Eger - napilap, 1939/1

1939-06-17 / 94. szám

Eger, L. évfolyam, 94. szám. A R Ä 8 FILLÉR ♦ Szombat ♦ Trianon 20, 1939. június 17. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra; 1 pengő 60 fil~ lér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Liceum földszint 3._Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. Útmutatás a nemzet számára Régi krónikák szívet dobogtatóan szép lapjai azok, amelyek a magyar országgyűlések megnyitásának dí­szes külsőségeiról, ünnepi fényéről számolnak be. A fény és pompa tehát, amellyel Magyarország kor­mányzója a mostani országgyűlést is megnyitotta, nem hiú csillogást jelent, hanem az ősi magyar for­mákhoz és életszokásokhoz való ra­gaszkodást hirdeti. Demonstrálója annak, hogy a magyarság féltéke­nyen őrzi ezeréves történelmének tradícióit külsőségekben éppúgy, mint ahogy tántoríthatatlanul ra­gaszkodik ősi alkotmányának azok­hoz az alapvető elveihez, melyek a nemzet létét és függetlenségét ezer éven át megőrizték és biztosítják a jövendőben is. Ezt szimbolizálja a danaparti már­ványpalota fénye, a biboraranyban csillogó kupolaterem, az ősi dísz­magyarok bogiárai s az a fergete­ges taps, tomboló lelkesedés, amely a magyar alkotmány és törvényes rend legfőbb őrét, az ország fő­méltóságú kormányzóját körülvette. És ezt az érzést, gondolatot, el­határozást juttatta kifejezésre már­ványba kívánkozó szavakban a kor­mányzó megnyitó beszéde. A szóza­tot hallgató és őrá figyelő nemzet — mint két évtized óta sokszor — most is történelmi irányítást kapott. A legelső magyar ember félre nem érthetően és határozottan megjelölte az irányelveket, melyek a nemzetet a nagy célhoz vezetik. „Egység, munka, megerősödés befelé, függet­lenség és önállóság kifelé.“ Ezekben a szavakban mutatja meg a legfőbb irányelveket az országgyűlésnek is, a nemzetnek is a kormányzó. Aztán a magyar múlt nagy tanulságaiból merítve állapítja meg, hogy a ma­gyar nép harckészsége és jogérzéke, tekintélytisztelete és alkotmányos gondolkodása, ősi hagyományaihoz való ragaszkodása és a nagy eszmék iránt való fogékonysága mindenkor biztos útmutatója volt a nemzetnek s megmutatta, miképpen kell a múlt tisztes hagyományait a korszerű ha­ladás eszméivel összeegyeztetni. Világos, hogy a nemzet előtt nincs más boldogulás felé vezető út, csak az, amit ezer éven keresztül járt. Nemzeti sajátosságainkhoz és hagyományainkhoz való ragaszkodás egyik oldalon, a koreszmék iránti fogékonyság és fejlődóképesség a másik oldalon tették lehetővé, hogy a magyarság itt, Európa közepén, testvértelenül, magára hagyva és ezer veszéllyel dacolva megőrizte nemcsak nemzeti mivoltát, hanem önálló és független államiságát. Megőrizte úgy, hogy nem süllyedt le egyes hozzá közel eső népek ala­csony színvonalára, hanem fejlődött, alkotott, részesévé vált a nyugati államok civilizációjának s nagyszerű szellemi és erkölcsi értékekkel já­rulj hozzá Európa kultúrájának előbbreviteléhez. Az ezeréves alkotmány és a szent- istváni gondolat szellemében való munkára hívta fel a kormányzó az Eger, június 16. Heves vármegye közigazgatási bi­zottsága csütörtökön délelőtt tar­totta rendes ülését Hedry Lőrinc dr. főispán elnökletével. Az ülésen Okolicsányi Imre alispán jelentését Hunyadi-Busás Endre főjegyző ol­vasta fel. A jelentés megemlékezett a választásokról s elismerését fejez­te ki benne az alispán a mindenütt tapasztalható rendért és nyugalomért, majd beszámolt arról, milyen súlyos feladatokat rótt a vármegyei köz- igazgatásra a választások formai le­bonyolítása. A jelentések során Győrffy Kál­mán szóvátette azokat a bérmozgal­mi jelenségeket, amelyek a várme­gye egyes járásaiban tapasztalha­tók és amelyeket egyes politikai pártok túlfeszítenek. Ez a mozga­lom ezelőtt négy héttel indult meg, amikor egyes helyeken a munkások kimondták, hogy csak reggel 6-tól este C-ig dolgoznak és 35 filléres órabért kérnek napszámbér helyett. A mezőgazdasági termelésnek óriási hátrányára van ez az egyoldalú meg­állapítás. Az alföldi részeken sok az ilonca s csak napkeltekor és nap­nyugtaidején lehet pusztítani. Ugyan­csak a sok eső több permetezést tesz szükségessé s ez is igénybe veszi a munkásokat reggel hat előtt és este 6 óra után. A munkások között bizonyos terror uralkodik. Az idősebbek belátják ennek a mun­kaidő-határnak a lehetetlenségét, de a fiatalok megfenyegetik őket. Kéri a