Eger - napilap, 1939/2
1939-11-04 / 174. szám
Ah a 12 FILLÉR Eger, L. évfolyam, 174. szám. ♦ Szombat ♦ Trianon 20, 1939. november 4. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra; 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám; hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 3. Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. Mezőgazdasági társadalombiztosítás írta Teleki Mihály gróf földmíveléjflgyi miniszter. A társadalombiztosítás elsősorban az ipari államokban fejlődött ki először, azért, mert az iparban a pénz gyorsabban forog, másodkor azért, mert az ipari társadalombiztosítás költségeit az iparcikkek árában mindenkor át tudták a fogyasztóra hárítani. Ezt nálunk a mezőgazdaság nem tudja megtenni. Ezért a mezőgazdasági társadalombiztosítás nemcsak nálunk, hanem az egész világon sokkalta mögötte van az ipari szociális biztosításnak. Délamerikában és Amerika egyes részein, ahol a legnagyobb agrár államok vannak, mezőgazdasági társadalombiztosítás még nincs és Európában is akad néhány agrárállam, ahol még nincs mezőgazdasági társadalombiztosítás. A világháború határvonalat húzott a társadalombiztosítás szempontjából. A világháború alatt az egyén korlátlan kiélésének előmozdítása volt a cél, a világháború után azonban a szolidaritás eszméje mindenütt igyekezett lehetővé tenni a társadalombiztosítás és így a mezőgazdasági társadalombiztosításnak is minél nagyobb mérvű felkarolását. Az első társadalombiztosítás, tulajdonképpen ipari téren, Németországban valósult meg, még pedig a múlt század nyolcvanas éveiben. Magyarország 1891-ben, majd 1907- ben, 1927 ben és 1928-ban ipari téren megalkotta a társadalombiztosítást, sajnos, azonban míg az ipari munkásság biztosításának kérdését megoldottuk, a mezőgazdasági mun kásság társadalombiztosítása terén csak kis lépéssel haladtunk előre. Őszintén meg kell állapítanom, hogy az elmúlt négy évtized alatt a mező- gazdasági társadalombiztosítás terén vajmi kevés történt, az utóbbi időben ellenben, igenis, nagy lépésekkel haladtunk. Ha visszanézek a múltba, azt látom, hogy Magyarországon a mezőgazdasági munkásbiztosítás terén az első intézkedés az 1900: XVI. te. volt, amely a gazdasági cselédek balesetbiztosítási kötelezettségét állapította meg. Közbejött a világháború, közbejött a mezőgazda- sági dekonjunktúra és sok egyéb, úgyhogy a mezőgazdasági társadalombiztosítást nem fejleszthették ki. Közbevetóleg meg kell említenem, hogy 1912-ben a VIII. törvénycikkel megvalósítottak nálunk egy öregségi biztosítási rendszert, amely azonban az önkéntes biztosítás elvén alapult. Ennek az a következménye, hogy annak a háború után csak kevés tagja maradt. Talán a propaganda sem volt elég. Jött a mezőgazdasági cikkek áresése, az agrárolló a mező- gazdasági napszámbérek alacsony volta és ennek következtében a mezőgazdasági munkásságnak nem volt meg az anyagi ereje, hogy ebben a biztosításban részt vegyen. Ez mutatja egyúttal azt is, hogy a kérdést magánbiztosítással megoldani nem lehet, hanem csakis társadalombiztosítással. A mezőgazda Ságnak ugyanis nincs megfelelő jövedelme, a társadalombiztosításnál azonban a nagy számok törvény- szerűsége következtében a kockázat kisebb, tehát természetszerűen a fizetendő járulékok is sokkal kisebbek. A társadalombiztosításnak Magyarországon, mint tőkeszegény országban, más jelentősége is van és ez különösen mezőgazdasági vonatkozásban bír fontossággal. A társadalombiztosításnak tőkeképző ereje van. Az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézetnél az öregségi biztosítással kapcsolatban összegyűjtött tőkét a mezőgazdaság fejlesztésére, házhelyépítésre, földbirtokpolitikai és egyéb célokra kívánom felhasználni. Nem szolgálná a szociális haladást, ha a túlzott szociális terhek alatt a mezőgazdaság összeroppanna, ezért lépésről-lépésre kell ezt a kérdést megoldani. Nemcsak öregségi biztosításra, hanem a betegségi biztosításra és a gyermekágyi segélyre is szükség van. Ezeket is meg kell valósítani, de ezeket csak akkor lehet megvalósítani, ha az előbbit már megvalósítottuk és lépésről-lépésre haladva megyünk