Eger - napilap, 1939/1
1939-02-07 / 22. szám
EGER 1939. február 7. Uégre uannak államférfiatok, akik a keresztény és nemzeti gondolatnak élére mertek állni mondotta vitéz Subik Károly pápai prelátus a Katolikus Legényegylet vacsoráján Eger, február 6. A Katolikus Legényegylet szombaton este rendezte meg hagyományos jótékonycélú farsangi vacsoráját, mintegy háromszáz résztvevővel, egyleti székháza nagytermében. Az ízlésesen feldíszített fehér asztalok mellett Eger város társadalmának színe-java foglalt helyet, megjelentek a vármegye, a város képviselői, a papság tagjai, a hivatalok és intézmények vezetői és tisztviselői kara és hatalmas számban a város keresztény iparostárnem tudott eszmények felé emelkedni. Akkor még nem volt divat az iparosság templomba járása, ezért szégyen és megaláztatás érte. Éppen ezért nem szabad lebecsülnünk ennek a kis csoportnak a bátorságát. — Ma a keresztény és nemzeti eszme szabad hitvallás, s aki nem teszi magáévá, azt kiközösíti a társadalom. — Boldog ez az egyesület, hogy ezeket az eszméket nem csak ma hirdeti, hanem az elsők között írta wä—ük 'numanrinmifrw rmirrr példát fog mutatni az egész magyar dolgozó társadalomnak. A vacsora közönségének spontán megnyilvánuló kívánságára ezután dr. Petro Kálmán, az egylet díszelnöke intézett néhány szívből jövő szót az egybegyűltekhez. Hangoztatta a szeretetben összeforrt egység fontosságát, kiemelte a katolikus egyház és a katolikus eszme iránytmutató világosságát és sadalmának mesterei, családtagjaikkal együtt, leányai és iparoslegényei. A vacsora a társadalom különböző rétegeiből megjelentek hatalmas számánál, de külső ünnepélyességénél fogva is beszédes demonstrációja volt annak a szilárd és bensőséges együttérzésnek, amely- lyel Eger értelmisége, a szellem munkásai a kétkézi ipari munkások sorskérdéseit, minden problémáját figyelemmel kísérik. Vacsora közben vitéz Subik Károly pápai prelátus, a Legényegylet elnöke mondott pohárköszöntőt, és emlékezett meg a kolpingi eszme társadalomalakító szerepéről. A Kolping-család nevében — mondotta — szívem egész melegével köszönöm, hogy ilyen szép számban megtisztelték megjelenésükkel ezt a szép családot. Ez a tény, hogy ilyen impozáns számban gyűltünk itt egybe, nemcsak azt bizonyítja, hogy megbecsülik családunkat, hanem világosan mutatja azt is, hogy tisztában vannak az egyesületek jelentőségével. Minél inkább nő a széthúzás a társadalomban, mennél hevesebb harcok dúlják egységét és nyugalmát, annál nagyobb azoknak a társadalmi egyesületeknek a jelentősége, amelyek összetartani igyekeznek az erőket a társadalom és haza üdvére. — 79 évvel ezelőtt bontottak itt zászlót a Kolping-legények s abban az időben bátorság kellett az ilyen zászlóbontáshoz, mert az tüntetésnek számított a keresztény és nemzeti eszme mellett. A liberális korban elhalványult a vallás eszméje, a hazafiság csak az ajkakon élt, sokan voltak a hurrá-hazafiak, de amikor áldozatot kellett hozni a hazáért, csak kevesen jelentkeztek. Csodálatos egy kor volt az, amely zászlajára, s mindig olyan közszellemet igyekezett megvalósítani a társadalomban is, amely a keresztény és nemzeti gondolat érvényesítését követelte minden vonalon. — Végre vannak államférfiatok, akik keményen az élére mertek állni ennek az irányzatnak s a ma gyár életet tisztességgel és becsülettel kívánják szolgálni. — Ezek között a falak között mi nem politizálunk, mi nevelni és dolgozni akarunk, de ha a munka politikát jelent, úgy a munkával politizálunk. Lelkünk minden idealizmusával akarjuk és munkálkodunk az egri iparostársadalom egységén, hogy ezen a táboron megdőljön minden ostrom, akár balról, akár jobbról jönne is az. — A Kolping-család egész szívével örül, hogy végre talán kialakul egy olyan társadalom, amelyben egyedüli értékmérő a becsületes munka lesz, amelyben a testvér testvérre talál és együtt dolgozunk egymás javáért. — A nagy reformok előestéjén nem volna nagyobb veszély, mintha szétszakadna a magyar társadalom s a hivatott vezetők támogatása helyett testvérharcban emésztené erejét. Ennek az országnak a sírját nem fogja megásni soha sem