Eger - napilap, 1939/2

1939-11-13 / 179. szám

Eger, L. évfolyam, 179. szám, ÄBA 8 FILLÉR ♦ Hétfő ♦ Trianon 20, 1939. november 13. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra; 1 pengő 50 fil­lér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám; hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 3. Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent lános Nyomda. Telefón: SuSMSTS: VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP Angol, francia és német válasz Vilma holland királynő és Lípét belga király békejavaslataira VI. György angol király válaszolt a belga és holland uralkodók béke­ajánlatára. E szerint Anglia elv­ben elfogadná egy német békeaján­latnak belga-holland közvetítését Lebrun francia köztársasági elnök válasza szerint Franciaország is el­fogadja a belga-holland békeközve­títési jávaslatot, de éppen úgy, mint az angol uralkodó, kiemeli, hogy Németország felelős a háborúért, s „a tartós békét csak az igazságta­lanságok jóvátételével lehet helyre­állítani, amely igazságtalanságokat erővel kényszerítették Ausztriára, Csehszlovákiára, Lengyelországra.“ A német nagykövetek Brüsszel­ben és Hágában közölték, hogy Németország a leggondosabban meg fogja vizsgálni a két uralkodó táv­iratának tartalmát. A Popolo d’ Italia és a Stampa párisi jelentése szerint, szombaton 37 német repülőgép repült el Francia- ország területe fölött. A 37 bomba- vetógép közül háromnak sikerült a francia fővárost is megközelíteni. A német főparancsnokság vasárnap esti jelentése Lilié fölött súlyos repülőharc ját­szódott le, a német repülőgépek azonban — a franciák bevallása sze­rint is — sértetlenül hagyták el Franciaország területét. A véderő főparancsnokság közli: Az utóbbi napokban meghiúsult a franciáknak több olyan kísérlete, hogy a Pirmasenstől 11 kilométerre délnyugati irányban fekvő egyik magaslatot, amelyet a mi előőrseink elfoglaltak, alacsonyan szálló repülő­gépek és tüzérség támogatásával elfoglalják. A magaslat birtokunkban maradt és több foglyot ejtettünk. Az óriási német csapatmozdulatok ellenére csendben telt el a fegyverszünet évfordulója A szombati nap, a fegyverszünet évfordulójának napja — a jóslatok­kal ellentétben — az egész arcvo­nalon a legteljesebb nyugalomban telt el. Azt gondolták, hogy a Németbiro­dalom vezetője nem hagyja esemény nélkül elmúlni ezt a történelmi év­fordulót s hogy a német csapatok akár az elszász-lotaringiai,vagy pe­dig más vidéken húzódó francia vonalak ellen ne intézzenek táma­dást. Ezt a feltevést megerősítették azok az óriási méretű német csapat­összevonások, amelyek a semleges országok határainál történtek, to­vábbá a Rajna felső folyásánál vég­zett hídépítési munkálatok, végül a Siegfried-vonalba érkezett csapat- megerősítések. Az arcvonal nyugalmát csak két helyen zavarta meg bizonyos fokú haditevékenység. Az egyik néhány kilométerre a Saartól nyugatra, a másik pedig ugyancsak a Saar- partján, de keletre. Két német járőr próbálkozott az említett pontokon. Ennek során szórványos géppuska­tüzelés folyt, de harcra nem került sor. A légi tevékenység a hirtelen rosszra fordult időjárás miatt szűnt meg. Az esőzés olyan erővel indult meg, hogy mindenféle szárazföldi vagy légi tevékenység lehetetlenné vált. Folyik a tárgyalás az új néprádió-akciőról Eger, november 13. Az első néprádió-akció befejező­dött. Most újabb tárgyalások foly­nak a gyárakkal 20.000 darab gyár­tására. A gyárak — mint értesü- sülünk, — egyelőre vonakodnak ezt az akciót folytatni, mégpedig azért, mert a nyersanyagok drágulása kö­vetkeztében számításukat nem ta­lálják meg, sót — mint hangoztat­ják, — az első 20.000 darabnál sem mutatkozott kedvező kalkulációs alap. — Szakkörökben azt hangoz­tatják, hogy mivel a közönség kö­rében olyan nagy érdeklődés mutat­kozik a rádió iránt, az újabb ak­ciót 48 pengőnél magasabb áron is le lehetne bonyolítani. Ez a kérdés is felvetődött. Rövidesen döntés lesz az újabb néprádió-akció ügyében. „A ml erőnk abban