Eger - napilap, 1939/2

1939-09-03 / 139. szám

2 EGER 1939. szeptember 3. Motalkót a polgári forgalomban vasárnaptól csak jegyre lehet venni Tiszta benzint egyáltalán nem szabad autók részére eladni A motalkó fogyasztásának szabá­lyozását az óvatos takarékosság in­dokolja, amelyet a kormánynak a jelenlegi helyzetben minden vona­lon érvényesítenie kell. Magyaror­szág belföldi ásványolaj termelése a hazai szükségletet előrelátható­VajMalkapciMnil NAPPALis 240ü* Fenti rádiót bemutatja: Illés Béla, Eger. lag rövidesen fedezni fogja, mégis az életbevágó honvédelmi érdekek a motalkó szabályozását múlhatat­lanul megkívánják. E rendelkezés legfontosabb része az, hogy 1939 szeptember 3-tól kezdődőleg motalkót polgári forga­lomban való fogyasztás céljából vá­sárolni csak jegyre, vagy utalvány ellenében szabad. Ugyanez időtől kezdve szesszel nem kevert tiszta benzint vízibenzinművű gépjárművek számára felhasználni vagy eladni tilos. A jegyeket a kir. adóhivatalok adják ki olyan személy gépjármüvek részére, amelyek motorjának henger- űrtartalma a 3 5 litert meghaladja, motalkót még jegy ellenében sem szabad eladni, kivéve ama kivételes elbírálás alá eső személyeket, vagy vállalatok gépjárműveit, amelyeket a kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter rendeletében megjelölt. Az igazolványokat ugyanaz az adóhatóság állítja ki, mely a mo- talkójegyek, illetve utalványokat kiadja. A rendelet e kivételektől eltekint­ve minden gépjármű részére meg­állapítja a megvásárolható motalkó mennyiségének legfelsőbb határát. Az első csoportba tartozó gép­járművek külön elbírálásba része­sültek. így például az autótaxik, bérautók, autóbuszok, Mateosz ko­csik, amelyek részére olyan mennyi­séget biztosítanak, amelyek mellett üzemüket fennakadás nélkül foly­tathatják. Az utalvány csak arra a csoportra érvényes, amely csoport azon fel van tüntetve. Motalkó-jegy ellenében csak kizárólag benzin­kutaknál lehet motalkót kiszolgál­tatni. A motalkó-jegy a szerint, hogy motorkerékpárról, segédmotorkerék­párról, személygépkocsiról, vagy tehergépkocsiról, autóbuszról van szó, 3'10, illetőleg 20 liter benzinre szóló szelvényt tartalmaz. E szel­vényeket a jegyről csak a benzin­kútnál lévő jegykezelő választhatja le. Aki ennek ellenére motalkót szol­gáltat ki, a végrehajtási rendelet­ben kiadott rendelkezéseket meg­szegi s amelyeket rendkívül súlyos mértékben büntetnek. így a kormányrendeletben meg­állapított kihágásnak legmagasabb büntetése két hónap, illetőleg há­ború esetén hat hónapi fogház, a pénzbüntetés legmagasabb mértéke pedig 8000 pengő. Az augusztus 26-i középár a közszükségleti cikkek legmagasabb megengedett ára A kormány rendeletet adott ki a közszükségleti cikkek legfontosabb csoportjai tekintetében, melyeknél 1939 augusztus hó 26-ik napján fenn­állott piaci középárat egyúttal az illető cikk legmagasabb megenge­dett árának kell tekinteni. Ezek kö­zé a cikkek közé tartozik minden olyan ipari, bányászati vagy erdő- gazdasági cikk, amelyről az árel­lenőrzés országos kormánybiztosa megállapítja, hogy közszükségleti cikk vagyis a széles néprétegek lét- fenntartására elsőrendűen fontos. Mezőgazdasági termelvények és ter­mékek közül azok esnek e rendelet hatálya alá, melyeket a rendelet kifejezetten felsorol. Ezeknek a cikkeknek az árát tehát csak akkor szabad emelni, ha az árellenőrzés országos kormánybiztosa erre kife­jezetten engedélyt ad Mindenki, aki a meghatározottnál magasabb árat követel, vagy fogad el, ártúl- lépést követ el és az árdrágítás visszaélésének vétségét, súlyosabb esetekben bűntettét követi el. Kívánatos, hogy mindazok, kik a rendeletben meghatározott cikkeket akár mint termelők, vagy kereske­dők hozzák forgalomba, ne tévesszék szem előtt, hogy rendkívüli időkben a legszükségesebb cikkekkel kellő mennyiségben és méltányos árakon lássák el a fogyasztó közönséget. Elvárja a kormány a fogyasztóktól is, hogy az árúkat szükségtelenül ők sem halmozzák fel. Tarthat-e közgyűlést az Egri Városi Fürdő Rt. az építkezések elszámolása előtt? Meglepetéssel olvasom a Városi Gyógyfürdő R. T. igazgatóságának folyó évi szeptember hó 7-ikére össze­hívott évi közgyűlési meghívóját, melynek tárgysorozatában az 1938. évi zárszámadáson kívül három évi időtartamra új igazgatóság megvá­lasztása is szerepel. Mint ismeretes, a május havi köz­gyűlésen beterjesztett építkezési el­számolás felülvizsgálatára az állandó választmányban tett indítványom és a választmány javaslata alapján a közgyűlés egy öttagú bizottságot küldött ki. Az ötös bizottságot, mint egyik tagja, június hó második felé­ben kértem összehivatni azzal az indokolással, hogy július és augusz­tus hónapban a bizottság tagjai szabadságon lesznek. Polgármeste­rünk, betegsége miatt, írásbeli ér­tesítés alapján a bizottságot nem hívta össze s így a felülvizsgáló bizottság szeptember hónap első napjaiban jött volna össze. Legnagyobb meglepetésemre az igazgatóság a lapban, augusztus 26-án, a közgyűlés és az új igaz­gatóság megválasztását meghirdette. Ez ellen tiltakozom, nem csak mint a bizottság tagja, hanem mint rész­vényes is azért, mert az építkezési számadások felülvizsgálata és a városi közgyűlés jóváhagyó határo­zata nélkül nem lehet az 1938. évi mérleget végérvényesen összeállíta­ni az építkezések pontos összeállítása hiányában, akkor, amikor mint is­meretes, Miklós Gyula vállalkozó még 8060 pengő 01 fillér követelé­sét fenntartja. Ha a bizottságnak a város kifejezett kívánsága alapján nem sikerül az építészvállalkozóval egyezséget létesíteni, akár a teljes összeg elengedésével, akár csökken­tésével, akkor a mérlegben feltün­tetett tartozások a még neki fize­tendő összeggel növekednek, ugyan­ezen összeggel emelkedik természe­tesen a kimutatott veszteség ösz- szege is. A közgyűlésnek most új igazga­tóságot választani nincs joga, nem lehet a várost befejezett tények elé állítani, amikor a város mint a részvények 96%-ának a tulajdo­nosa kizárólag illetékes illetve kö­teles a közgyűlés jelölése alapján a várost képviselő, elnöklő polgár- mester előterjesztése alapján az igazgatósági tagokat megválasztani. Nem engedhető meg, hogy a mos­tani igazgatóság új igazgatóságot válasszon, nemcsak azért mert a mostani igazgatóságnak még ott lévő nehány tagja nem is részvé­nyes, hanem azért mert a 96%-ban részvénytulajdonos várost pedig csak a közgyűlés által kijelölt tagok képviselhetik az igazgatóságban. Mint ismeretes a decemberben megválasztott bizottságokat, így a fürdőigazgatósági tagok megválasz­tását is megfellebbeztem. Ennek a vármegye helyet is adott, a válasz­tást megsemmisítette és elrendelte az összes bizottságok újbóli meg­választását. Ez a határozat egy vá­rosi képviselő aláírásával a közigaz­gatási bírósághoz fellebbeztetek meg. Ilyen körülmények között a fürdő­igazgatóság megválasztását most napirendre tűzni, a közigazgatási bíróság döntéséig, nem lehet, ha csak a még meglévő néhány igaz­gatósági tag be nem adja lemondá­sát. Ez esetben a város közgyűlése illetékes az új igazgatóság tagjait delegálni és az elnöklő polgármester által mint a város tulajdonát képező 96% részvény birtokosa, azokat megválasztani. Amennyiben a Városi Fürdő R. T. mindezek dacára szeptember hó 7-ikére hirdetett közgyűlését meg­tartja és új igazgatósági tagokat is választ, a közgyűlés határozatait, mint városi képviselő, úgy is mint részvényes, megtámadom az illeté­kes felettes hatóságnál és a leg­közelebbi közgyűlés elé viszem. • Radii Károly. Faintos szivarral felgyújtotta istállóját — a biztosítási összeg reményében Könnyén a fél Terpes leéghetett volna A quuitoqatót letartóztatták Feltűnő gyujtogatási bűncselek­mény történt a közelmúlt napok egyikén Terpes hevesmegyei község­ben. Zvara Bálint 27 éves kerék­gyártósegéd Egerben járt és állító­lag itt hallott olyan beszélgetést valamelyik zug-italmérésben, hogy a biztosítási összeget egy kis gyúj­togatással meg lehet szerezni a biz­tosító vállalattól. Néhány száz pen­gőt ő is meg akart keresni és ki­gondolta ügyes tervét. Vásárolt öt darab Faintos-szivart, hazament Ter- pesre és este kilenc órakor kiment tulajdon istállójába, ahol nagyon sok pelyva volt felhalmozva. Gon­dolta magában, hogy a biztosító úgyis annyi pénzt fog neki adni, mint a pelyva, rágyújtott tehát a szivarra, majd az égő gyufát a Faintos-szivarral együtt a pelyva közé dobta. Nem kellett sokáig várnia. A gyújtás ügyes volt, az istálló per­cek alatt lángba borult, s talán a fél falu is leéghetett volna ettől a tüztöl, ha nincs történetesen szél­csend. A szomszédos zsúpfedelű há

Next

/
Oldalképek
Tartalom