Eger - napilap, 1939/2

1939-10-14 / 163. szám

1939. október 14. E G E R 5 120 pengő havi kereseti lehetőség biztosítva viszonylag csekély befek­tetéssel. otthon végzendő munká­val férfiak és nők részére, állandó évi munka garantálva, anyagot szállítjuk, a kész árut átvesszük. Kérjen ismertetőt. KLEOPÄTBA KŐTŐÜZEM. Budapest, IX., Ló- nyay-utca 43. — [Válaszbélyeg). — Jelentkezzenek az egri ter­melők az országos gyümölcs vásárra és kiállításra. Október 27-én országos gyümölcskiállítás és vásár nyílik meg Budapesteu a ker­tészeti kiállítási csarnokban. A ki­állításon való részvétel díjtalan. — Eger város gyümölcstermesztési in­tézője felkéri mindazokat a terme­lőket, akik a kiállításon részt óhaj­tanak venni, hogy minél előbb je­lentkezzenek nála(Szvorényi út 21) ahol az összes feltételek megtud­hatók. — Hétfőn kezdődik az olasz követség egri nyelvtanfolyama. Az olasz követség nyolc hónapos ingyenes nyelvtanfolyama október 16-án, hétfőn kezdődik. Az első nyelvleckét este 6 órakor tartja Palisca S. Mario jogakadémiai lek­tor a liceumi elemi iskola IV. osz­tályának termében s a jelentkezők ez alkalommal beszélik meg a tan­folyam időbeosztását. Itt jelentkez­zenek azok is, akik érdeklődtek a tanfolyam iránt, de még nem irat­koztak be, mert a tanfolyamon most vannak a pótbeiratások. A beirási díj 10 pengő. A tanfolyam kezdő-, közép- és haladó fokon egyaránt nagy érdeklődés mellett indul. * Az öregkorral járó makacs székrekedéseknél és emész­tési zavaroknál gyakran már egész kis mennyiségű természetes „Ferenc József“ keserűvíz napon­kénti használata által is nagyon kielégítő eredmények érhetők el. Kérdezze meg orvosát! * Értesítés. Értesítem a m. t. közönséget, hogy okt. 15-től utas­hiány miatt reggel 7-től este 10-ig tartunk autobusz-járatot. Rendkívüli esetben (Filléres stb.) tartunk szol­gálatot. Tisztelettel Veres Gusztáv. * Ajánljuk a hölgyeknek, hogy saját érdekükben használják rend­szeresen a híres nagyenyedi Kovács krémet a nagyenyedi Kovács bo- raxszappannal. A legelhanyagoltabb arcbőrt is rövid idő alatt tökélete­sen rendbehozza! Éjjeli használatra kék, nappali használatra sárga cso­magolásban. — Tilos rezet, nikkelt, ólmot, ónt és ötvözetet felhasználni. A Budapesti Közlöny október 14-i száma közli az iparügyi miniszter rendeletét, amelynek értelmében a vörösrezet, nikkelt, ólmot, ónt és ezek ötvözeteit, horganylemezt, vé­gül sárgarezet és sárgaréz öntvényt bizonyos munkálatokhoz nem szabad felhasználni. A tilalom alól a minisz­ter egyes kivételeket állapít meg. KÖZGAZDASÁG Gondozzak gyümölcsfáinkat és termeljünk egészséges gyümölcsöt Irta: ványai nemes Kazal Nándor, a m. kir. Kertmunkás Iskola gyakorlatvezető kertésze A gazdasági gyümölcstermelés rendkívül hasznos üzemág, különö­sen a mai nehéz viszonyok mellett, mert szép jövedelmet nyújt. A gyü­mölcsös telepítésénél, illetve a gyü­mölcsfák ültetésénél azonban tart­suk szem előtt: egy-egy gyümölcs­nemből annyi fát ültessünk, hogy nagytömegű termést kapjunk, vagy­is inkább kevesebb fajtát termel­jünk, hogy egy-egy fajtából nagyobb mennyiséget értékesíthessünk, mert akkor szívesen jön hozzánk a vevő s egyfajta gyümölcsből nagyobb mennyiséget jobb áron értékesíthe­tünk, mint többféle fajtából a ki­sebb terméseket. A mi vidékünk, az éghajlat és a talaj kiválóan alkalmas a gyümölcs- termelésre. Milyen paradicsomi ké­jét mutatna a szép fekvésű vidék, Zongorahangolást vállal LENKET Cím leadható az Egri Keresztény Sajtószö­vetkezetben. ha az egyes birtokokat, gazdaságo­kat gyümölcsfák ékesítenék, amelyek­ből a