Eger - napilap, 1939/2
1939-11-24 / 185. szám
Aba 8 FILLÉR * Péntek ♦ Trianon 20, 1939. november 24, Eger, L. évfolyam, 185. szám. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra; 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám; hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 3. Telefón; 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. Bókepolitikánk és semlegességünk Az utóbbi napokban egyre élén- kebb kommentárok jelentek meg a világsajtóban Magyarországról a semlegességgel és egy bizonyos balkáni blokknak nevezett, államok közötti kooperációs megállapodás hírével kapcsolatban. A külügyminiszter beszéde a többi között kellő megvilágításba helyezte ezeket a híreket is. Vázolta a külügyi expozé a magyar kormánynak barátságos külpolitikáját, kellően értékelte Németországgal és Olaszországgal fennálló viszonyunkat, hangsúlyozta, hogy Jugoszláviával fennálló viszonyunk örvendetesen javult és kijelentette, hogy az erős Jugoszlávia egyenesen magyar érdek. Utalt az orosz államfő nyilatkozatára, amely szerint Oroszország és Magyarország között érdekellentét alig képzelhető el, majd pedig rámutatott arra a kezdeményezésre, amelyet a kisebbségi kérdések megoldása terén Románia felé tettünk és kijelentette, hogy ezek után Romániától függ, vájjon „tud-e és akar-e az új koreszmék nyomán a realitások terére lépve, a modern Dunameden- ce világának kialakításában közreműködni, avagy megvárja, mig a történelem ránehezedik.“ Ami ezek után a sajtóban elterjedt semlegességi és blokkhíreket illeti, a magyar kormány — mondotta a külügyminiszter — arra az álláspontra helyezkedik, hogy a béke javára mindenkivel hajlandó együttműködni, ennek azonban két feltétele van. Az egyik az, hogy az ilyen együttműködés nem irányulhat harmadik állam ellen, a másik pedig az, hogy előzetesen le kell tompítani az ellentéteket közöttünk és az együttműködő államok között. Enélkül farizeuskodás volna az egész vállalkozás, arról pedig, hogy csak mi hozzunk mindig áldozatokat, többé szó sem lehet. Egészen más kérdés az, hogy a háborúban részt nem vevő államok érdekei a harcok viszontagságai közepette nem egyszer találkoznak. Ezek a találkozások inkább technikai természetű „ad hoc“ együttműködésre késztetnek, amely azonban meghatározott célra és időre van korlátozva. Az expozénak ezekből a határozott kijelentéseiből megállapítható, hogy a magyar békepolitika semmikép sem egyenlő azzal a semlegességi politikával, amelyről ma a világsajtó oly sokat és behatóan ír. A magyar békepolitika az az európai politika, amely mindig tekintettel van az európai egyetemes kulturális érdekekre, egy pillanatig sem feledkezik meg azonban a különleges és történelmi alapokon nyugvó magyar nemzeti érdekekről és jogokról. Erről sohasem feledkezhetünk meg. Megmondja az expozé, hogy ez volt az oka és magyarázata annak, hogy nem léphettünk be annak idején a kisantant kötelékébe, mert sohasem feledkeztünk meg arról a hitvallásunkról, hogy nélkülünk vagy ellenünk a Duna- medencében semmi sem történhetik, ami a magyar sorsba belevág. A történelem a magyar nemzetre Dagy örökséget hagyott, annak minA képviselőház tegnapi ülésén került sor az igazságügyi tárca költségvetésére. A költségvetést Petro Kálmán dr. országgyűlési képviselő terjesztette be, akit a Ház bizalma az igazságügyi tárca előadójául választott. Petro Kálmán személyének ilyetén országos elisEger város képviselőtestülete november 25-én, szombaton délután 4 órakor tartja rendes havi közgyűlését a városháza nagytermében. A közgyűlés első pontja Braun Károly polgármester nyugdíjazási ügye lesz, s ezzel a polgármester-válság közelebb kerül a megoldáshoz, a- mennyiben a nyugdíjazás után azonnal kiírják az állásra a pályázatot. A tárgysorozaton a továbbiakban az 1940. évre érvényes névjegyzék Eger, november 24. A m. kir. Pénzügyminisztérium 1936. évi 26545/1936. X. számú rendeletével engedélyt adott Eger városának egy központi szeszfőzde felállítására, amit a képviselőtestület 1936. évi március havi közgyűlésén örömmel tudomásul vett. A képviselőtestület megválasztotta az üzemi bizottságot és kimondotta, den terhével és minden előnyével. Ennek az örökségnek integer mivoltát megóvni szent kötelességünk. „Ha valaki megkísérli elorozni ősi örökségünket — a külügyminiszternek ezeket a szavait percekig tartó taps követte — akkor vérezni kell, ha úgy hozza magával a sors, akár magunkra hagyatva, az utolsó emberig.“ Ezek a kijelentések helyezik tökéletes megvilágításba a magyar békepolitikának és a semlegességnek problémáját. Megpecsételi ezeket az expozénak az az elhangzott megállapítása, hogy mi csak addig maradunk fenn a népek tengerében, amíg történelmi hivatásunkat valóban teljesíteni tudjuk. mérésé örömmel tölti el az egri kerület népét, mert ez ismét iga zolja választásának helyességét. De még jobban igazolja ezt a költség- vetési előterjesztés, amelyből néhány érdekes és értékes részletet az Eger szombati számában közlünk. összeállítása céljából bizottság kiküldése, a h. polgármester jelentése a 92 ezer dolláros MOKTÁR-kölcsön ügyében folytatott tárgyalásokról, a kereskedelmi miniszter leirata az eger—noszvaji üt műszaki felülvizsgálásáról, a Horthy Miklós Nemzeti repülőalap támogatása, a rendkívüli ideiglenes házadómentesség kiterjesztése, a második egri mozi ügye, a Kertész-utcai vizlevezetés kérdése stb. szerepelnek. hogy a szeszfőzde 1936. évi április 30 ig üzemképes állapotba helyezendő. Megszavazott a közgyűlés előlegül 4000 P forgótőkét, amely összeget azonban a város sohasem folyósította. Hirdetés alapján Kohn Emil miskolci lakos ajánlkozott 1936. évi november hónapban az üzemvezetői állásra. A szeszfőzdebizottság Kohn Emi ajánlatát elfogadta, a szeszfőzde vezetését leltár szerint még 1936. évi nov. hó 24-én át is adta. A szerződés megkötését a polgármester 21694/1936. számú határozata alapján a városi tiszti főügyész által elkészített és 1937. évi március hó 17-én kötött első szerződés szerint a város Kohn Emilt öt évre alkalmazta 1936. november 1-től a következő feltételek mellett: A szeszfőzde üzembetartásához a szükséges tökét az üzemvezető sajátjából adja és bocsátja rendelkezésre, nyersanyagok, munkabérek, adók, költségek stb. fedezésére. Minthogy a szeszfőzde berendezése a nyersanyagok feldolgozására elégtelen, az üzemvezető megállapodás szerint kötelezi magát arra, hogy a szeszfőzdét szakszerűen átépíti, a használatban lévő berendezéseket átszereli, az üzemet gőzkazánnal látja el és egy magasfokú finomítót szerel fel. A szükséges tőkét is az üzemvezető bocsátja a szeszfőzde rendelkezésére, amely összeg vállalt kötelezettségei biztosítékául szolgál. A város köteles ezen berendezési tárgyak árát, az átépítést és átalakítási költségeket a szerződés lejártakor készpénzben visszafizetni. Az üzemvezető fix fizetést nem kap, a tiszta jövedelem 60%-a Kohn Emilt illeti meg, 40%-a a várost. Az üzemvezető kötelezi magát arra, hogy a kitermelt abszolút hl. fokpálinkából 12 pengő tiszta haszonrészesedést biztosít a városnak, illetve biztosit évente, minimálisan 2400 pengő tiszta hasznot, és fedezi az összes kiadásokat. Ezt a szerződést a közgyűlésnek előzetesen nem mutatták be, ami teljesen érthetetlen ily fontos szerződésnél. A közgyűlés ezt a szerződést semmi körülmények között nem hagyta volna jóvá, sem a szeszfőzde elnökének, sem a bizottságnak ily felhatalmazást nem adott a közgyűlés, de nem is adhatott. Hogy mennyire elfogadhatatlan volt a szerződés, a legjobban igazolja, hogy az egri m. kir. pénzügyigazgatóság 1937. évi április hó 18-án kelt 55027/X.—1937. számú végzésével a bemutatott szerződésben foglalt feltételek mellett Kohn Emilnek üzletvezetőül való alkalmazása ügyében tett bejelentés tudomásúlvételét megtagadta s felhívta a várost, hogy a szeszfőzdét a rendelkezéseknek megfelelően vegye házikezelésbe. A szeszfőzde bizottság 1937. évi szeptember hó 20-án Kohn Emillel új alkalmaztatási szerződést kötött, Petro Kálmán beterjesztette az igazságügyi költséguetést a képoiselőházban A szombati városi közgyűlés nyugdíjazza Braun Károly polgármestert fíli történt a uárosi szeszfőzdénél — és ami nem történt
