Eger - napilap, 1939/2
1939-07-08 / 106. szám
L 2 EGER 1939. július 8. Halifax külügyminiszter rövidesen Moszkvába utazik. Londoni hivatalos helyről ezt a hírt megcáfolták. — Külsőmongolia határmentén még mindig folytatódnak az összetűzések a japán és szovjet hadsereg között. Tokiói jelentés szerint a legutóbbi összetűzés alkalmával a japán repülők ismét 12 szovjet gépet lőttek le. — Zog király és felesége kíséretükkel együtt tegnap Varsóba utaztak. A volt albán király Varsóból tovább folytatja útját Anglia felé. — A japán-angol tárgyalások még mindig nem kezdődtek meg. Párisi jelentés szerint nincs is remény a tárgyalások megkezdésére, mert Japán ragaszkodik ahhoz, hogy Anglia változtassa meg eddigi keleti politikáját. Japánban tovább fokozódik az angolellenes hangulat. Tokióban megalakították a britellenes ligát. — A Daily Sketch szerint a tegnapi angol minisztertanács elfogadta a kormány által a danzigi német—lengyel vita békés elintézésére készített tervezetet, amely szerint Danzigot felosztanák Németország és Lengyelország között. TANULMÁNYUKON DERENKEN Eger, július 7. Délheves tízegynéhány községében közel egy esztendeje körültöprengett, körülmorgott, zúgolódott név lett a kis abaujmegyei Derenk község neve. Ez a tízegynéhány község évtizedek, titokban talán évszázadok óta várja, mikor valósul irányító koreszmévé az egészségesebb földbirtokpolitika, mikor hull szét számára, a vérrel történt szerzés ősi jogának tényleges érvényesítéseként a Károlyi-hitbizomány. Ennek a birtoknak egy része, Nagyút puszta és a kompolti állami uradalom most oda érett, hogy igénybe lehet majd venni földbirtokpolitikai célokra, a környező községek földigénylői érthető megdöbbenéssel értesültek hát arról, hogy a birtok egy tekintélyes darabjára, mintegy 1500 holdra, egy abaujmegyei községet akarnak letelepíteni. Hogy miért, annak magyarázatára különböző hírek kerültek forgalomba s a nyugtalanság egyre nőtt. A környék községeiben közel háromezer igénylőt jelöl meg a legutóbbi népszámlálás, Nagyút puszta és a kompolti uradalom körülbelül 8000 hold területű, ebből csak 6000 hold a szántó, ebből még 1000 holdat igénybevesznek fontos nemzeti célokat szolgáló növénynemesitő és egyéb üzemágak, úgy, hogy a háromezer föidigénylőnek mindössze ötezer hold jut. Bizony ez kevés, és még kevesebbre lehet számítani, ha ezerötszáz holdat betelepítenek az abauji tót község lakosságával, mert akkor mindössze 3500 hold marad. Amikor az érdekelt községek értesültek a telepítési tervről, elkeseredetten tiltakoztak, de tiltakozott a vármegye főispánja, alispánja is, az őszi közgyűlésen határozott felszólalások hangzottak el s most már a vármegye törvényhatósága is tiltakozó irattal fordult a földmivelés- ügyi miniszterhez. A tiltakozás válasz nélkül maradt. A megye déli részében egyre nőtt a nyugtalanság és a tekintélyrombolásnak olyan hullámai indultak meg, amelyek nemzeti szempontból nem voltak megengedhetők. Az •Eger* nemrégiben tudomást szerzett arról, hogy a telepes község házainak építését is megkezdték és újabb küzdelmet hirdettünk Helyszíni szemlén az egri kerület Abaújmegye északi határán, sziklás dombok között, a régi trianoni határtól hat kilométernyire fekszik Derenk község. A statisztika adatai szerint lakosainak száma 439, amiből 210 az őstermelő kereső. A község területe 7—800 hold, ennek nagy része sziklás legelő. Az út vízmosássá hordott hatalmas sziklatömbökön, törmelékeken vezet föl, az autó nagyokat huppan a kapaszkodókon. A vidék szép, és jószagú kakukfű illata száll, erdei a meggondolatlan és a vármegye szempontjából rendkívül káros telepítési terv ellen. Cikkünk nyomán a Heves vármegye c. lapban Balogh István gazdasági tanácsos statisztikailag bizonyította a terv helytelenségét. E cikkek nyomán Petro Kálmán dr. az egri kerület képviselője elhatározta, hogy a hevesmegyei nincstelenek, földrevárók érdekében akciót kezd. Legcélszerűbbnek látszott személyes tapasztalatokkal meggyő ződni arról, milyen az áttelepíteni szándékolt Derenk község, és főleg: miért kell a telepítést végrehajtani, mit mondanak, mit tudnak erről a derenkiek ? Derenk községben képviselőjével mély illatokkal keverten, jobbfelől két ház jelzi, hogy itt a falu, s balkéz felé látszik maga a község. A falu szikár, sovány, egy utcája van, az is hosszan nyúlik fel a hegyes vidékre s az a kevés, viszonylagos jólét, ami látható, csontos, szegletes szegény-jólét. Az egyik ház előtt asszony áll, gyerekkel, meg egy fiatal férfi nyújtózik, otthoniasan, daróc