Eger - napilap, 1939/2
1939-11-11 / 178. szám
Eger, L. évfolyam, 178. szám. Ab A 12 FILLÉR ♦ Szombat ♦ Trianon 20, 1939. november 11 ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra; 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 5. Telefón; 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP A nemzet a honvédségért A magyar törvényhozás képviselőházának történelmien nagyjelentőségű ülése volt e héten, amikor vitéz Bartha Károly honvédelmi miniszter benyújtotta a honvédelmi költségvetést. A költségvetést a Ház természetesen egyhangú lelkesedéssel fogadta el. Trianon óta ez az első magyar állami költségvetés, amelynek keretén belül szabadon rendelkeztünk honvédelmünk fejlesztéséről. Az egész magyar nemzet büszke és lelkes szeretettel fordul honvédségünk felé, amely 1939 első hőnapjaiban páratlan fegyelmezettségről és vitézségről tett tanúsa got, amikor szinte órák alatt, igen rossz időjárási és útviszonyok mellett, orozva támadó ellenséggel szemben felszabadította, visszafoglalta az Erdőskárpátokat. Valamennyi szónok a legteljesebb elismeréssel és lélekből fakadt haza- fűággal szólt a kérdéshez s amikor vitéz Bartha Károly honvédelmi miniszter rámutatott arra, hogy a haditechnika mai korszakában a háborút nemcsak a hadseregek vívják, hanem maga az egész nemzet, az egész állam hatalmi és gazdasági gépezete, olyan volt a hangulat, hogy a magyar hadsereget ünneplő képviselőház a törvényesen kért megajánlás kétszeresét is megszavazta volna, de nem mehettünk túl az ország teljesítőképességén. A miniszter hangsúlyozta, hogy bár ma a nemzet erejének igény- bevételével voltaképpen csak totális háborúról lehet szó, mégis a honvédelem gerince ma is és mindig a hadsereg marad. A hadsereg értéke, a tisztikar lelkessége és tudása, a katonák fegyelmezettsége és felkészültsége dönti el a háború sorsát. A haditechnika fejlődése rendkívüli erőfeszítéseket követel az államháztartástól, különösen a trianoni magyarságtól, amelynek kényszerű mulasztásokat kell ete- kintetben a lehető legrövidebb idő alatt pótolnia. Utolsó fillérünket is fel kell áldoznunk a honvédelem tökéletesítésére — hirdette vitéz Bartha Károly. A magyar honvédelmi tárca költségvetése tekintélyes összegeket kíván a nemzet áldozatkészségétől, de a mai körülmények közt minden élni tudó és élni akaró nemzet készséggel vállalja a honvédelmi költségeket. A magyar honvédség új költségvetése az új honvédelmi törvényen alapul. A honvédségünkhöz csatolt leventeintézmény, a lövész- kiképzés, a légvédelem és légoltalom, a közérdekű munkaszolgálat, valamint a nyugellátás és rokkant- teher a honvédség korszerű fejlesztésének és hadi technikai felszerelésének szükségletein túl komoly erőpróbára teszik a nemzet gazdasági erejét. Hangsúlyozta a honvédelmi miniszter, hogy a tárca kiadásai még így sem érik el azokat a hatalmas összegeket, amelyeket korszerű hadsereggel rendelkező nemzetek a fegyveres erőre költenek. Minden magyar megnyugvással és büszke örömmel fogadhatja vitéz Bartha Károly költségvetési beszédének azt a részét, amely elégtétellel hivatkozik arra, hogy a háborús önellátás érdekében hadiiparunkat kifejlesztjük, s rövid idő alatt is kiváló eredményeket értünk el. Elismeréssel szólt ennek kapcsán a miniszter a magyar munkás odaadó és szakszerű tudásáról, nagyszerű technikus gárdánk felkészültségéről s megjegyezte, hogy gon doskodás történt a megfelelő nyersanyagkészletek tárolásáról, illetve pótanyagok biztosításáról. A honvédelemre fordított összegek azontúl, hogy a nemzeti biztonság alapjait jótékonyan termékenyítették meg, lendületbe hozták a közgazdasági életet, csökkent a munkanélküliség s különösen a légoltalom és légvédelem megszervezésével igen sok és jelentős iparág ért el alig remélt fellendülést. A honvédelmi tárca költségvetési vitája, a miniszter összefoglaló nagy beszéde bizonyítják, hogy a magyar kormányzat előrelátó, alapos gonddal dolgozik s a nemzeti erők összefogásával erőssé és naggyá teszi a magyar hadsereget. nemzsidóknak tekintendő egyének, vagyis a kivételezetteknek vallási helyzetével is, s ugyanolyan rendelkezések vannak itt, mint a hasonló kérdéseknél általában. A számlálólap 12 kérdést tartalmaz, amelyek mind