lángra borít­hatja az egész Balkánt. Egy ma­gasrangú román hivatalnok decem­ber 6-án átutazott Budapesten és a külföldi újságíróknak a következő két mondta : Ha az oroszok köve­teléseket támasztanak Romániával szemben, még pedig olyan követe­léseket, melyek nem egyeztethetők össze az állam szuverénitásával, akkor Románia éppen olyan eltö­kélten küzd majd területi integri­tásáért, mint Finnország. illeg minőig Z500 csaldő uan Egerben, amelyik nem adakozik az Egri Dorrna jautíra Örvendetesen emelkednek a havi megajánlások Ä háziipari műhely anyagbeszerzésére kölcsönt vesznek fel Eger, december 13. A Szegénygondozó Bizottság kü­lön elnöki bizottsága Kriston End­re püspök elnökletével hétfőn dél­után népes ülést tartott az egri szegénygondozás újabb helyzetének megvizsgálására. Kriston Endre püspök elnöki megnyitója és Kar- czos Béla részletes jegyzőkönyve után Frank Tivadar főjegyző, elő­adó tett részletes jelentést a hely­zetről. A jelentés szerint a szegénygon­dozás bevételei örvendetes emelke­dést mutatnak, az adakozók beszer­vezése állandóan folyamatban van. Ez észrevehető a gyűjtési eredmé­nyekben, mert az eddig begyült havi 450 pengő november elsején 580 pengőre emelkedett. Még évi 1000, 1500 pengőre volna szükség, hogy a szegénygondozás zavartalanul el­láthassa hivatását. Az izraeliták az eddigi 80—100 pengő adakozásukkal szemben ma már 219 pengőt adnak, bár ez az összeg nem elegendő, miért is újabb felszólítást kaptak nagyobb adako­zásra. A hitközségi jegyző ugyanakkor állandóan sürgeti szegényeik részé- re*a havi 100 pengős hozzájárulás­nak 150 pengőre való felemelését. Eredményes volt Kriston Endre püspök, Frindt Jenő kanonoknak és dr. Kiss István teológiai tanárnak a dohánygyárban tett látogatása. Kiss István dr. a munkásoknak rö­vid ismertetést tartott a Normáról és a szociális kötelességről és no­vember hónapban már 76.70 pengő volt az első gyűjtés eredménye. Ezen összeg emelkedése még remél­hető. Amennyiben a város mindezideig nem tudott a szegénygondozó hiva­talnak pénzt rendelkezésére bocsá­tani, az október 9-i gyűlés javas­lata értelmében az Általános Hitel­banktól 3000 pengő kölcsönt vettek fel november 20-án. A váltót dr. Petro Kálmán és Frank Tivadar Írták alá. Az őszi gyűjtést a negyedmesterek és a cserkészek bonyolították le nem várt ered­ménnyel. A mai nehéz viszonyok közt a gyűjtés eredménye: Készpénzben 855.40 P Élelmiszerben 950.48 „ Ruhanemüekben 1.595.40,, Anov. 1-i temetői gyűjtés 310.05 „ Az Angolk. növendékei­töl (szt. Erzsébet) ün­nepély bevétele 100.- „ összesen 3.811.33 P A bizottság elhatározta, hogy kö­szönő levelet intéz a gyűjtést végző egyesületek vezetőihez. Bejelentette az előadó, hogy a háziipari foglalkoztató fejlesztésé­hez a háziipari központ közbenjá­rására az iparügyi miniszter 500 P támogatást utalt ki. Frindt Jenő kanonok felvetette a kérdést, nem lehetne-e lombard hitelt szerezni a meglévő készle­tekre, mert a nyersanyagbeszerzés egyre nehezebb lesz. A bizottság köszönettel vette a gondolatot és elhatározta, hogy megkeresi ebben az ügyben az Egyházmegyei Taka­rékpénztárt. Mi lesz az egri szeretetházzal Eger városának rég megoldásra váró feladata az új szeretetház (szegényház) kérdése. A belügy­miniszter még a múlt évben meg­ígért 60 ezer pengő segélyt s ebből 30 ezer pengőt meg is küldött, a további összeget azonban nem tud­ja folyósítani. A bizottság felkérte a szegénygondozó nővérek általános főnöknőjét, hogy jelentkezzék ki­hallgatásra a kormányzónénál és az osztálysorsjáték bevételeiből kérje a szükséges pótlást. A kérelem meg- okolásául azt kell felhozni, hogy amint a külső szegénygondozás nor­mája innen indult el, a belső, zárt szegénygondozás számára is mintát akar mutatni Eger városa. A sze­retetház építésére a város 3 hold földet adott, ezen & területen a központi ház mellett kis pavillouok lesznek, ahol a szegények barátsá­gosabban helyezhetők el, a földön pedig saját kezük munkájával te­remthetik elő a szegénytelep szük­ségleteit. A területet már be is te­lepítették részben gyümölcsfával.1 Frindt Jenő felvetette a gondo­latot, nem lehetne-e az egri szere- tetházat járási központtá bővíteni, mint azt Diósgyőrben tették? Frank Tivadar utalt arra, hogy ebben az irányban már történtek lépések, de a vármegye nem tu­dott támogatást adui a cél meg­valósítására. Pálosi Ervin dr. bejelentette, hogy tudomása szerint Füzesabony község hat hold földet ajánlott fel a járási szegényház céljára. 8000 családfő közül 3200 adakozik Az ülés további folyamán szóba- került a rendszeres gyűjtés további szervezése. Egerben 28 ezer csa­ládfő él, ezek közül mindössze 3200 adakozik. 1000—1200 család szorul segélyezésre, másik ezer család mondható olyan szegénynek, hogy nem adakozhatik, de segítségre nem szorul. Mintegy 2500—2600 család van tehát Egerben, ahová nem jutott el az Egri Norma kérő szava. A bizottság elhatározta, hogy felkutatja ezeket s az Urilányok kongregációjának tagjai segítségé­vel beszervezi az adakozásba. A kongregáció tagjai egyébként is örvendetesen kapcsolódtak a sze­génygondozás munkájába. Kiss István dr. az Úrasszonyok és Urleányok Kongregációjában is­mertető előadást tartott a Normá­ról és ennek eredményeként 14 gyűjtő, a leányok közül pedig 40 kisegítő munkatársnak jelentke­zett, akik vállalták a szegények ruhajavitását. Minden hétfőn varró délutánt tartanak a lányok s ezál­tal a magángondozókat mentesítik egy nagy munkától. Megállapította a továbbiakban a bizottság, hogy a gyermekek ruha- segéJyét a jövőben a gondozó nő­vérek útján osztja ki. Végezetül Kakuk Jenő számvevő­ségi főtanácsos vetette fel azt a gondolatot, nem volna-e helyes, ha a város a régi szegényházat nem bontaná le, hanem ott gyüjtené ösz- sze a város különböző részén lakó gondozottakat s így a lakbérkiadá­sokat csökkentené. Frank Tivadar szerint ezt nem lehet megoldani, mert a régi ház értékesítéséből kívánja a város be­rendezni és felszerelni az új szeretet- házat, ellenben arról gondoskodni lehet, hogy a kertészutcai úgyneve­zett menekült-telepen gyűjtsék össze a gondozottakat, mert most az a helyzet, hogy a lakbéreket adóra kell fordítani, a szegények számára pedig adómentességet lehet kérel­mezni. A bizottság a gondolatot elfogad­ta s az ülés Kriston Endre püspök zárószavaival véget is ért. Orosz beavatkozás Iáimba boríthatja a Balkánt

Next

/
Oldalképek
Tartalom