Eger - napilap, 1939/2
1939-08-10 / 125. szám
Eger, L. évfolyam, 125. szám. ÁRH 8 FILLÉR ♦ Csütörtök ♦ Trianon 20, 1939. augusztus 10, ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra; 1 pengő 50 fillér, neggedévre 4 pengő. Egges szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉI}: Líceum földszint 3. Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Ngomda. Telefón: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. VÁRMEBYEI POLITIKAI NAPILAP Eger város gazdasági helyzete a polgármesteri évnegyedes jelentés tükrében sítése érdekében és ez év tavaszán már másodízben intézett felterjesztést a kormányhoz ebbén a kérdésben. Rámutatott a Kamara arra, hogy az eltelt két esztendő alatt a községi jegyzők helyzete nem javult, sőt bizonyos helyeken még rosz- szabbodott is. Az eddigi teendőkhöz a rendkívüli fegyvergyakorlatokkal kapcsolatos és a nemzetvédelmi munkálatokon kívül új kőtelezettségek járultak, éspedig a hegyközségek megalakulásával, a mezőgazdasági munkások kötelező biztosításával, valamint a tej- és cukorakciókkal kapcsolatban. A Tiszajobbparti Kamarát most értesítette a földmivelésügyi miniszter, hogy legutóbbi felterjesztése kapcsán a jegyzők tehermentesítése érdekében a belügyminiszternél ismételten közbenjárt. Hogyan lett fehér egri kalács a fekete ruszin kenyérből Leírhatatlan szeretettel fogadták Egerben a tarújfalui nyaraló gyermekeket Eger, augusztus 9. Eger város legutóbbi közgyűlésén Pap István aljegyző, a szabadságon lévő Frank Tivadar városi főjegyző helyett felolvasta a polgármester évnegyedes jelentését, amelyből kiemeljük az alábbi adatokat: R köztartozások befolyási eredményei Együttes adóban és védett adóban befolyt az elmúlt negyedévben 269,429 pengő. Ebből a város részesedése 58,199 pengő. A városi köztartozásokban befolyt az elmúlt negyedévben összesen 74,531 pengő. Hozzáadva az együttes adókból járó részesedést, a város összes bevétele köztartozásokból 132,731 pengő. Népmozgalmi adatok Az elmúlt negyedévben született Egerben 134 gyermek, házasságot kötött 52 pár, meghalt 128 egyén. Április elejével megszűnt az ínségenyhítő tevékenység, csupán a 100 személyes nyári ínségkonyha működik. R városi üzemek üzemi bevételei az elmúlt félévben 26,130 pengőt tettek ki. Ez 2600 pengővel magasabb az előző év első félévi forgalmánál s az utolsó nyolc évben a legnagyobb forgalom. Érdekes, hogy az egyik nap 670 főnyi forgalmából 300 fürdőző volt az egri és 370 az idegen vendég. A gépüzemek negyedévi bevételei 212,378 pengő. Minden kötelezettségüknek eleget tettek, az üzemek menete zavartalan. A Korona-szálló az első félévben 50,000 pengő forgalmat ért el, ebből a második évnegyedre 30,000 pengő esik. A bérlő kötelezettségeinek pontosan eleget tett. Eger, augusztus 9. Legutóbb a hevesvármegyei jegyzők gödöllői közgyűlésén hangzottak el panaszok a jegyzői hivatalok túlterhelése miatt. A panaszok nemcsak magukat a faluvezetőket Idegenforgalom Eger idegenforgalma az év második negyedében várakozáson felül megerősödött. A nyaralóforgalom a Felvidék visszatérésével kapcsolatban nemhogy csökkent volna, hanem lényegesen emelkedett, amelyet a kiváló gyógyhatású fürdők vonzóerejének köszönhet a város. A nyaralók száma ezidőszerint meghaladja a napi 800 főt. Nagyban emelné a nyaralóforgalmat, ha sikerülne érdekeltséget összehozni egy 80—100 szobás nyaralószálló építésére. Gyümölcs- és szőlőtermelés A cseresznyefelhozatal 5300 mázsa volt 170,000 pengő értékben. Kajszibarackból igen nagy a termés és nagy nehézségekkel meg- küzdve, sikerült az árzuhanást megállítva, megfelelő értékesítést biztosítani. Szőlőben a peronoszpora-károk miatt, különösen a vízentúli részen gyeDgék a terméskilátások. Az Egerben fizetett és más szőlővidékek napszámbéreivel arányban nem álló napszámbérek mindjobban veszélyeztetik az egri szőlők rendes