cseh, sem román — akiktől ha eljön az idő, megmutatjuk, hogy nem félünk — egyedül csak mi, magyar emberek, ha a kemény, egymásért való munkában nem találnánk egymásra. — Erős a meggyőződésem — fejezte be nagyhatású szavait vitéz Subik prelátus — hogy a mi munkánknak meglesz a gyümölcse, s ha majd politikai küzdelemre kerül sor, ez a tábor akkor is szilárdan össze fog tartani, eszményei diadaláért egységesen lép fel s ebben erejét az eszmeáramlatoktól és küzdelmektől zavaros korban. A Kolping-család elismerését és háláját tolmácsolta vitéz Subik Károly elnöknek, aki erős lélekkel, acélos akarattal harcol az egri iparostársadalom törekvéseinek sikeréért. A vacsorát hangulatos tánc követte. Rögtönítélő bíráskodás a robbanó anyagokkal elkövetett bűncselekményekre Eger, február 6. A hivatalos lap vasárnapi száma az igazságügyminiszter rendeletét közli a rögtöni bíráskodás kihirdetésének elrendelése tárgyában. Eszerint az igazságügyminiszter a m. kir. belügyminiszterrel és a m. kir. honvédelmi miniszterrel egyetértve a rögtöni bíráskodás elrendelését az ország egész területén a lőfegyver, a robbantószer, illetőleg mindennemű robbanóanyag (bomba, kézigránát, pokolgép stb.) használatával elkövetett gyilkosság és szándékos emberölés bűntettére (ideértve az ily gyilkosság és emberölés kísérletét és az ilyen gyilkosság elkövetésére irányzott szövetséget is), valamint a hatóságok büntetőjogi védelméről szóló 1914-ik évi XL. te. rendelkezéseibe ütköző csoportosulás útján, vagy felfegyverkezve csoportosulás esetén kívül elkövetett bűntettekre és magánosok elleni erőszaknak a BTK 175. és 176. §-ába ütköző bűntettére elrendeli. A rögtöni bíráskodás hatálya a tettesen kívül a részesekre is kiterjed. A rögtöni bíráskodás kihirdetésének elrendeléséről szóló hirdetmény ki- bocsájtására és a további eljárásra a 9550/1915. I. M. számú rendelet második fejezetében foglalt rendelkezések az irányadók. Az adóhivatali vizsgálat még nem fejeződött be, eredményét még nem lehetett közölni a képviselőtestület tagjaival Eger, február 6. A legutóbbi városi közgyűlés egyik érdeklődéssel várt pontja a városi adóhivatali vizsgálat eredményének számonkérése volt. Az eredmény ismertetése iránt Radii Károly nyújtott be indítványt, ugyancsak ő ismertette a helyzetet a nyilvánossággal cikk formájában is. A királyi adóhivatalnak a városi ! adóhivatalnál 1937-ben megindított ] vizsgálata megállapította, hogy a | városi adóhivatalnál komoly mulasztások történtek amiatt, hogy a hátralékos adókat a városi adóhivatal nagyrészben nem biztosította, nem tábláztatta be mint előnyös követelést a hátralékos adófizetők ingatla- ■ naira s igy az adók egy része elveszett, mert az árveréseknél a város nem tudott követelései számára rangsort biztosítani. A biztosítatlanul maradt adóösszeg egyes számítások szerint 300 ezer pengő körül mozog, mások szerint a 600 ezer pengőt is meghaladja s a város mellett tekintélyesebb veszteség érte az állam- kincstárt is. Radii Károlv ezekre való tekintettel az eredmény közlését és a felelősség megállapítását kérte. A képviselőtestület az indítványt levette a napirendről, mert a vizsgálat még nem fejeződő t be. A kir. adóhivatal ugyanis a különböző adminisztratív nehézségek miatt 1938-ban nem tudta folytatni a vizsgálatot. A képviselőtestület kérte a vizsgálat sürgős folytatását, egyben felterjesztést intézett a pénzügy és belügyminisztériumhoz az adóhivatal személyzeti átszervezése ügyében. Ismeretes, hogy még a múlt évben a képviselőtestület elhatározta az adóhivatal tisztviselői létszámának felemásét és rendezését. A helyzet ugyanis ma az, hogy ínségmunkások tömege dolgozik állandóan változó számmal az adóhivatalban s a munka any- nyira megszaporodott, hogy sokszor este 9—10 óráig kénytelenek hivatalos órát tartani. A létszámrendezést a vármegye kisgyűlése jóváhagyta és pártolólag terjesztette a miniszter elé, onnan azonban még nem érkezett döntés. A magyar és külföldi irodalom színe-java filléres árakon! 30—00 %-os árleszállítás Irodalmi remekművek! Kaphatók: ——— Egri Keresztény Sajtószövetkezet könyvkereskedésében, Eger.
