Eger - napilap, 1939/1
1939-02-02 / 19. szám
Eger, L. évfolyam, 19. szám. Ara 8 fillér * Csütörtök ♦ Trianon 20, 1939. február 2. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra: 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 5. Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón; 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. fl uárosi képuiselőtestület elhatározta 5íkfőkút eladását Eger, február 1. A legutóbbi városi közgyűlés egyik nagy érdeklődéssel várt pont ja Radii Károly képviselőtestületi tag beadványa volt, amelyben Síkfő- kút eladását a képviselőtestület megfontolásába ajánlotta. A beadvány hivatkozott arra, hogy a terület rendezésébe és az építkezésekbe a város 70 ezer pengőt fektetett bele s a városi gazdálkodás 1939-ben olyan mélyponthoz érkezett, hogy a legszükségesebb fenntartási költségek folyósítására sem lehet gondolni .Érdemes a területet esetleg áron alul is eladni, — hangsúlyozta a javaslattevő — mert a további befektetésektől megszabadul a város és a bevételt a külvárosi utak átépítésére fordíthatja. A közgyűlésen az ügyet Frank Tivadar v. főjegyző referálta. Az állandó választmány és a pénzügyi szakosztály javaslata az volt, hogy a képviselőtestület bízza meg a pol- gátmestert, keressen vevőt a síkfő- kúti ingatlanra és ha alkalmas megoldás kínálkozik, azonnal közölje azt a képviselőtestülettel, hogy az eladás részleteiről határozzon. Az állandó választmány és pénzügyi szakosztály javaslatát a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Egyetlen képviselőtestületi tag sem szólalt fel az ingatlan eladása ellen, pedig évekkel ezelőtt sokan esküdtek arra, hogy Síkfőküt hasznos és jövedelmező vállalkozás. *»••**•*****««*************««***«****»»•«**«••****•«••** Két klsüst felállítására szerzett engedélyt az egri szőlősgazdáknak Petro Kálmán dr. országgyűlési képviselő A bolgár kertészek káros versenge a Maklári-úti Földmíves Olvasókör előtt Eger, február 1. Vasárnap délután nagy érdeklődés mellett tartotta évi rendes közgyűlését az Egri Makiári I—II. negyedi Rk. Földmíves Olvasókör és Temetkezési Egyenlet. A Temetkezési Egyesület tisztikarának jelentéseiből kitűnt, hogy az elmúlt évben az elhalt hat taggal szemben harminckét új tag lépett az egyesületbe, jelenleg a tagok száma 230. — A jelentések tudomásulvétele után a régi tisztikar lemondott s megválasztották az új tisztikart, amelynek Liptai András elnök személyén kívül új tagjai lettek Mihály Bertalan pénztáros, Pongrácz János jegyző és Tóth Sándor számvizsgáló bizottsági tag. Ezután a választmány javaslatára a közgyűlés módosította az alapszabályoknak a belépési dijakra vonatkozó részét, amely a régi egységes 2 pengővel szemben korhatáronként állapítja meg a belépési díj összegét, és pedig 30 éves korig 2, 35-ig 3, 40-ig 4, 50 éves korig 5 pengőben. A temetkezési egyesület tárgy- sorozata után Antal János pénztáros, Erdélyi György könyvtáros, Árvái József háznagy és Zimány Sándor tették meg a közgyűlés által helyesléssel elfogadott jelentéseiket, amelyekből kitűnik, hogy az olvasóköri tagok száma 20 fővel emelkedett az utolsó közgyűlés óta, ugyancsak növekszik a könyvtár olvasóinak száma, a lövészszakosztály pedig eredményes működésével díszoklevelet nyert. Az ügyvezető elnök beszámolójában az Olvasókör hálaérzésének adott kifejezést a Gondviselőnek egy millió idegen rabságban sínylődött magyar testvérünk felszabadításáért. — Hálás szívvel mondott köszönetét az Olvasókör jótevőinek, Szmrecsányi Lajos dr. érseknek, az Olvasókör fővédnökének, vitéz Subik Károly díszelnöknek, Frindt Jenő örökös tb. elnöknek, dr. Petro Kálmán, dr. Szabó Szilárd, dr. Vizy Miklós disztagoknak az Olvasókör iránt állandóan megnyilvánuló nagy ’ anyagi és erkölcsi támogatásukért. Dr. Petro Kálmán országgyűlési képviselő nagy figyelemmel hallgatott előadásban ismertette a bel és külpolitikai helyzetet, indokolta kormánytámogató magatartását: kilenc évi képviselősége óta vitéz Imrédy Béla miniszterelnök és kormánya törekszik őszintén, erős akarattal a köz- és gazdasági életben