honvédelmi vo- natkozá-úak. A kérdőpontok a következők: először is minden 12—70 év kor közötti férfinak választ kell adni arra, hogy a sorozás kötele- zettzégének hol és mikor tett eleget, azután volt-e katona, mikor és mely csapattesthez vonult be első- izben. Mennyi volt katonai szolgálatának időtartama és mi volt az állományviszonya, utolsó katonai rendfokozata, mi volt a fegyverneme illetve állománycsoportja, milyen különleges katonai kiképzésben részesült. Igazolni kell a világháborúban jártaknak azt, hogy milyen háborús, vagy katonai kitüntetése van. Az összeírandó férfiaknak választ kell adni arra a kérdésre, hogy milyen katonai szolgálatra érzi magát alkalmasnak, s végül részesült-e haderőn kívüii katonai kiképzésben s teljesített-« közérdekű munkaszolgálatot. Ezek azok a kérdések, amelyekre vonatkozóan a honvédelmi miniszter az összeírást elrendelte s amelyekre okmányokkal igazolható tényállást kell megadni. Kik tekinthetők különleges szakképzettségű nőknek ? Mint fentebb említettük, nemcsak a férfiakat, hanem a 16—50 év között levő különleges szakképzettséggel és képesítéssel rendelkező nőket is össze kell írni. Nem érdektelen tehát röviden rámutatni arra, hogy kik is tekintetnek különleges képzettségű nőknek. Az összeírás helyes lebonyolításához szükséges és a rendelethez csatolt utasítás erre vonatkozóan is részletes és világos útmutatással szolgál a számlálóbiztosok részére. Az utasítás értelmében különleges képzettségű nőknek tekintendők: a vas és fém, kő, föld, agyag, üveg, bőr, sörte, szőr toll és viaszosvászon, fonó és szövő, valamint a ruházati, élelmezési, papiros és vegyészeti iparban dolgozó és szak- képzettséggel biró nők. Végül ide tartoznak az okleveles orvos, fogorvos, mütőnő, laboratóriumi asz- szisztensnő, röntgen asszisztensnő, therápiai asszisztensnő, fogászati asszisztensnő, okleveles ápolónő, önkéntes ápolónő, védőnő, gyári gondozónő, okleveles gyógyszerésznő s November 19-én harminckét számlálóbiztos haltja végre Egerben a honvédelmi miniszter népszámlálási rendeletét Mit kell igazolni az összeírásnál és kik a különleges képzettségű nők Eger, november II. A honvédelmi miniszter legutóbb rendeletet adott ki az 1939. évi népösszeírásról. Eszerint Magyarország területén a visszacsatolt Felvidék és a kárpátaljai területek kivételével az 1939. november 18—19 napja között az éjféli állapot alapulvételével kell megtartani a népösszeírást. Az összeírás kiterjed nemcsak a férfiakra, hanem a nőkre is és pedig az 1869 január 1. és 1927 december 31. között született, tehát 12 -70 éves férfiakra, ideértve a tényleges katonákat, csendőröket is, valamint az 1889 január 1. és 1928 december 31. között született, tehát 16—50 éves különleges szakképzettségű nőkre. Ezzel együtt össze- írandók a lakóházak és a lakóházak egyéb népessége is számszerűit. A miniszteri rendelet egyúttal meghatározza az összeírás időpontját is, éspedig erre vonatkozólag a november 19. és 25. közötti időszakot jelölte ki. A rendelet kibocsátása után Eger városa megtette a szükséges intézkedéseket az összeírás végrehajtására. Az ügy előadója, Nemeesek Aurél v. tanácsnok, a tanítói kar és a jogakadémiai hallgatók közül 32 számlálóbiztosra bízta a város ugyanennyi számú számlálókerületét s a biztosok munkáját a városházán nyolc felülvizsgáló fogja ellenőrizni. Tegnap a központi statisztikai hivatal kiküldöttje megjelent a városházán és ellátta utasításokkal a számlálóbiztosokat. Mit tartalmaz az ősszeirólap? A számlálólap összesen harmincegy kérdőpontot tartalmaz s ezek között több megszokott általános vonatkozású. így a pontos származási adatok mellett a családi állapotra, vallási helyzetre és állandó lakhelyre vonatkozó kérdésekre kell a feleletet megadni. A személyi adatoknál az apa és anya nevét is tudni kell s szükség esetén okiratokkal is igazolni. A vallásra vonatkozó adatoknál a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló rendelet az irányadó, vagyis zsidónak tekintendő az, aki vagy akinek nagyszülője közül legalább kettő a törvény hatálybalépésekor, 1939. május 5-én, vagy annak előtte az izraelita hitfelekezetnek tagja volt. Emellett azonban külön utasítás foglalkozik a vallási kérdéseknél a
