Eger - napilap, 1939/2
1939-11-13 / 179. szám
Eger, L. évfolyam, 179. szám, ÄBA 8 FILLÉR ♦ Hétfő ♦ Trianon 20, 1939. november 13. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra; 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám; hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 3. Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent lános Nyomda. Telefón: SuSMSTS: VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP Angol, francia és német válasz Vilma holland királynő és Lípét belga király békejavaslataira VI. György angol király válaszolt a belga és holland uralkodók békeajánlatára. E szerint Anglia elvben elfogadná egy német békeajánlatnak belga-holland közvetítését Lebrun francia köztársasági elnök válasza szerint Franciaország is elfogadja a belga-holland békeközvetítési jávaslatot, de éppen úgy, mint az angol uralkodó, kiemeli, hogy Németország felelős a háborúért, s „a tartós békét csak az igazságtalanságok jóvátételével lehet helyreállítani, amely igazságtalanságokat erővel kényszerítették Ausztriára, Csehszlovákiára, Lengyelországra.“ A német nagykövetek Brüsszelben és Hágában közölték, hogy Németország a leggondosabban meg fogja vizsgálni a két uralkodó táviratának tartalmát. A Popolo d’ Italia és a Stampa párisi jelentése szerint, szombaton 37 német repülőgép repült el Francia- ország területe fölött. A 37 bomba- vetógép közül háromnak sikerült a francia fővárost is megközelíteni. A német főparancsnokság vasárnap esti jelentése Lilié fölött súlyos repülőharc játszódott le, a német repülőgépek azonban — a franciák bevallása szerint is — sértetlenül hagyták el Franciaország területét. A véderő főparancsnokság közli: Az utóbbi napokban meghiúsult a franciáknak több olyan kísérlete, hogy a Pirmasenstől 11 kilométerre délnyugati irányban fekvő egyik magaslatot, amelyet a mi előőrseink elfoglaltak, alacsonyan szálló repülőgépek és tüzérség támogatásával elfoglalják. A magaslat birtokunkban maradt és több foglyot ejtettünk. Az óriási német csapatmozdulatok ellenére csendben telt el a fegyverszünet évfordulója A szombati nap, a fegyverszünet évfordulójának napja — a jóslatokkal ellentétben — az egész arcvonalon a legteljesebb nyugalomban telt el. Azt gondolták, hogy a Németbirodalom vezetője nem hagyja esemény nélkül elmúlni ezt a történelmi évfordulót s hogy a német csapatok akár az elszász-lotaringiai,vagy pedig más vidéken húzódó francia vonalak ellen ne intézzenek támadást. Ezt a feltevést megerősítették azok az óriási méretű német csapatösszevonások, amelyek a semleges országok határainál történtek, továbbá a Rajna felső folyásánál végzett hídépítési munkálatok, végül a Siegfried-vonalba érkezett csapat- megerősítések. Az arcvonal nyugalmát csak két helyen zavarta meg bizonyos fokú haditevékenység. Az egyik néhány kilométerre a Saartól nyugatra, a másik pedig ugyancsak a Saar- partján, de keletre. Két német járőr próbálkozott az említett pontokon. Ennek során szórványos géppuskatüzelés folyt, de harcra nem került sor. A légi tevékenység a hirtelen rosszra fordult időjárás miatt szűnt meg. Az esőzés olyan erővel indult meg, hogy mindenféle szárazföldi vagy légi tevékenység lehetetlenné vált. Folyik a tárgyalás az új néprádió-akciőról Eger, november 13. Az első néprádió-akció befejeződött. Most újabb tárgyalások folynak a gyárakkal 20.000 darab gyártására. A gyárak — mint értesü- sülünk, — egyelőre vonakodnak ezt az akciót folytatni, mégpedig azért, mert a nyersanyagok drágulása következtében számításukat nem találják meg, sót — mint hangoztatják, — az első 20.000 darabnál sem mutatkozott kedvező kalkulációs alap. — Szakkörökben azt hangoztatják, hogy mivel a közönség körében olyan nagy érdeklődés mutatkozik a rádió iránt, az újabb akciót 48 pengőnél magasabb áron is le lehetne bonyolítani. Ez a kérdés is felvetődött. Rövidesen döntés lesz az újabb néprádió-akció ügyében. „A ml