kevés költségű befektetés és kevés ápolási költség mellett olyan jövedelmet biztosíthatnának maguk­nak, hogy abból az összes házi és egyéni szükségleteik fedezetet ta­lálhatnának. A gyümölcstermelés tekintetében rendkívül elmaradtunk a többi ál­lamok mellett és nem használtuk ki a kedvező körülményeinket arra, hogy jövedelmünket a kellemes fog­lalkozást nyújtó gyümölcstermelés­sel is gyarapitsuk. Nézzük csak a háború előtti sta­tisztikát. A kis Szerbia csak aszalt szilvából évente 23—24 millió ko­rona jövedelmet kapott. Stájeror­szág csak almából 6’5 millió ko­rona értéket szállított ki. Cseh­ország 30 millió értékű almát és szilvát termelt kivitelre, amelyet az Elbán a hajók százai szállítot­tak ki. Franciaország Európának legnagyobb gyümölcstermelő állama, a gyümölcstermelésben annyira elő­rehaladt, hogy minden gyümölcs­nemnek megvan a maga vidéke, ahol az egyes gyümölcsnemeket a kereskedők nagy mennyiségben meg­VI finn SZEHÉII- is liltRIUTÜK I UIU l ciMMs HAHN ARTHUR ísTARSAI IVI. ANDRÁSSV-ÚT 10. BUDAPEST TEL.*413-619. kaphatják. A nyugati államokban pl. csupán a bornak való almából 45—50 mil­lió frankot, a finomabb asztali al­mából 40—50 millió frankot árul­nak, a kajszin barackot 14 vidéken termelik s ebből egy 850 lakosú kis község 200.000 frank értékű barackot adott el. Cseresznyéből és meggyből egyes községek 120.000 frankot vettek be. A délnyugati részen termelik a szilvát, egy-egy ősz folyamán aszalt szilváért 30 millió frank folyik be. Gesztenyéből 76.140 métermázsát adtak el. A birset évenkint mintegy 4 mil­lió frank értékben gyárilag feldol­gozzák. Szőlőből és gyümölcsből hatalmas összegeket vesz be Franciaország. 1906-ban pl. magában Párizsban 344.000.000 kgr csemegeszőlőt adtak el, legalább 172 millió frank ér­tékben. A külföldön elért szép eredmé­nyek buzdítsanak miuket is a gyü­mölcstermelésre, különösen a gyü­mölcsfák fokozottabb védelmére és megbecsülésére, hogy egészséges és szép gyümölcsöt vihessünk piacra. Egyes vidékek nálunk is nagyon szép eredményeket mutathatnak fel a gyümölcsértékesítésben, mint pl. Kecskemét és Nagykőrös, ahol a háború előtti években a barack, meggy és szőlőből mintegy 1’6 mil­lió korona értéket szállítottak kül­földre. A háborúutáni évek konjukturális csúcsától, 1929-től gyümölcskivite­lünk a következő képet mutatta: év ezer mázsa millió pengó 1929. 492 18-1 1930. 479 15-2 1931. 508 14-3 1932. 281 7'6 1933. 399 7-8 1934. 290 6-8 1935. 185 5-3 1936. 584 13-8 1937. 391 9'7 Ezek szerint a mi gyümölcskivi­telünk eltörpül a külföldi hatalmas arányokhoz képest, ezen elmara­dottságot kizárólag nemtörődömsé­günk számlájára írhatjuk. Igen sok vidéken egyáltalában hiányzik az érzék a fásítás iránt, hiányzik a fák és gyümölcsfák iránti szeretetet, megbecsülés és gondozás. Elnézzük, hogy a kárté­kony hernyók és élősdik a legszebb koronájú és termő gyümölcsfáink lombját tönkre tegyék, lelegeljék, vagy a gyümölcsöt férgessé, piac- képtelenné tegyék. Néhány gondat­lan gazda miatt egyes szőlőkben tönkre mehet az egész gyümölcs- termés, mert ha a hernyók egy he­lyen élelmet már nem találnak, to­vább mennek a szomszédos terüle­tekre lakmározni és csupasz, lomb­talan fákat hagynak maguk után. És ezt a pusztítást mi, magyarok, elnézzük ahelyett, hogy egy-egy termő gyümölcsfára áldoznánk 1—2 pengő védekezési és ápolási költ­séget, amely tízszeresen is megtérül a termésben. Nem elég tehát, bogy gyümölcs­fákat ültetünk, hanem annak lelki- ismeretes védelméről is gondoskod­nunk kell. Csak így bízhatunk jövőnkben. }

Next

/
Oldalképek
Tartalom