megvalósítani a szociális reformokat, amelyek a magyar társadalom békés és igazságos fejlődését szőlősgazdák érdekében Egernek két kÍ8Üst felállítására szerzett engedélyt. Dr. Szabó Szilárd felszólalásában örömmel látja a jelenlévő tagok nagy számából az olvasókör ügyei iránti érdeklődést, összetartásra, megértésre és a tisztikar iránti bizalomra buzditotta a tagokat. Helyeselte dr. Petro Kálmánnak kormánytámogató politikáját, mert sohasem volt olyan szükség az egységre, mint a. mai időkben. Az ügyvezető elnök megköszönve a vendég disztagoknak értékes felszólalásaikat, biztosította a jelenlevőket a tisztikar őszinte törekvéséről és arról, hogy ennek az olvasókörnek polgársága mindig fel fogja ismerni, kik az ő hivatott önzetlen vezérei és minden időkben osztatlanul mellettük áll. A közgyűlés Liptai András elnök zárószavai után a Himnusz el- éneklésével ért véget. biztosítják. A helybeli gazdatársadalom érdekeit minden erejével védi és munkálja, főképen az egységes termelés megvalósításával, a külföldi piacok felkutatásával, mindenütt bizonyítva, hogy az egri piac minden terménye felveszi a versenyt más vidékek árúival, sőt minőségben azok fölött áll. Kaknics Tóbiás egyesületi tag szóvá tette a bolgárok káros konkurenciáját magyar konyhakertészeinkkel szemben. A bolgárok a nyári hónapok alatt összegyűjtött keresetüket télen hazaviszik s ott pénzünk filléreiből könnyen élnek, míg az egri gazdák itthon küzdenek a téli hónapokkal. Dr. Petro Kálmán készséggel tette magáévá az elhangzott panaszokat és Ígéretet tett, hogy azok orvoslása érdekében illetékes helyen megteszi a lépéseket. Közölte egyben azt is, hogy a Befejeződött az egyházközség januári előadássorozata Az egyházközség huszonnégy előadásból álló sorozata kedden délutánbefejeződött. A mindvégig nagy érdeklődés mellett lezajlott sorozat utolsó előadói sorábaan Falubíró Győző ciszterci r. tanár értekezett „A magyarok letelepülése a Duna völgyében“ címmel. Az ifjú tanár a történeti kutatás legújabb eredményei alapján ismertette a kérdést s tanulságos számokat közölt a magyarság történelmi elvérzéséről és az idegenek lassú, vagy gyorsabb beözönléséről. Az elszakított területekhez formált történeti jogot a népi jog is alátámasztotta, mert ezen a földön az Árpádok korában nem lehetett németet és oláhot találni. Urbán Gusztáv dr. jogakadémiai tanár a sajtó nemzetvédelmi szerepéről mondott értékes gondolatokat. A nemzeti önvédelem csak a nemzeti közvélemény útján teremtődhet meg, mert ez a közvélemény tudja csak kifejleszteni a közösségi életet fenntartó erényeket és tulajdonságokat. A magyarság még ma sem elég erővel foglalt állást a nemzetet bomlasztó, vagy közönyös sajtó elleD, pedig az erőteljes sajtótámogatás a jövő magyar életnek elengedhetetlen előfeltétele. Az előadássorozatot Szentgyörgyi Józsefnek, az Actio Catolica főegyházmegyei igazgatójának nagy hatású záróbeszéde fejezte be. Rámutatott a záróbeszéd arra, hogy az A. C. előadásai az elmúlt évek folyamán jelentékenyen közreműködtek a katolikus közvélemény kialakításában s tekintélyes politikai és szociális eredményeket értek el. Az itt és országszerte elhangzott beszédek évekkel ezelőtt még csak követelések voltak s ma már ezeket a követeléseket törvények és törvényjavaslatok foglalják össze. A magyar nemzet Szent István hagyatékából ma is őrzi mély és szilárd hitét s meg fogja őrizni az új pogányság egyre terjedő hullámai között, mert ez az alapja a magyarság középeurópai fennmaradásának. Befejező szavai végén azokra a nagy értékekre mutatott rá Szentgyörgyi József, amelyeket a szentistváni alapítású egri érsekség és a székesfőkáptalan adott a magyarságnak és Egernek gazdagságban, munkalehetőségben s leginkább a művelődésben az iskolák és kultúrintézmények fenntartásával és támogatásával. Az előadások között az egri állami polgári leányiskola friss bájú, szépen zengő kórusa adott elő négy számot az újabb magyar daltermés könnyűnek látszó, valójában azonban komoly próbára tevő darabjaiból, Hanel Béla igazgató-karnagy lendületes vezényletével.