erőnk abban volt, bogy Pozsonytól Máramarosszlgetlg mint egyetlen vaspánt tartottunk össze... ... Küszöböljétek ki az ellentéteket és ne oszoljatok pártokra — mondotta Tost Barna, Kassa plébánosa az Emericana egri ünnepségén Eger, november 13. Az Emericana egri szervezetei vasárnap délután rendezték Szent Imre ünnepségüket a ferencesek fehér termében. Az ünnepséget különösen bensőségessé tette az a körülmény, hogy Eger társadalma itt tisztelhette vendégül Tost Barna pápai prelátust, Kassa városának az elmúlt húsz év alatt legendás híiűvé nőtt plébánosát. A magyar küzdelmek szívós és lelkes vezére volt a kassai prelátus-plébános az elnyomatás nehéz éveiben s egri előadása érthetővé tette a nagy személyes ható erejének titkát. Lenyűgöző szerénység, az igazi pap mély alázata és melegen, őszintén áradó jóság mutatta Tost Barna címen és rangon túlfénylő kiválóságát abban a rövid beszámolóban, amellyel vázolta a magyar törekvések céljait, sikerük titkát és tanulságait. Eger közönsége szeretettel zárta szívébe a csendes szavú, de erős hitű főpap alakját és hosz- szasan, melegen ünnepelte szavai után. A Szent Imre ünnepélyt nagy és előkelő közönség előtt dr. Urbán Gusztáv jogakadémiai tanár nyitotta meg. Nemesen ötvözött szavakkal rámutatott arra, hogy a világot és társadalmat építő eszmék szolgálatában a nemzedékek egymásnak adják a munkát s ennek a munkának lényege, túl minden formakeresésen a katolikus hit, a magyar érzés és öntudat fejlesztése. Ezt a feladatot végezték a háború előtt a Szent Imre-körök, ezt a munkát vette át az összeomlás után az Emericana. A személyi vonatkozású emlékek megkapó felelevenítésével szólt végül arról, hogy Tost Barna már a békeidőkben vezető egyénisége volt a szentimrés gondolat terjesztésének s ezért nagy az Emericana öröme, amikor őt, most körében üdvözölheti. Valentin Kálmán joghallgató Chopin Cis-moll polonaisét adta elő a továbbiakban. A formai készség kétségtelenül nagy toka mellett az elmélyedés iránti hajlam tette különösen vonzóvá előadását. Utána Apor Elemér két érdekes kis prózai művét olvasta fel. A műsor legkiemelkedőbb száma Fógelné Kaufmann Emmi hegedűjátéka volt. Chopin Yalse ának borús hangjait a tónus sima finomságával szólaltatta meg és mély ér- zelmességgel közölte, Schubert híres kis bravúrjával, a „Méh“-vei pedig kirobbanó sikert ért el. Az előadás vakmerő tempójában lendületesen érvényesült a műnek a csillogó hangjegyek zuhatagán belül izzó és lüktető ritmusa s az ösz- szetett feladatok megoldása művé szí érettséggel sikerült. A kíséret finomsága Huszthy Zoltán megkülönböztetett jóízlését dicséri. Tost Barna előadása Általános figyelem közepette ismertette ezután Tost Barna a felvidéki magyarság helyzetét és harcait az elmúlt húsz év alatt. A csehek — mondotta — 1918 december 29-én vonultak be Kassára. A bevonulók nem néztek ki győzelmes hadseregnek, sőt még hadseregnek sem. Az volt a benyomásunk, hogy kis falusi zenekar hangjaira ballagnak egyenruhába öltözködött, lépést sem tartó polgárok. A bevonulás után rövid idő múlva Srobár miniszter beszédet mondott a városháza erkélyéről s abban elismerte Kassa nyolcvan százalékos magyarságát és a magyar kultúra nagyságát, ugyanakkor azonban kijelentette, hogy most még nagyobb kultúra áldásai következnek, mindenki jogai érvényesülni fognak, valóságos Svájc lesz az új állam. Az első napokban el sem akartuk hinni ezt a változást, vártunk és reméltünk, hogy elmúlik ez a rossz álom, amikor azonban láttuk, hogy nem fordul visz- szafelé a történelem szekere, gondoskodnunk kellett a magunk védelméről és pedig szervezett védelméről. Erre nagy szükség is volt. A csehek kétségtelenül nagy kultúrával jöttek, hiszen náluk a falusi nép is vagy polgári iskolát, vagy legalább hat elemit végez. Magukkal hozták a reform-eszméket, a munkás- és társadalombiztosítás gondolatát és más hasznos újításokat. Német bombavetők Páris közelében
