Eger - napilap, 1939/2

1939-10-02 / 156. szám

2 E G E H 1939. október 2. ban hál’Istennek egészségesen végzi magángazdaságának teendőit. — De más, általános nemzeti szempontból sem vehet igénybe a polgármester úr— mondotta — ily hosszú szabadságot. Ma, amikor a külpolitikai feszültség és a belső megfeszített munka idejét éljük és minden embernek a gáton kell lennie, nem engedhető meg, hogy a város­háza egész ügymenete a polgár- mesteri kéz összefogó erejét nélkü­lözze. — A most tárgyalás alatt lévő állandó választmányi javaslat külön­ben ismét abban a hibábaa szenved, mint az emlékezetes januári állandó választmányi javaslatok a képviselő- testületi bizottságok megalakítása dolgában, — melyek most vannak a közigazgatási bíróság döntése alatt — t. i. abban, hogy az auto­nómia sérelmével városi tisztviselői szavazatokkal emeltek többségre a képviselői tagok többségével szem­ben előljárósági javaslatot. Mindezek alapján indítványozta, hogy a polgármester haladéktalanul foglalja el hivatalát s a közgyűlés utasítsa el a betegszabadság iránti kérelmet. Szajlay Sándor hangoztatta, hogy ha a polgármester el akar menni, engedjék útjára és negyvenkét évi tisztességgel és becsülettel végzett munkájáért adja meg a képviselő- testület a kért szabadságot. Godál Gyula dr. ekkor ívet ter­jesztett elő, amelyen a törvényben meghatározott számú közgyűlési tag a névszerinti titkos szavazás elren­delését kérte. Az elnök a titkos szavazást az ügyrend értelmében nem engedélyezte, de a névszerinti szavazást elrendelte. A névszerinti szavazás eredmé­nyeként 23-an 21 ellen megadták a hat hónapi szabadságot a polgár- mesternek. Elfogadták a városi fürdő átalakításának elszámolását A továbbiakban az elnöklő h. polgármester előterjesztette a Városi Fürdő Rt. fürdőépítkezésének el­számolását és a vállalkozóval tör­tént megegyezés anyagát, amelyet a képviselőtestület által kiküldött bizottság is megvizsgált. Ezek sze­rint a fürdő átalakítása 94.074 pengőbe került s a munkánál 2336 pengő indokolt hiteltúllépés történt. A vállalkozó építészmérnökkel meg­egyezés jött létre a hátralékos ösz- szeg kifizetésére s a hátralék egy részét fürdöhasználati joggal tör­leszti le a részvénytársaság. Az el­számolást és megegyezési terveze­tet a képviselőtestület jóváhagyta. nek. Este vacsora lesz a Koroná­ban Eger társadalmának részvéte­lével. A csapat parancsnoksága ezúton kéri az egri véncserkészeket, hogy október 2 án, hétfőn este fél 7 óra­kor a Líceumban, az elemi iskola III. osztályának termében feltét­lenül jelenjenek meg a rendezés feladatainak megbeszélésére. Felszólalás nélkül, egyhangúlag fogadta el a törvényhatósági bizottság a vármegye 1940. évi költségvetését Eger, október 2. Heves vármegye törvényhatósági bizottsága szombaton délelőtt tar­totta őszi közgyűlését a különböző vármegyei alapok 1940. évi költség- előirányzatának letárgyalására. — A költségvetéseket dr. Búzás Endre vm. főjegyző ismertette s hangoz­tatta, hogy az előirányzatok a leg­szigorúbb takarékosság szemmel- tartásával készültek s a vármegye minden olyan beruházástól tartóz­kodott, amely újabb terhet róna az adófizető polgárokra. Ez magyarázza azt a körülményt, hogy a költség- vetések a múlt évi keretek között mozognak. A háztartási költségvetés kerete 302 ezer pengő, s 231 ezer pengőt kell pótadóból fedezni, a nyugdíj­alap költségvetésének 475 ezer pen­gős összegéből pedig 409 ezer pengő fedezendő pótadóból. A pótadóalapok növekedése folytán lehetővé vált, hogy a pótadó kulcsát kisebb mér­tékben állapítsák meg. Ezek szerint a múlt évi 26 T százalék helyett 25 8 százalékban lehet az adókulcsot rögzíteni. A közúti alap 1 millió 775 ezer pengős költségvetésénél kellett egyedül felemelni a szükség­leteket és ennek megfelelően a be­vételeket s így a közúti adót kény­telen a vármegye a múlt évi 15 szá­zalékról 16-ra növelni. Az emelést az tette szükségessé, hogy a vár­megye úthálózata rendkívül kibővült s az utakat fenn kell tartani, különben tönkremennek. Ezenkívül szükségessé vált több új híd építése s egy községben, Sírokon, a községi átkelési szakasz elsőrendű burko­lattal való ellátása. A kisembereket sújtó közmunkaváltság ennek elle­nére is a múlt évi mértékben került a költségvetésbe. A közgyűlés felszólalás nélkül, egyhangúlag fogadta el a költség- vetéseket és háromnegyed óra alatt be is fejeződött. Megalakították az új fürdőigazgatóságot 23:21-76:9 A képviselőtestület három éves megbízással megalakította az új fürdőigazgatóságot, miután a régi igazgatóság mandátuma lejárt. Az új igazgatóság tagjai a következők lettek : Frank Tivadar, dr. Besznyák Ist­ván, dr. Godál Gyula, vitéz Kánya Nándor, Kovács István, Lanther János, Nagy Péter, vitéz Polánkay László, dr. Urbán Gusztáv, dr. Kál- noky István, Ringelhann Béla, dr. Szilágyi József, Lőw Béla, Radii Károly, Nagy Kálmán, Csetényi László. 