hatóságot, hogy ezeket a bujto- gatókat távolítsák el. Hedry Lőrinc dr. főispán a fel­szólalásra kijelentette, hogy a ha­országgyűlést, hangsúlyozva, hogy olyan törvényeket kell alkotni, me­lyek a szociális igazságot, társadal­mi békét és megértést szolgálják s lehetővé teszik, hogy mindenki dol­gozzon és munkájából mindenki tisz­tességesen megélhessen. Mint hatalmas reflektorfény, úgy világítja meg a nemzet útját a kor­mányzó beszéde. Az az erős kar, az a fenkölt bölcseség mutatja ezt az utat, mely két évtized óta vezeti nemzetét. És a nemzet tudja, hogy ezt az erős kart, ezt a böl­csességet követve, biztosan eléri célját. . . tóságok tudnak ezekről a mozgal­makról és a legnagyobb lelkiisme­retességgel igyekeznek a felmerült kérdéseket megoldani. A mozgalmak kiindulásának oka az volt, hogy a gyöngyösi és hatvani járásban több nagygazda olyan summás szerződést kötött még karácsony előtt, amely később egyáltalán nem felelt meg a követelményeknek. A munkásság bérmozgalmai bizonyos politikai agi- tációra vezethetők vissza. Az első esetben a maga részéről oda hatott, hogy a summás szerződéseket ve­gyék revízió alá, s ez meg is tör­tént. A napszámkérdés tovább hul­lámzik. Ott, ahol a reggel 6-tól este 6-ig terjedő időhatározást vették fel, tanácsolni kellett, hogy a nap­számot számítsák át órabérre, így a munkás jobban jár, ha a fenti időkorlátozáson innen, vagy túl dol­gozik. Ez a megoldás felelt meg leginkább a termelés érdekének. A közigazgatási bizottság után a kisgyűlés tartott ülést s a vár­megye két városának és községei­nek több közérdekű határozatát bí­rálta el. Eger város határozatai közül a vármegye jóváhagyta azt, amelynek értelmében a város a polgári isko­lának 4 hold földet adott iskola­gazdaság létesítésére, hogy a pol­gári ifjúság gyakorlatilag közelebb kerüljön a termeléssel kapcsolatos ismeretekhez. Ugyancsak tárgyalta a kisgyűlés a házak kötelező fellobogózásáról alkotott városi szabályrendeletet s azt nem hagyta jóvá, mert nem fe­lelt meg a követelményeknek. Táviratok a világ mináen részéből. A tiencsini helyzet változatlanul feszült. A japánok tovább folytat­ják az ostromzárt. A helyzetről a kormány beszámolt a mikádónak. A japán kormány — tokioi jelentések szerint — minden körülmények kö­zött végrehajtja szándékát. Az os­tromzár megszüntetésének feltételei között szerepel nemcsak a japán­ellenes terroristák kiadása és az új helyzet elismerése, hanem az enged­ményes területre vitt 50 millió yen értékű ezüst kiszolgáltatása is. Lon­doni hírek szerint az angol kormány gazdasági megtorló intézkedéseket tervez Japán ellen. Japán politikai körökben pedig hangsúlyozzák, hogy Anglia ezen lépésének beláthatatlan következményei lennének. Nemzet­közi politikai körökben igen komo­lyan ítélik meg a távolkeleti hely­zetet s ettől sokan az angol-szovjet egyezmény gyors megkötését vár­ják, bár a helyzet egyelőre teljesen mást mutat. Strang már megkezd­te tárgyalásait Molotovval. A ki- szivárgott hírek szerint azonban a tárgyalások egyáltalán nem kecseg­tetnek semmi eredménnyel, mert a Szovjet mereven ragaszkodik állás­pontjához, éspedig a Balti államok és keleti határainak a szavatolá­sához. Tokioi jelentés szerint, ha az angol-szovjet paktum létrejön, akkor Japán azonnal csatlakozik a német-olasz katonai szerződéshez. — A bolgár miniszterelnök ma eluta­zott Berlinbe. — VI. György angol király és neje tegnap elhagyták Amerikát és hazaindultak. Hajó­jukat két angol cirkáló és két ka­nadai torpedóromboló kiséri. — Zog volt albán király családjával együtt Angliába telepedik le. Az angol kormány csak azzal a feltétellel adta meg a letelepedési engedélyt, ha politikával nem foglalkozik. — XII. Pius pápa tegnap nagyobb olasz zarándok csoportot fogadott. A za­rándokokhoz intézett beszédében a béke megőrzését hangsúlyozta. — Ma érkezett Budapestre Dietrich német sajtófőnök és Böhmer egye­temi tanár, a német propaganda minisztérium külföldi sajtóosztályá­nak vezetője. A német vendégek három napig maradnak Magyar- országon. Vasárnap Dietrich sajtó­főnök előadást tart a német biro­dalom sajtó politikájáról. — A kép­viselőház csütörtöki ülésén a meg­alakulás formaságait intézték el és megválasztották az új tisztikart. fl uármegyében hullámzó mező­gazdasági bérmozgalmak a közigazgatási bizottság előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom