Eger - napilap, 1939/2
1939-11-06 / 175. szám
Eger, X. évfolyam, 175. szám, A B A 8 FILLÉR ♦ Hétfő ♦ Trianon 20, 1939. november 6. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra: 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 3. Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. „Tartsátok távol a névtelen méregkeverőket !H — mondotta a kormányzó a kassai Repülőakadémia felavatásán A hazatérés esztendős évfordulóján fényes és bensőséges ünnepség zajlott le vasárnap Kassán: a kormányzó felavatta a róla elnevezett honvéd repülőakadémiát, ahol a levegő harcosait képezik ki. A város zászlódíszbe öltözött és így várta a délelőtti ünnepséget. 11 óra tájban megérkezett a kormányzó kü- lönvonata 33 ágyúlövés közben. A kormányzói pár a megérkezés után egyenesen a repülőtérre hajtatott. A díszemelvényen a kormányzón és feleségén kívül helyetfoglalt vitéz Bartha honvédelmi miniszter, Re- ményi-Schneller pénzügyminiszter, Tasnádi-Nagy igazságügyminiszter, Werth Henrik, a honvédség vezérkari főnöke, Sónyi Hugó, a honvédség főparancsnoka, Denk Gusztáv lovassági tábornok, a honvédség fő- parancsnokának helyettese, vitéz Bonczos, Fáy, Lukács államtitkárok, báró Perényi Zsígmond, Kárpátalja kormányzói biztosa, az olasz, német, bolgár katonai attasék és még sokan mások. A fogadtatás után vitéz Háry László ezredes, a légierők parancsnoka üdvözölte a kormányzót a díszemelvény előtt: — Szegedről repülőgépen indult honmentó útjára és a legnagyobbat adta nekünk, saját vérét, mikor sorainkba küldte idősebb fiát, akire büszkék vagyunk. Fogadjuk, hogy teljesítjük kötelességünket! Ha a a sors harcot kíván, harcolunk, szá- guldunk oda, ahova Főméltóságod, legfelsőbb hadurunk parancsolja. Horthy Miklós szózata a repülőkhöz A kormányzó válasza így hangzott : — E régi történelmi városban, amely felett II. Rákóczi fejedelem szelleme lebeg, kezdi meg a Repülő akadémia működését. A szabadság- harc idején Rákóczi gyors és mozgékony serege fortélyos vezetéssel, meglepetések sorozatával, magyar virtussal megsemmisítő csapásokat mért az ellenségre. E világraszóló sikerek azonban csak addig tartottak, amíg a fejedelem táborában egységes volt a szellem, de a győzelem zászlaja lehanyatlott abban a pillanatban, amikor a seregben pártoskodás kezdte meg romboló munkáját. — Ezt tartsátok mindig szemetek előtt — fordult az akadémikusok felé. — Hazánk léte, boldogsága, elsősorban a hadsereg belső értékétől, szellemi és lelki egységétől függ. A hadsereg gerincét a tisztikar kell hogy képezze. Ennek elengedhetetlen követelménye a tisztikarnak egységes felfogása és az, hogy a vezetők és alárendeltek egymásra találjanak és egymást mindig megértsék. Tartsátok távol a névtelen méregkeverőket, csak eskütökkel fogadott egyetemes magyar érdeket szolgáljatok hűséggel és becsülettel. — A magyar repülők első harca mindnyájunkat büszkeséggel és bol dogsággal töltött el. Meg vagyok győződve, hogy ugyanolyan leküzdhetetlen éles kardja lesztek a hazának, mint a földön, gyalog, vagy lóháton küzdő bajtársaitok. — A magyar virtuson, fegyvereink szeretetén és a férfibecsületen alapuljon a magyar repülőszellem, amelynek bölcsője az új akadémia legyen. Légi díszmenet A repülőtéren megjelent hatalmas közönség tomboló tapssal és egetverő éljenzéssel fogadta a kormányzó beszédét. Ezután a kormányzó a repülőraj elé lépett és a vezérgép előtt kifeszített szalagot elvágva, megnyitotta a repülőteret. Egymásután emelkedtek a levegőbe a kis gépek és a következő percekben bámulatos repüléseket mutattak be a magyar pilóták. Ezután 119 repülőgép kötelékben szállt el a város felett. Minden mutatvány után percekig zúgott a taps. Ezután a repülőtér közepén felállított akadémikus díszszázad díszmenetben vonult el a kormányzó előtt, majd a látóhatár peremén megjelentek a légi díszmenet első gépei. Egymásután zúgtak el a repülőtér felett alig néhányszáz méter magasságban a kötelékben repülő felderítő, köny- nyü és nehéz bombavetők és vadászgépek. Amikor