835 ezer pengő kifizetetlen adósság Az elöljáróság a továbbiakban jelentést tett a képviselőtestület­nek a város anyagi helyzetéről. A jelentés szerint a városi háztar­tást ebben a pillanatban 835 ezer pengő, az üzemeket 170 ezer pengő kifizetetlen adósság terheli. Az üze­mek meg tudnak birkózni ezzel a hátrányos tétellel, azonban a ház­tartás nem tudja megoldani a nagy összegű adósság kifizetését. A köz­gyűlés bizottságot küldött ki az egyes tételek részletes kivizsgálá­sára és megfelelő rendezési javaslat kidolgozására. A Szent Kristóf véncserkészek rendezik meg a IV. országos véncserkész-kongresszust Ma este fontos megbeszélést tart a rendezőség a Líceumban Eger, október 2. Mint jelentettük, nagy cserkész- s egyben idegenforgalmi esemény színhelye lesz a közeljövőben Eger városa, itt tartják ugyanis IV. orszá­gos kongresszusukat az ország vén­cserkészei. A magyar cserkészvilág vezető egyéniségei érkeznek erre az alkalomra Egerbe az ország minden részéből és tárgyalják meg a mozgalmat érdeklő kérdéseket. A IV. országos kongresszus megrendezését a cserkészközpont a 780. sz. Szent Kristóf cserkécs- csapatra bízta s e csapat parancs­noksága mindent elkövet, hogy az országos tanácskozások mintasze­rűen peregjenek le. A kongresszus résztvevői szom­baton délután 5 órakor érkeznek Egerbe s a tanácskozások 6 órakor kezdődnek a ferencesek fehérter­mében. A tanácskozások előadói dr. Papp Antal orsz. elnök, Henkey- Hönig Vilmos ny. tábornok és Sík Sándor egyetemi tanár, költő lesz­Mint ismeretes, városunk polgár- mestere a júliusi közgyűlésen tör­tént incidens után, augusztusban a közgyűléstől hat havi szabadságot kért azzal az elhatározással, hogy hivatalát többé át sem veszi és nyugdíjaztatását fogja kérni. A köz­gyűlés előtt — tekintettel a mai vi­szonyokra — beadványát visszavon­ta. Rövidesen egy újabb incidens után, ismét kérte a közgyűléstől be­adványának tárgyalását a hat havi szabadság engedélyezése iránt, ami élénk meglepetést keltett, különösen a városi képviselők között. A szombati közgyűlés tárgysoro­zatára volt kitűzve az ügy, a kép­viselőtestület tagjainak nem a leg­nagyobb érdeklődése mellett. Azt reméltük, hogy polgármesterünk több városi képviselő kérelmére beadvá­nyát a nyomatékos indokok alapján, vissza fogja vonni. Sajnos nem így történt. Nem volt elkerülhető a képviselőtestület egy igen tekinté­lyes részének az az állásfoglalása, hogy a mai viszonyok között és jogalap hiányában hat havi szabad­ság engedélyeztessék ma, amikor különösen a fontosabb teendőket végző tisztviselőknek munkája lé­nyegesen emelkedett, hogy akkor a város első tisztviselője, polgár- mestere, kisebb incidensek miatt felelősségteljes állását ott hagyva, hat havi szabadságra menjen. Már az állandó választmányban élénk vitára adott alkalmat a ké­relem. Indokolt javaslat alapján a szabadság iránti kérelem elutasí­tása lett előterjesztve, két képvi' selőnek tiltakozásával a tisztviselők állásfoglalása miatt. Az elnöklő h. polgármester kijelentésére, hogy a tisztviselők is szavazhatnak, az elöljáróság indítványát a kért hat havi szabadság engedélyezése iránt egy képviselőtestületi tag és Dyolc tisztviselő 9 szavazata 3 képviselő- testületi tag nemmel leadott szava­zatával szemben (kettő nem szava­zón) lett a beadvány, mint az ál­landó választmány javaslata a köz­gyűlés elé terjesztve. Megismétlődött az eset, mint a decemberi állandó választmányi ülé­sen, hogy a tisztviselők többségi szavazata alapján lett a javaslat a közgyűlés elé terjesztve. Annak ide­jén beadott fellebbezésem indoko­lása alapján, hogy állandó választ­mányi javaslatot csak az állandó választmány tagjai tehetnek és nem a tisztviselők szavazatai alapján, a felettes hatóság a határozatot meg­semmisítette. Az ügy a közigazga­tási bíróság előtt fekszik, s a vég­leges döntés most már rövidesen megjön, hogy a tisztviselőknek van-e bizottsági üléseken szavazati joguk, hogy a mostani újabb eset meg ne ismétlődhessék. A közgyűlésen a hat havi sza­badság engedélyezése ellen állást- foglaló képviselők névszerinti sza­vazást kértek. Az eredmény az lett, hogy az indítvány mellett leadott 23 szavazatból 14 tisztviselő szava­zat és csak 9 városi képviselői sza­vazat volt, a szabadság megtaga-

Next

/
Oldalképek
Tartalom