Eger - napilap, 1939/2
1939-10-14 / 163. szám
1939. október 14. E G E R 5 120 pengő havi kereseti lehetőség biztosítva viszonylag csekély befektetéssel. otthon végzendő munkával férfiak és nők részére, állandó évi munka garantálva, anyagot szállítjuk, a kész árut átvesszük. Kérjen ismertetőt. KLEOPÄTBA KŐTŐÜZEM. Budapest, IX., Ló- nyay-utca 43. — [Válaszbélyeg). — Jelentkezzenek az egri termelők az országos gyümölcs vásárra és kiállításra. Október 27-én országos gyümölcskiállítás és vásár nyílik meg Budapesteu a kertészeti kiállítási csarnokban. A kiállításon való részvétel díjtalan. — Eger város gyümölcstermesztési intézője felkéri mindazokat a termelőket, akik a kiállításon részt óhajtanak venni, hogy minél előbb jelentkezzenek nála(Szvorényi út 21) ahol az összes feltételek megtudhatók. — Hétfőn kezdődik az olasz követség egri nyelvtanfolyama. Az olasz követség nyolc hónapos ingyenes nyelvtanfolyama október 16-án, hétfőn kezdődik. Az első nyelvleckét este 6 órakor tartja Palisca S. Mario jogakadémiai lektor a liceumi elemi iskola IV. osztályának termében s a jelentkezők ez alkalommal beszélik meg a tanfolyam időbeosztását. Itt jelentkezzenek azok is, akik érdeklődtek a tanfolyam iránt, de még nem iratkoztak be, mert a tanfolyamon most vannak a pótbeiratások. A beirási díj 10 pengő. A tanfolyam kezdő-, közép- és haladó fokon egyaránt nagy érdeklődés mellett indul. * Az öregkorral járó makacs székrekedéseknél és emésztési zavaroknál gyakran már egész kis mennyiségű természetes „Ferenc József“ keserűvíz naponkénti használata által is nagyon kielégítő eredmények érhetők el. Kérdezze meg orvosát! * Értesítés. Értesítem a m. t. közönséget, hogy okt. 15-től utashiány miatt reggel 7-től este 10-ig tartunk autobusz-járatot. Rendkívüli esetben (Filléres stb.) tartunk szolgálatot. Tisztelettel Veres Gusztáv. * Ajánljuk a hölgyeknek, hogy saját érdekükben használják rendszeresen a híres nagyenyedi Kovács krémet a nagyenyedi Kovács bo- raxszappannal. A legelhanyagoltabb arcbőrt is rövid idő alatt tökéletesen rendbehozza! Éjjeli használatra kék, nappali használatra sárga csomagolásban. — Tilos rezet, nikkelt, ólmot, ónt és ötvözetet felhasználni. A Budapesti Közlöny október 14-i száma közli az iparügyi miniszter rendeletét, amelynek értelmében a vörösrezet, nikkelt, ólmot, ónt és ezek ötvözeteit, horganylemezt, végül sárgarezet és sárgaréz öntvényt bizonyos munkálatokhoz nem szabad felhasználni. A tilalom alól a miniszter egyes kivételeket állapít meg. KÖZGAZDASÁG Gondozzak gyümölcsfáinkat és termeljünk egészséges gyümölcsöt Irta: ványai nemes Kazal Nándor, a m. kir. Kertmunkás Iskola gyakorlatvezető kertésze A gazdasági gyümölcstermelés rendkívül hasznos üzemág, különösen a mai nehéz viszonyok mellett, mert szép jövedelmet nyújt. A gyümölcsös telepítésénél, illetve a gyümölcsfák ültetésénél azonban tartsuk szem előtt: egy-egy gyümölcsnemből annyi fát ültessünk, hogy nagytömegű termést kapjunk, vagyis inkább kevesebb fajtát termeljünk, hogy egy-egy fajtából nagyobb mennyiséget értékesíthessünk, mert akkor szívesen jön hozzánk a vevő s egyfajta gyümölcsből nagyobb mennyiséget jobb áron értékesíthetünk, mint többféle fajtából a kisebb terméseket. A mi vidékünk, az éghajlat és a talaj kiválóan alkalmas a gyümölcs- termelésre. Milyen paradicsomi kéjét mutatna a szép fekvésű vidék, Zongorahangolást vállal LENKET Cím leadható az Egri Keresztény Sajtószövetkezetben. ha az egyes birtokokat, gazdaságokat gyümölcsfák ékesítenék, amelyekből