ingben- gatyában. .. * Hajtanak innen minket uram... A fiatal gazda megkérdeződik: Hogy hívják ? Kovács Józsefnek. Háromezer négyszögöle van, azon terem valami kevés, de szűkösen, gzombattól, e hó 8-tól a KORONA kellemes kerthelyiségében a svájci útjáról hazaérkezett országos hírű SZENES-DUETT szórakoztatja a közönséget. Elsőrangú tánczene. van egy állatja is, a kincstári legelőn legel, évi 4 pengőért, de mostanában a kincstár már 6 pengőre emeli a bért. — Miért? — Hát, . . . hogy nagyobb kedvünk legyen elmenni. — Miért akarnak innen elmenni. — Nem akarunk mink, dehogy akarunk, de hajtanak minket uram. Nincs nekünk nyugalmunk már vagy négy esztendeje. Vadállatokat akarnak itt tenyészteni, arra kell a hely? — Vadállatokat? — Azt a’ uram. Medvéket. Van is már tizennyolc darab, egyóra járásra innen, a Sárokkertben. Néha be is jön egy-egy a faluba. — Nincsenek elkerítve? — Elvanni épen elvannak, de de azért a múltkor is bejött egy, úgy kísírtettük ki a faluból, mint a menyasszonyt a lakadalomból a népek. — Eltartja magukat ez a kis föld? — El. Akinek nem terem elég, elmegy aratni, kepébe, télen meg két pengő, kettő-ötven napszámot keresünk a kincstári erdőbirtokon, ami itt van körülöttünk, nyolcezer holdon. — Odalent Kompolt mellett — mondjuk — baj lesz, mert nincs erdő és nincs téli napszám. — Tudjuk mink azt, de nem tehetünk semmit. Itt maradnánk, ha adnának nekünk az állami legelőből vagy kétszáz, holdat. Azt a kétszáz holdat, amit már betelepítettek facsemetével. Sokan itt akarnak maradni Bemegyünk egy házba, mert hirtelen megzendül az ég, a felhők alacsonyan kúsznak egészen és nagy- csöppű eső ered'. A ház csinos, rézgálic-kék, hatalmas, gerendás hűs szobát rejt. Ide gyűlnek kíváncsian ifjú Rémiás István, öregebb Rémiás István, a ház gazdái, aztán Szalay László, Kovács István. Nem is olyan tót falu ez. Szép magyar nevek hangzanak el, szép magyar beszéd, bár olyan nevek is találkoznak szép számmal, mint Hudi András, Voda József. Ezek is kisebb földű emberek, akik kepébe, meg napszámba járnak, mert a nyolcszáz, ezer öles kis föld nem tartja meg őket. Inkább itt maradnának, mert odalent bizonytalannak látszik azok helyzete, akiknek idefent kevés földjük van. — Itt maradnánk mi, itt van ez a falu az Isten tudja mióta, itt vannak eltemetve az apáink. Csak adnák nekünk azt a kétszáz hold állami legelőt, amit befásitottak. Azon még hosszú ideig el tudnánk tartani az állatot. Kérvényt is írtunk a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamarához, hogy segítsen elkérni a kincstártól azt a kétszáz holdat, de azt válaszolták, hogy a földbirtok- reform még csak most kerül tárgyalás alá; majd azután szóljunk, ha megszavazta az országgyűlés. Nem kívánjuk mi ingyen, szívesen megfizetnénk az árát. Ide van szokva a nép, más itt a munka, meg a levegő is. — A földünkért cserébe földet kapunk odalent és a csereföldön kívül jegyezhetünk is magunknak ki öt, ki tíz holdat. Csak azt nem tudjuk, mibe kerül majd. — Miért jönnek le Délhevesbe ? — Valami medvéket telepítenek itt. Annyi a vad, uram, hogyha a gazda nem alszik éjszakánként a földje végében, mindent leeszik a vaddiszuó, szarvas. Ha meg bejelentjük a vadkárt, három-négy pengővel szúrják ki a szemünket, akkor is csak hónapok múlva. A tehetősebbek már készülődnek Felkeressük a bírót. Szép magyar nevű ember ő is, Szabados József. Ide gyűlik a falu néhány kereskedője. Kovács András, Rémiás József és elmondják, mi a baja a fa- lunák. Hogyan lehetne segíteni és ki akar jönni Hevesbe, ki nem. — Ez a 800 holdas falu — mondják — úgy van itt, mint a gyűrűben, Körülveszi a 8000 holdas kincstári birtok. Hát ezért kell innen elmenni, hogy ne legyen közbe ez a folt. Úgy szól a megállapodás, hogy házért házat, ölért ölet kapunk. Ezenfelül még jegyezhettünk is vételre földet, ki mennyit meg bír dolgozni. Szívesen megyünk, mert ott jobb a föld. Igaz, nem tudjuk, mennyi lesz az ára. — Hát írásuk nincs ? — Azt bizony nem hagytak itt nekünk. Meg kevesebb földet is kapunk cserébe, mert a sziklás területeket leszámították a cserénél. De mégis szívesen megyünk, mert ha kevesebb lesz is a föld, többet terem. Régebben, amikor ez a terület gróf Andrássy Jenőé, meg gróf Zichy Aladáré volt, könnyebben kaptunk legelőt, mint most, meg olcsóbban is. A medve a faluba jár, de fegyver nincs — Meg muszáj is már elmenni — folytatják, — mert megesznek bennünket a vadak. A múltkoriban is bejött egy medve, a Vereb sógorék udvarán leette a szilvát a fáról. Puska meg nincs, mert a fegyverTiltakozik a megyegyűlés, de hiába
