Eger - napilap, 1939/1
1939-01-22 / 13. szám
2 EGER 1939. január 22. Magányos otthonában az egész világ eseményeiről rögtön értesíti a TELEFUNKEN 439 T telepes szuperkészülék, Magyar gyártmány! a Balkánszövetség is csődött mondott. Londoni Times szerint előre ! nem lehet megállapítani, hogy a béllyei tárgyalások alapján milyen irányt vesznek majd az események, de meglepetésekkel is lehet majd számolni. Valószínű azonban az, hogy nem sokkal Ciano látogatása után Jugoszlávia együttműködése Magyar- országgal ténnyé válik és Jugoszlávia messzemenő módon biztosítani fogja a magyar kisebbség jogait. A News Chronicle is megállapítja a béllyei tárgyalásokkal kapcsolatban, hogy Jugoszlávia előreláthatólag hajlandó lesz a legmesszebbmenő kisebbségi jogokat nyújtani ] a Jugoszláviában élő magyarságnak. A lap azt hiszi egyébként, hogy az olasz külpolitika Magyar- ország, Lengyelország, Románia és Jugoszlávia egymáshoz való köze- j ledését akarja elérni azért, hogy befolyását Keleteurópában ezen az úton biztosítsa. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ fl heuesmegyei barnaszén telepeken építik meg Budapest áramszolgáltató központját Újból feltámadtak a hevesi lignit gazdasági lehetőségei A Heves megye területén fekvő óriási barnaszén telepek már több ízben foglalkoztatták a gazdasági tényezők képzeletét. Legutóbb, tíz évvel ezelőtt a vármegye villamosításával kapcsolatban merült fel a gondolat, hogy erre a célra a hevesmegyei lignitet kellene felhasználni, azonban végül is a salgótarjáni szénmedence javára dőlt el a kérdés. Az elmúlt tíz év alatt többször fordult ismét az érdeklődés a Gyöngyös és Rózsaszentmárton környéki lignittelepek felé, azzal a tervvel kapcsolatban, amely Budapest villamos centráléjának kibővítésére irányul. A budapesti Révész utcai centrálét a fogyasztás megnövekedése miatt át kell építeni, azonban a kereskedelmi minisztérium és a főváros a távolabbi jövőre is gondolva, új villamos erőtelepet kíván létesíteni a nagymennyiségben található barnaszén lelőhelyén. A figyelem Rózsaszentmárton felé fordult s az a terv alakult ki, hogy a főváros megvásárolja a Mátra- vidéki kőszénbányát, amely a Flóris család tulajdona. A vállalat elnöke nemrég halt meg s a részvények most örökösök kezében vannak s előreláthatólag minden különösebb nehézség nélkül le lehetne bonyolítani a vásárlást. Néhány nappal ezelőtt elvi döntés történt abban a kérdésben, hogy a főváros a Révész utcai telepet bővíti-e ki, vagy vidéken épít villamos centrálét. Az iparügyi minisztériumban értekezlet volt Kunder Antal miniszter elnökletével. Az értekezleten véglegesen tisztázták az összes körülményeket és a döntés az, hogy a főváros nem bővíti Révész utcai telepét, nem létesít itt újabb berendezéseket, hanem helyébe új és hatalmas arányú centrálét épít. Az értekezleten a szakemberek egyöntetűen ezt a megoldást tartották helyesnek. így jött létre azután az eredmény, amely röviden annyi, hogy a főváros a lignittelepek vidékén tetemes beruházással nagy, új centrálét épít. Hol épül meg az új centrálé, erre vonatkozóan végleges döntés még nincs. Vannak álláspontok, amelyek Lőrinci mellett akarják megépíteni, mások Rózsaszentmártonban, ez azonban részletkérdés, amely rövidesen és megnyugtató módon amúgy is eldől. Egy bizonyos, hogy a lignittelepek kihasználására épül a centrálé és hogy a végleges telep helye hol lesz, ezt a vízkérdés dönti majd el. A tervek azonban nemcsak arra készültek, hogy az új centrálé egyedül Budapest áramszolgáltatásába kapcsolódjék bele. Az elgondolás az, hogy a vidéki áramszolgáltatásban is résztvegyen, mégpedig azon a környéken, ahol a centrálé megépül. Az üzemi kapacitás nagyobb, mint amennyire pillanatnyilag szükség van, tehát a vidéket is elektrifikál- hatja, másrészt pedig bekapcsolódva az országos kooperációba, ez a kapacitása még jelentősen fokozódhat. Ez a közelmúltban tartott miniszteri ankét eredménye, amely rövid idő alatt eldöntötte az igen régóta vajúdó kérdést. Az új megoldás teljes mértékben kielégíti a főváros érdekeit és jól szolgálja az országos energiagazdasági szempontokat, amelyek nemkevésbbé lényegesek. Az építkezésre még ez év folyamán sor kerül. A tervek rövidesen véglegesen elkészülnek, megtörténik a jóváhagyás is, úgyhogy nem lesz