Eger - napilap, 1939/2
1939-07-15 / 110. szám
Ara 8 FILLÉR Eger, L. évfolyam, 101. szám. 11 ß * Szombat ♦ Trianon 20, 1939. július 15. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra: 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 3. Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP A vármegye szombaton tárgyalja Eger szabályrendeletét a hegyi utak kiépítéséről Régi és súlyos panasza az egri szőlősgazdáknak, hogy a szőlőhegyekre vezető utak rendkívül elhanyagoltak. Esős őszkor sokszor előfordul, hogy a gazdák nem tudják termésüket hazaszállítani s a fuvar is méregdrága, mert a falusi szekeresgazdák nem hajlandók lovaikat „lehajtani,, a meredek és sáros partokon. A városi politikának nagyon sokszor volt támadási felülete a hegyi utak kérdése s a megoldás határozott formában nem késhetett sokáig. A múlt évben a képviselőtestület kimondta, hogy az elöljáróság készítsen szabályrendeletet, melynek alapján az építés programúiba vehető. A szabályrendelet elkészült és 14 utat sorol fel a hegyi utak közül. Ez a szám magában foglalja az összes fontosabb utakat. A kiépítendő utak összes hosszúsága 29'5 kilométer s megépítésük költsége összesen 420 ezer pengő. Az érdekeltek hozzájárulása részben készpénz, részben fuvar, vagy kézinapszám formájában vehető igénybe. Az utak megépítésének sorrendjét aszerint állapítja meg a szabályrendelet, hogy az érdekeltségek melyik hegyrészen mutatnak nagyobb áldozatkészséget útjuk meg javításáért. A szabályrendeletet szombaton bírálja el Heves vármegye törvény- hatósági bizottságának közgyűlése, délelőtt 11 órakor kezdődő ülésén. Az ülés még Eger, Gyöngyös és a községek több más határozatával foglalkozik. A kisgyűlést megelőzőleg, 10 órakor a közigazgatási bizottság tart ülést. A szociális intézkedések további kiterjesztese a kormány őszi munkatervében Új szabályozás alá vonják a megállapított legkisebb munkabéreket — A jobboldali munkásszervezetek kívánságára felállítja a kormány a munkáskamarákat — Újra bevezetik a hadmentességi adót A kormány főtörekvése reform- terveinek megvalósításában az volt, hogy a reformokat fontosságuk sorrendjében valósítsa meg. Ez volt az oka annak, hogy elsősorban a szociális reformok megoldását vette tervbe a kormány és a szociális reformok közül már a munkásság helyzetének megjavításában komoly eredmény volt észlelhető. Munkáskamarák így a családi munkabér bevezetése és a munkabér és munkaidő szabályozása volt az első lépés a reformok terén. Ezekben a vonatkozásokban sem merítette ki azonban eddig a kormány a végső terveit, mert őszi munkaprogramjának jelentékeny részét teszi ki a családi munkabér további kiterjesztése és a már megállapított munkabéreknek a gazdasági helyzethez mérten való emelése. A legfontosabb és legnagyobb je- ‘entóségű terve a kormánynak a munkáskamarák felállítása lesz. A munkáskamarák felállításáért küzdöttek az utóbbi idők nagyobb munkásmozgalmai, a Nemzeti Munkaközpont és a Hivatásszervezet is. Vitéz Marton Béla vasárnapi beszédében is hangot adott a munkásszervezetek ilyirányú kívánságának. A szociális intézkedések anyagi fedezete A nagy, átfogó, szociális program végrehajtásához az anyagi fedezetet az országos szociális alap fogja megadni, amelyről szóló törvény- javaslat az őszi ülésszakon elsők között kerül a Ház elé. A törvényjavaslat bizonyos kincstári jövedelmeket a szociális alap javára utal be s egyúttal körvonalazni fogja azokat a célokat, melyekre ennek az alapnak jövedelme felhasználható. Az alap legfőbb jövedelmi tétele előreláthatólag a fölemelendő örökösödési illetékből adódik, amelyet teljesen családvédelmi szempontok alapján dolgoznak ki az örökuagyó gyermekeinek száma szerint. A szociális alap ilyen módon az egyke elleni küzdelem