megmunkálását és egyenesen katasztrófával fenyegetik — a jelentés szerint — az egri bortermelést. A hegyközségi választmány igyekezett a kérdést a munkásság vezetőivel folytatott tárgyalások során mindkét felet kielégítő módon megoldani. A munkásság azonban teljesíthetetlen követelésekkel állott elő és már április havára is 4’50 P napszámot követelt, amely májusban és a további hónapokban emelkedett volna. A munkaadók ezt nem fogadhatták el. Az évnegyedes jelentést több felszólalás után elfogadta a közgyűlés. foglalkoztatták, hanem a községi munkával kapcsolatban álló mező- gazdasági képviseleteket is. A Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara még 1937-ben akciót indított a községi jegyzők tehermenteEger, augusztus 9. Tegnap kora reggel megérkeztek Egerbe a .tarúj falui ruszin gyermekek, akiket a város több hetes ingyenes nyaralásra lát vendégül. A csoport tagjai közül 16 lány és 18 fiú. Velük jött Musztyánovics Emil, Tarújfalu község plébánosa és Lelida Jakab községi bíró is. A gyermekek közül csupán egy beszél valami keveset magyarul, a többiek még az elemi fogalmakat sem értik magyar nyelven, csak ruténul beszélnek. A vendéggyermekek meglehetősen körülményes utazás után érkeztek meg Egerbe. Tarújfalu a hegyek közé temetett község, amelynek se postája, se vasútvonala nincs, úgy hogy hat órás szekerezés után jutottak el az első vasútállomásra, Volócra, ahonnan aztán vonaton folytatták útjukat Egerig. Ide kora reggel érkeztek meg. A gyermekeket megérkezésük után felvezették a városháza nagytermébe, ahol a padsorokban elhelyezkedve csendes aggodalommal, az új, szokatlan környezetben idegenkedve várták,hogy mi történik velük. A gyermekek érkezéséről haladéktalanul értesítették dr. Kálnoky István városi tanácsnokot, aki megérkezve a városházára, azonnal intézkedett a gyermekek megreggeliztetéséről. Levezették őket a Kossuth-térre, ahol a kecskeszürös, bocskoros gyermekeket azonnal felismerte a piac népe és egyszerre valóságos népáradat indult feléjük. A ruszin csöppségek még a városházán várakozva elővették a hazulról hozott elemózsiát, ami nem állott egyébből, mint kenyérből. De milyen kenyérből? Ott a szegény lakosság nem omló, hófehér búzalisztből süt kenyeret, hanem valami furcsa keverékből, aminek az anyaga zab, kukorica és szójabab. Ebből aztán elképzelhetetlenül fekete, nyúlós és ragadós valami készül, ezt fogyasztják kenyérnek. A ruszin gyermekek ezt a fekete masszát majszolgatva vonultak végig a piacon. Nagy tömeg vette körül őket, főleg asszonyok, akik megpillantva kezükben a „kenyeret", egyszeriben felébredt bennük a szánalom és szeretet. Valósággal kiragadták kezükből az ismeretlen eledelt és szörnyülködve nézegették, mutogatták, ízlelgették s mingyárt el is tettek egy darabot, hogy megmutassák az otthoniaknak is, micsoda kánaáni bőségben élünk mi rutén testvéreinkhez képest. Mondani sem kell: az elvett kenyérdarabokért azonnal megindult a bőséges kárpótlás is. A szó-szoros értelmében tejben- vajban fürösztette a kis ruszinokat a piac közönsége. Percek alatt fehér cipók tömkelegét nyújtottak feléjük, egyszeribe felengedett idegenkedő érzésük, ámulva, csillogó szemmel, nagy derűsen harapdál- ták a hófehér kenyeret, cipókat, péksüteményt, hiszen ilyenben még sohasem volt részük. Aztán egy asszony egy kosár gyümölcsöt tartott eléjük, erre újból fellobbant a szeretetteljes adakozási láz: mindenki adni akart valamit. A szebb- nél-szebb, jobbnál-jobb gyümölcsök garmadája indult meg kosarakban, puttonyokban, kötényben a gyermekek felé, akik csak álltak, álltak ennyi jó előtt, hiszen mindez olyan volt, mint a mesében, nem értettek az egészből semmit, csak csillogó, nagy szemükön és bátortalan nevetésükön érzett, hogy lassan kinyílnak a szeretet ilyen A földmívelési miniszter támogatja a községi jegyzők tehermentesítésének ügyét