a kevés költségű befektetés és kevés ápolási költség mellett olyan jövedelmet biztosíthatnának maguknak, hogy abból az összes házi és egyéni szükségleteik fedezetet találhatnának. A gyümölcstermelés tekintetében rendkívül elmaradtunk a többi államok mellett és nem használtuk ki a kedvező körülményeinket arra, hogy jövedelmünket a kellemes foglalkozást nyújtó gyümölcstermeléssel is gyarapitsuk. Nézzük csak a háború előtti statisztikát. A kis Szerbia csak aszalt szilvából évente 23—24 millió korona jövedelmet kapott. Stájerország csak almából 6’5 millió korona értéket szállított ki. Csehország 30 millió értékű almát és szilvát termelt kivitelre, amelyet az Elbán a hajók százai szállítottak ki. Franciaország Európának legnagyobb gyümölcstermelő állama, a gyümölcstermelésben annyira előrehaladt, hogy minden gyümölcsnemnek megvan a maga vidéke, ahol az egyes gyümölcsnemeket a kereskedők nagy mennyiségben megVI finn SZEHÉII- is liltRIUTÜK I UIU l ciMMs HAHN ARTHUR ísTARSAI IVI. ANDRÁSSV-ÚT 10. BUDAPEST TEL.*413-619. kaphatják. A nyugati államokban pl. csupán a bornak való almából 45—50 millió frankot, a finomabb asztali almából 40—50 millió frankot árulnak, a kajszin barackot 14 vidéken termelik s ebből egy 850 lakosú kis község 200.000 frank értékű barackot adott el. Cseresznyéből és meggyből egyes községek 120.000 frankot vettek be. A délnyugati részen termelik a szilvát, egy-egy ősz folyamán aszalt szilváért 30 millió frank folyik be. Gesztenyéből 76.140 métermázsát adtak el. A birset évenkint mintegy 4 millió frank értékben gyárilag feldolgozzák. Szőlőből és gyümölcsből hatalmas összegeket vesz be Franciaország. 1906-ban pl. magában Párizsban 344.000.000 kgr csemegeszőlőt adtak el, legalább 172 millió frank értékben. A külföldön elért szép eredmények buzdítsanak miuket is a gyümölcstermelésre, különösen a gyümölcsfák fokozottabb védelmére és megbecsülésére, hogy egészséges és szép gyümölcsöt vihessünk piacra. Egyes vidékek nálunk is nagyon szép eredményeket mutathatnak fel a gyümölcsértékesítésben, mint pl. Kecskemét és Nagykőrös, ahol a háború előtti években a barack, meggy és szőlőből mintegy 1’6 millió korona értéket szállítottak külföldre. A háborúutáni évek konjukturális csúcsától, 1929-től gyümölcskivitelünk a következő képet mutatta: év ezer mázsa millió pengó 1929. 492 18-1 1930. 479 15-2 1931. 508 14-3 1932. 281 7'6 1933. 399 7-8 1934. 290 6-8 1935. 185 5-3 1936. 584 13-8 1937. 391 9'7 Ezek szerint a mi gyümölcskivitelünk eltörpül a külföldi hatalmas arányokhoz képest, ezen elmaradottságot kizárólag nemtörődömségünk számlájára írhatjuk. Igen sok vidéken egyáltalában hiányzik az érzék a fásítás iránt, hiányzik a fák és gyümölcsfák iránti szeretetet, megbecsülés és gondozás. Elnézzük, hogy a kártékony hernyók és élősdik a legszebb koronájú és termő gyümölcsfáink lombját tönkre tegyék, lelegeljék, vagy a gyümölcsöt férgessé, piac- képtelenné tegyék. Néhány gondatlan gazda miatt egyes szőlőkben tönkre mehet az egész gyümölcs- termés, mert ha a hernyók egy helyen élelmet már nem találnak, tovább mennek a szomszédos területekre lakmározni és csupasz, lombtalan fákat hagynak maguk után. És ezt a pusztítást mi, magyarok, elnézzük ahelyett, hogy egy-egy termő gyümölcsfára áldoznánk 1—2 pengő védekezési és ápolási költséget, amely tízszeresen is megtérül a termésben. Nem elég tehát, bogy gyümölcsfákat ültetünk, hanem annak lelki- ismeretes védelméről is gondoskodnunk kell. Csak így bízhatunk jövőnkben. }