volt, bogy Pozsonytól Máramarosszlgetlg mint egyetlen vaspánt tartottunk össze... ... Küszöböljétek ki az ellentéteket és ne oszoljatok pártokra — mondotta Tost Barna, Kassa plébánosa az Emericana egri ünnepségén Eger, november 13. Az Emericana egri szervezetei vasárnap délután rendezték Szent Imre ünnepségüket a ferencesek fe­hér termében. Az ünnepséget külö­nösen bensőségessé tette az a kö­rülmény, hogy Eger társadalma itt tisztelhette vendégül Tost Barna pápai prelátust, Kassa városának az elmúlt húsz év alatt legendás híiűvé nőtt plébánosát. A magyar küzdelmek szívós és lelkes vezére volt a kassai prelátus-plébános az elnyomatás nehéz éveiben s egri előadása érthetővé tette a nagy sze­mélyes ható erejének titkát. Le­nyűgöző szerénység, az igazi pap mély alázata és melegen, őszintén áradó jóság mutatta Tost Barna címen és rangon túlfénylő kiváló­ságát abban a rövid beszámolóban, amellyel vázolta a magyar törek­vések céljait, sikerük titkát és ta­nulságait. Eger közönsége szeretet­tel zárta szívébe a csendes szavú, de erős hitű főpap alakját és hosz- szasan, melegen ünnepelte szavai után. A Szent Imre ünnepélyt nagy és előkelő közönség előtt dr. Urbán Gusztáv jogakadémiai tanár nyi­totta meg. Nemesen ötvözött sza­vakkal rámutatott arra, hogy a vi­lágot és társadalmat építő eszmék szolgálatában a nemzedékek egy­másnak adják a munkát s ennek a munkának lényege, túl minden for­makeresésen a katolikus hit, a ma­gyar érzés és öntudat fejlesztése. Ezt a feladatot végezték a háború előtt a Szent Imre-körök, ezt a munkát vette át az összeomlás után az Emericana. A személyi vonatko­zású emlékek megkapó felelevení­tésével szólt végül arról, hogy Tost Barna már a békeidőkben vezető egyénisége volt a szentimrés gon­dolat terjesztésének s ezért nagy az Emericana öröme, amikor őt, most körében üdvözölheti. Valentin Kálmán joghallgató Chopin Cis-moll polonaisét adta elő a továbbiakban. A formai készség kétségtelenül nagy toka mellett az elmélyedés iránti hajlam tette kü­lönösen vonzóvá előadását. Utána Apor Elemér két érdekes kis pró­zai művét olvasta fel. A műsor legkiemelkedőbb száma Fógelné Kaufmann Emmi hegedű­játéka volt. Chopin Yalse ának bo­rús hangjait a tónus sima finomsá­gával szólaltatta meg és mély ér- zelmességgel közölte, Schubert hí­res kis bravúrjával, a „Méh“-vei pedig kirobbanó sikert ért el. Az előadás vakmerő tempójában lendü­letesen érvényesült a műnek a csil­logó hangjegyek zuhatagán belül izzó és lüktető ritmusa s az ösz- szetett feladatok megoldása művé szí érettséggel sikerült. A kíséret finomsága Huszthy Zoltán meg­különböztetett jóízlését dicséri. Tost Barna előadása Általános figyelem közepette is­mertette ezután Tost Barna a fel­vidéki magyarság helyzetét és har­cait az elmúlt húsz év alatt. A csehek — mondotta — 1918 december 29-én vonultak be Kas­sára. A bevonulók nem néztek ki győzelmes hadseregnek, sőt még hadseregnek sem. Az volt a be­nyomásunk, hogy kis falusi zenekar hangjaira ballagnak egyenruhába öltözködött, lépést sem tartó polgá­rok. A bevonulás után rövid idő múlva Srobár miniszter beszédet mondott a városháza erkélyéről s abban elismerte Kassa nyolcvan százalékos magyarságát és a ma­gyar kultúra nagyságát, ugyanak­kor azonban kijelentette, hogy most még nagyobb kultúra áldásai kö­vetkeznek, mindenki jogai érvénye­sülni fognak, valóságos Svájc lesz az új állam. Az első napokban el sem akartuk hinni ezt a változást, vártunk és reméltünk, hogy elmú­lik ez a rossz álom, amikor azon­ban láttuk, hogy nem fordul visz- szafelé a történelem szekere, gon­doskodnunk kellett a magunk vé­delméről és pedig szervezett védel­méről. Erre nagy szükség is volt. A csehek kétségtelenül nagy kul­túrával jöttek, hiszen náluk a falusi nép is vagy polgári iskolát, vagy legalább hat elemit végez. Maguk­kal hozták a reform-eszméket, a munkás- és társadalombiztosítás gon­dolatát és más hasznos újításokat. Német bombavetők Páris közelében

Next

/
Oldalképek
Tartalom