akadálya a munkálatok megindulásának. A vármegye és lakossága szempontjából rendkívül nagy jelentőségű ez a terv, mert a megye legszegényebb részén teremtene ipari munkaalkalmakat és gazdasági jövedelmezőséget. A vármegye vezető tényezői a legnagyobb örömmel fogadták a gondolatot és a legerőteljesebb mozgalom indult meg, hogy a centrálét Rózsaszentmárton mellett építsék meg. Sikfökút eladását ajánlja és a városi adAblvatall vizsgálat eredményét sürgeti újabb beadványában Radll Károly A meglehetősen kemény összecsapásokkal induló új városi képviselői életben feltűnő eseményként számít Radii Károly képviselőtestületi tag két új beadványa, amelyet most nyújtott be a város polgármesteri hivatalához. Annál nagyobb érdeklődésre tarthat számot a két beadvány, mert régóta vitás kérdések végleges elintézését kívánja megoldani. Az első beadványban Radii Károly a síkfőkúti nyaralótelep eladásának megfontolását ajánlja a képviselőtestület figyelmébe. A beadvány rámutat arra, hogy bár a város ingyen jutott a tekintélyes birtoktest tulajdonába a parcellázások folytán, mégis az állami inségmunka segélyekkel Síkfőkút és a tó rendezésére, valamint az építkezésre a város mintegy 70 ezer pengőt költött, ezenkívül minden évben újabb és újabb befektetéseket kell a karbantartásra eszközölni, jelentékenyen magasabb összegeket, mint a telepért kapott bérösszeg. A város anyagi helyzete ebben az évben ér mélypontjára és a legszigorúbb takarékosság mellett tudja csak legfontosabb kötelezettségeit teljesíteni. Ilyen körülmények között megfontolandó a telep eladása, még 70 ezer pengőn alul is — mondja a beadvány — ezt az összeget pedig fel lehet használni a külvárosi utak, az Érsekkert mögötti városrész és a Lajos város utainak rendezésére. A második beadvány azzal a vizsgálattal kapcsolatos, amelyet az egri kir. adóhivatal indított a több, mint 300 ezer pengőt kitevő és nem biztosított állami és községi adóhátralékok ügyében. A közgyűlést még a mai napig sem tájékoztatták arról, hogyan történt a bekebelezések elmulasztása s ezért kit terhel a felelősség. A beadvány a vizsgálat eredményének részletes ismertetését kéri a képviselőtestülettel. A kút káváján ne legyen repedés, mert belehull a gazság . .. Ötven pásztor is vizsgázott a Zöldmező Szövetségben Az Országos Zöldmező Szövetség a legeltetési társulatok vezetői számára rendezett komoly sikerű tanfolyam után a környékbeli pásztorok részére is tartott tanfolyamot a Panakoszta házban. Harminctól hatvan éves korig gyűltek össze a négynapos tanfolyamon a pásztorok, remek magyar koponyák, pompásan csavart bajuszok s valamennyien kötelességtudó, szorgalmas „tanulói“ lettek Tholvaly Zoltán előadónak. A tanfolyam záróvizsgáját most tartották meg a Panakoszta ház nagytermében, aholdr. Szabó.Gyula főszolgabíró elnökölt. Sorra kerültek a legkülönfélébb kérdések a legelő talajjavításától kezdve addig, hogy szabad-e a pásztornak hosszú bottal járni. Kiderült, hogy nem szabad, mert a hosszú bot kárt tesz a jószágban. Milyennek kell lennie a kút kávájának — kérdezi az előadó az egyik mokány magyart. A felelet tüstént megterem: erősnek és repedés nélkül válónak. Miért ? — Mert a repedésbe belehull a gazság és megfertőzi a vizet. Megtudtuk a továbbiakban, hogy az itatóvályúkat gyakran kell gyü- kerkefével kefélni, mert a bacilusok megtámadnak benne, hogy télen nem szabad legeltetni, mert a jószág sebet üt a mezőn s a pásztorélet száz apró tudományát, amit mind nem tudunk mi tudalmatlan városi emberek, akik csak azt hisz- szük, hogy a pásztor csak megyen a csorda, meg a nyáj után, aztán eltűnődik füvön, fán, csillagon, de ezenkívül nem csinál semmit, legfeljebb a pulinak parancsol, azt is csak azért, hogy megmutassa, ő is parancsol valakinek. Viszont a vizsgán az is kiderült, hogy a jó pásztor a nyáj előtt jár, mert ő szabja meg, milyen lassan járjon a jószág, s melyik részen harapjon a fűből. Két óra hosszáig tartott a vizsga s ha csikorogtak is egy kicsit az emlékezés rég nem használt kerekei itt-ott, általában olyan eredménnyel végződött a tanfolyam,’.aminőre szinte számítani sem lehetett, tekintettel a tanfolyam rövid idejére. A magyar népi értelmesség megnyilatkozása mindenesetre legszebb jelensége volt a vizsgának. A vizsga végeztével dr. Szab.