előre. Ennek azonban természetesen az az előfeltétele, hogy a mezőgazda- sági árszínvonal stabilizálódjék és olyan terményárak legyenek, olyan bevételei legyenek a mezőgazdaságnak, amelyekből a terheket ki- bíija. A kormány árpolitikája erre irányul, s remélem, hogy ennek az árpolitikának révén a másik két biztosítási ágat, amelyet fokozatosan meg kell valósítani, szintén meg fogjuk tudni valósítani. A kérdéssel foglalkozom is. Kiváló hivatali elődömnek, Darányi Kálmánnak arról kellett döntenie, hogy a betegségi vagy az öregségi biztosítási ágat valósítsa-e meg. 0 etikai szempontból az utóbbit valósította meg és a most készülő törvénycikk,amely az 1938:XII. te. alapján biztosított gazdasági munkavállalók özvegyeinek járadékA belügyminiszter rendeletének megfelelőleg Okolicsányi Imre alis pán felhívta Eger város képviselő- testületét, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket Braun Károly polgármester nyugdíjazására. Az írásbeli felhívás most érkezett meg a városházára s ezzel lehetővé vált az ügy tárgyalása. Mint már közöltük, a képviselő- testület tagjainak egy része rendkívüli közgyűlést kiván egybehívni a polgármester nyugdíjazása céljából, hogy a polgármester-válságot minél előbb meg lehessen oldani. Abban egyetért az egész képviselőtestület s a város egész polgársága, hogy tök életesen elég volt az a bizonytalanság és nyugtalanság, amely a polgármesteri állás körül két éve s különösen az utóbbi időben feltorlódott sa közügyek rendje érdekében, a városi közigazgatás zavartalan menete szempontjából föltétlenül szükséges, hogy ez a kérdés nyugvópontra kerüljön. A polgármester nyugdíjazásával kapcsolatban természetesen megindultak a találgatások és kombinációk az új polgármester személyére Vonatkozólag. Bizonyos, hogy a város soron következő két főtisztviselője, dr. Kál- noky István és Frank Tivadar beadják pályázatukat, mellettük a kép- viselütestület túlnyomó többségéből alakult, úgynevezett centrumpárt egy része dr. Pál Endre fogalmazó Eger, november 4. Egy évvel ezelőtt diadalmas énekkel, fiatal magyar seregek dübörgésével s a nemzeti öröm áradó hangjaival telt meg a levegő a kitágult magyar határok között. Noban részesitéséről szól, tulajdonképpen az ő javaslatának kifejlesztése és bizonyos mértékben a mai viszonyokhoz való alkalmazása. jelölését kívánja keresztülvinni. Mindezeknek a kombinációknak közös alapja az az elv, hogy a városházára a tisztviselői karból állítsanak vezetőt, mert ezzel elősegítik a tisztviselői kar természetes előmenetelét. Erre úgy is kevés a lehetőség, amióta a négy tanácsnoki állás közül kettőt megszüntetett a belügyminiszter megüresedés esetére. Ezzel a felfogással szemben kialakult olyan nézet is, amely a város polgárai közül akar alkalmas embert állítani a városháza élére. Ilyennek tartják dr. Polánkay Lászlót, az OTI ügyvezetőjét, aki jelenlegi kényes állásában, erős érdekek ütközési pontján mindenkit kielégítően végzi feladatát, de felvetődött dr. Kertay Sándor ügyvéd neve is, aki régebben városi aljegyző volt s így a közigazgatást is jól ismeri. Sokan a vármegyei közigazgatás tisztviselői közül szeretnének néhány kiválóbb értéket átvinni a városházára. így került forgalomba vitéz dr. Jávor Ernő vm. tb. főjegyző, dr. Szabó Gyula egri főszolgabíró és dr. Illinyi László hevesi főszolgabíró neve. Mindezek természetesen csak kombinációk, a helyzet még nem tisztázódott, a nézetek még nem alakultak ki. Egy bizonyos, hogy a képviselő- testület túlnyomó többsége még ebben az évben meg akarja választani az új polgármestert. vember 2-án történt meg a bécsi döntés s egymillió magyar szabadult vissza a versaillesi békével esztelenül faragott Csehszlovákia ropogó államszerkezetéből a szent- istváni Magyarország állami köteIIWIIWHWIWIIWIIWIWIIWIIWIIWIIWHWIIWHWM^IIIWIIWIIWIIWIIWIWIIIWIIWIIWIWIIWIIW Megérkezett a városházára az alispán felhívása a polgár- mester nyugdíjazására Megindultak a kombinációk az új polgármester személyére vonatkozólag Eger közönsége múrudnytöbláual örökíti meg a Feluióék és Kárpátalja uisszatérését A márványtáblát a városházán helyezik el