az utolsó bombavetőrajok megjelentek a repülőtér felett, a gépekből egymásután ugráltak ki ejtőernyős pilóták. Ezzel véget is ért az ünnepség és a kormányzói pár a m. kir. Horthy Miklós Repülőakadémiára hajtatott. Fordultunk önmagunk felé és tel|esítsük kötelességeinket — mondotta dr. vitéz Imréd? Béla a ciszterci gimnázium Szent Imre-ünnepélyén Eger, november 6. A ciszterci gimnázium meghívására vasárnap Egerbe érkezett dr. vitéz Imrédy Béla v. miniszter- elnök, a Magyar Élet Mozgalom elnöke, hogy beszédet mondjon a gimnázium Szent Imre ünnepélyén. Az érkezőt a pályaudvaron a ciszterci gimnázium ifjúságának díszszakasza és a Magyar Élet Mozgalom vezetősége fogadta s Palos Bernardin dr. igazgató és Tóth József dr. jog- akademiai tanár üdvözölték néhány tisztelgő szóval. A délutáni Szent Imre ünnepély iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg. A gimnázium lobogókkal és virágokkal ékesített tornatermét zsúfolásig megtöltötte a közönség. Mindenki valami különöset, rendkívülit várt s várakozásában nem is csalódott. Dr. vitéz Imrédy Béla egri beszéde egy közeljövőben meginduló nagy nemzetnevelő, nemzeti lelket eszmékkel telítő munka előszavaként hatott s a magasabb szellemiség éles bíráló ereje a magyar hibák megmutatásában, a mélyebb lelkiség hite és lelkesedése a jövő útjainak kijelölésében ragyogott fel, magával ragadva a hallgatóságot. Az ünnepséget a király- és a kormányzódíjas Egri Dalkör nyitotta meg Kodály „Ah, hol vagy magyarok“ című férfikórusával. Zengő tömörség és hajlékony finomság, ékes szövegi szépség mutatta a Dalkör komoly kultúráját és művész-karnagyának, Huszthy Zoltánnak megkülönböztetett ízlését. Palos Bernardin dr. gimn. igazgató ünnepi szavakkal emlékezett Szent Imréről, a magyarság szimbólumáról, akiben először egyenlítődött ki Kelet és Nyugat s vált európai rangú kultúrtényezővé a Duname- dencében. A továbbiakban utalt november ötödiké új magyar értelmezésére, felelevenítette a magyar csapatok felvidéki bevovulásának első évfordulóján az Imrédy-kormány hatalmas erőfeszítéseit és nagy eredményeit, egyben Eger városának hálájáról, hűségéről biztosította Imrédy Bélát. A továbbiakban Fógelné Kaufmann Emmy, Fógel Elemér és Huszthy Zoltán Schubert Esz-dur zongoratriójának második és harmadik tételét adták elő kiegyensúlyozott finomsággal, az összjáték teljes fegyelmével. Ezután lépett az emelvényre a közönség felhangzó tapsai közepette az ünnepség szónoka. Imrédy Béla beszéde Vitéz Imrédy Béla beszéde elején Szent Imréről emlékezett, a szentről és a királyfiról, akinek betelje- sedetlen földi élete egy nehéz férfieszmény volt, a történelmi átváltásnak abban a korában, amikor a magyar átalakult keleti pogány népből keresztény európai nemzetté. Szent Imre lelkületét és egyéniségét Szent István intelmein keresztül lehet legjobban megközelíteni, mert bizonyos, hogy Szent Imre számára azok életet formáló tanítást jelentettek. Ezek között az intelmek között vannak örök értékű elvek és eszmények és vannak változó jellegű tanítások. Az elsők közé tartozik Szent Istvánnak az a megállapítása, hogy gyönge az a nép, amely egynyelvű és egy erkölcsű. A ma uralkodó elméletek korában szinte elfogadhatatlannak tűnik fel ez a tétel, ám ha mélyére nézünk, az élet egyik örök törvényére mutatott rá benne az első szent király. Az élet csak ott fejlődik, ahol feszültségek vannak, a polaritás elve érvényesül, s az ellentétes csúcsok között áramlás indul meg. Eszményekkel kell egybekapcsolni a nemzeti munkát Az eszmék és az emberek korok szerint változnak. Vannak korok, amikor az irányítás egyesek kezében van, máskor pedig széles rétegek vállán nyugszik. A régi görög és római köztársaságok óta nem volt még olyan periódus, mint aminő a 19. század második felében indult meg és fejlődése máig tartott. Ez a korszak olyan széles rétegekre bízta az élet irányítását, aminőre még nem volt példa. Amit Szent István korában egy ember végzett, azt az irányító hivatást most milliók