gondolatát is szolgálni fogja. Ennek az alapnak segítségével az egész országban egységes irányítás alá kerül a szociális gondozás munkája és pedig annak az alapelvnek megfelelően, hogy ne segélyeket nyújtsanak, hanem olyan állandó munka- és kereseti lehetőségeket teremtsenek, amelyek az ország különböző vidékein az adott gazdasági viszonyoknak és az ott lakó népesség hajlamának legjobban megfelelnek. Szenzációs újítás a társulati adó reformtervezetében Szociális szempontokat fognak szolgálni az adórendszerben végrehajtandó reformok is. A megfelelő adónemeknél fokozott figyelemmel lesznek a gyermekek számára. Adókönnyítést kapnak a sokgyermekes szülők s at. így kieső állami jövedelmeket a gyermektelenek, vagy egykések erősebb megterhelésével fogják pótolni. Nagyon érdekes tervezet készül a társulati adó reformjáról is. A pénzügyminiszter a képviselőházban az indemnitás tárgyalása alkalmából mondott beszédében bejentette, hogy ez a kérdés is rövidesen az országgyűlés elé kerül. Értesülésünk szerint a társulati adó reformja az adókulcsok pro- gressziven növekvő, általános emelkedésén kívül egy rendkívül érdekes újítást is fog tartalmazni. Ez az újítás pedig az lesz, hogy az adóalaphoz hozzá kell számítani a költségszámlán elszámolt összes személyi jövedelmi tételeket. Ezen túl- menőleg pedig ugyancsak hozzászámítják az adóalaphoz a vállalati vezetőknek olyan fizetéseit is, amelyeket a vállalat viszonyaihoz mérten túlzottnak lehet tekinteni. ü.zt pedig, hogy az ilyen fizetés mikor tekinthető túlzottnak, a vállalat többi alkalmazottainak fizetéséhez viszonyítva fogják megállapítani. Ez a valóban szenzációsnak nevezhető újítás előreláthatólag lényegesen elő fogja segíteni az egyes vállalatok kebelén belül a jövedelmek egészségesebb megoszlását. Új adónem bevezetésére is készül a pénzügyminiszter. Ez a hadmentességi adó lesz, melyet a békeidőkhöz hasonlóan azok a hadköteles korban levők fognak fizetni, akik katonai szolgálatot nem teljesítettek. Mindezek és a kormány egyéb intézkedései messzemenő kihatással lesznek a jövedelemmegoszlási és szociális viszonyokra és lényegesen jobb helyzetet fognak biztosítani a dolgozó kisembereknek. Eger közönsége neoében ünnepélyesen búcsúztatta Braun Károly polgármester Karóoss Géza színigazgatót Eger, július 14. Ünnepi hangulat ülte meg szerdán este a Városi Színház nézőterét. Mint megírtuk, a Színészkamara elnöksége bemutatta a kultuszkormány képviselőinek a vidéki színjátszás átszervezésének tervezetét, amely megszünteti a régi eger—kecskeméti színikerületet és Egert is bevonja a staggione-rendszerbe. Emiatt Kar- doss Géza társulata nem játszik többé Egerben. A távozó színigazgatót szerdán este megható ünnepségek között búcsűztatta el a város közönsége nevében Braun Károly polgármester a Városi Színház színpadán. A színház nézőterét Kardoss Géza búcsújátéka alkalmából zsúfolásig megtöltő közönség bensőséges érzésekkel kapcsolódott be Braun Károly polgármester szavaiba, amelyekkel a távozó színigazgató tizennégyéves egri kulturális működését méltatta és újból és újból megismétlődő ünnepléssel adott kifejezést a színigazgató személye iránti őszinte szeretetének, ragaszkodásának és majdnem másfél év- tizedesjegri munkája iránti hálájának és nagyrabecsülésének. A feldíszített színpadon a búcsúestére kitűzött Feketeszárú cseresznye szereplői sorakoztak fel. Braun Károly polgármester magyaros ünnepi feketében lépett a színigazgató elé és egyszerű, de őszinte érzéseket kifejező szavakkal búcsúzott tőle a város közönsége nevében. Az őszinte elismerés hangján emlékezett meg az igazgató és társulatának másfél évtizedes művelődési munkásságáról, amelyet a nehéz viszonyok között és a művészet hivatásába vetett töretlen hit-
