Eger - napilap, 1939/1

1939-01-21 / 12. szám

Eger, L. évfolyam, 12. szám. Ara 8 fillér ❖ Szombat * Trianon 20, 1939. január 21. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra: 1 pengő 50 fil­lér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 5. Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP A közélet hangja Egy interpelláció keretében, el­lenzéki részről, azt a felhívást in­tézték a miniszterelnökhöz, hasson oda, hogy a közéletbe ismét visz- szatérjen a tradicionális, tisztán csengő úri magyar hang, amely a törvényhozás házában a múltban uralkodott. Jóleső elégtétellel vesz- szük tudomásul ezt az interpellá­ciót és ezt az óhajt. Anélkül, hogy most feszegetni akarnók, honnan indult el a közéletnek az a hang­hulláma, amely végül is megbot­ránkoztatta a jóízlésű és az etikát a politikában is helyénvalónak tartó polgárok tömegét, meg kell állapí­tanunk, hogy az a hang és az a harcmodor, amely például a képvi- selőház múlt pénteki ülésén vált legkirivóbbá, nem szolgálta sem az ország, sem a parlamentarizmus érdekeit. Bizonyos az is, hogy en­nek az elfajult hangnak utórezgé­sei még a közismert politikai pletykahordók dajkameséit és szen­zációit is megfertőzik. Soha annyi visszataszítóan ízléstelen, bárdolat- lan politikai pikantéria nem terjen­gett a pesti kávéházak füstös leve­gőjében, mint éppen a legutóbbi napokban. Sőt ez a minden etikát és minden judiciumot nélkülöző modern igriciskedés még a parla­mentbe is utat talált, amire példa az az interpelláció, amely úri em­berek, úri vendéglátása mögött is botrányillatot akart keresni. De nem baj, mert talán éppen ettől a harcmodortól való és minden párt­különbség nélkül észlelhetővé vált visszaborzadás is hozzásegít mind­nyájunkat a közélet úri hangjának uralmához. Ami pedig a miniszterelnökhöz ennek a hangnak érvényesítése ér­dekében intézett felhívást illeti, a valóság az, amiről egyébként Imrédy Béla miniszterelnök válasza után mindenki meggyőződött, hogy ez az óhaj kitárt ajtókra talált. A minisz­terelnök soha sem rejtette véka alá, sőt legutóbb a fővárosi keresztény tábor előtt is megmondotta, hogy harcot hirdet. Harcot, amely nem gyerekjáték, célja, hogy a keresz­tény magyar társadalom önmaga lásson el olyan közéleti és gazda­sági feladatokat, amelyeket eddig mások láttak el. Szorosabban kör­vonalazva tehát a cél az, hogy a keresztény elemek tettre kész aka­rással bizonyítsák be rátermettsé­güket minden feladat elvégzésére. Tehát a harc fegyvere nem a gyű­lölködés, hanem a munka, ami egy­magában kizárja, hogy a harc ria­dója alacsonyrendü, fegyvere nem­telen legyen. Olyan ez a harc, amely nem ádáz ellenségek, hanem nemes ellenfelek között folyik. Fegyvertárából hiány­zik a gyűlölködés, hiányzik minden embertelen, illegitim fegyver, hiány­zik a dum-dum, vezényszavainak szótárában pedig nincs superlativus. Nem is kell. A magyar lelkek mé­lyén ott él a reformalkotások szük­ségességének tudata és ott szunnyad a nemzeti egység gondolatának pa­razsa is. Ez a parázs nyomban lángot vet, mihelyt nemzeti sors­döntő problémák kerülnek szőnyeg­re. így például a honvédelmi javas­lat vitája kifejezetten az egység képét mutatja. Nincs ellentét sem pártok, sem emberek között. Min­denki hiszi és nyíltan vallja, hogy a magyar nemzeti hadsereg kifej­lesztésének céljaira semmiféle vér­beli vagy pénzbeli áldozat nem lehet sok. És ha megvan a szunnyadó és Déha örvendetesen feltörni akaró egység-láng, miért ne lehetne ezzel a nemzetcsalád tűzhelyét állandóan fűteni és meleggé tenni. Miért ne lehetne a miniszterelnököt követni annak a harcnak és harcmodornak meghonosításában, amely egymás jó­szándékában nem kételkedő, nemes ellenfelek között folyik. Ne mondja senki, hogy az Ízlés kihalt az em* berek leikéből, hiszen, aki a tisztes közéleti hang ellen vétett, kijóza­nodása után éppúgy szégyeli magát, mint a kocsmai duhaj, amikor rá­eszmél arra, hogy a templom köz­vetlen közelében dalolt profán nó­tákat. Igenis, vissza lehet és vissza is kell állítani a közélet régi, tisztes hangját, meg kell teremteni azt a nemes kritikai hangot, amelynek tüzében kiedződnek eszmék és gon­dolatok, mert ennek a kritikának tüze szolgálja a nemzet vitális ér­dekeit, minden más tűzcsóva pedig csak arra alkalmas, hogy felgyújtsa az ország házát. es sca&aKsaiaQasasaBags Bia — Idő. A Meteorológiai Intézet jelenti ma déli 12 órakor: Gyenge légáramlás, sok helyen köd, változó felhőzet, néhány helyen kisebb eső. Kissé hidegebb idő. — Egerben ma reggel 7 órakor 0.4 fok, a talaj mentén —2 8 fok, a tegnapi maxi­mum 8'2 fok volt. A légnyomás 764'2 mm., emelkedő. Csáki] külügyminiszter: Baráti megértésre találtam a (Tlagyar- országot különlegesen érdeklő kérdésekben is Berlinben Budapest, január 20. Csütörtökön délben kétnapos ber­lini tartózkodása után Budapestre érkezett Csáky István gróf külügy­miniszter, akit ünnepélyesen fogad­tak a keleti pályaudvaron. Csáky külügyminiszter a követ­kező nyilatkozatot tette: — Berlini utamról a legjobb be­nyomásokkal, tehát megelégedve tértem vissza. A már hagyomá­nyossá vált és annyiszur beigazoló­dott magyar-német barátság és az abból fakadó bizalom ezúttal is oly légkört biztosított megbeszéléseink számára, hogy azok a legszívélye­15 sebb szellemben folytak le. — A Harmadik Birodalomhoz fű­ződő érdekközösség a csehszlovák válság befejezése után is változat­lanul fennáll és erősen fejlődőképes. Minden, a két államot közösen vagy Magyarországot különlegesen ér­deklő kérdésben baráti megértésre találtam. — Tudomásom szerint az új kan­cellári palota küszöbét a külföldi államférfiak közül én léptem át hi­vatalosan elsőnek. Azt hiszem, eb­ben szándékosság volt. E gesztust a baráti Magyarország szem előtt fogja tartani. ******************* ***** ************************** **** ** fiz új vasárnapi munkaszüneti rendelet nem vonatkozik egyes szakmai kivételekre A mészáros, hentesipar, a virág- és cukorka­kereskedések vasárnapi rendje változatlan Legutóbb közöltük a kereskedelmi miniszter rendeletének kivonatát a vasárnapi munkaszünet új szabályo­zásáról, amely január 23-án lép ha­tályba, tehát már január 29-én ér­vényesíteni kell. A rendelethez, fél­reértések elkerülése végett pótlólag hozzáfűzzük, hogy a benne foglalt intézkedések nem érintik azoknak a rendeleteknek hatályát, amelyek egyes kereskedelmi és ipari szak­mákra — így a mészáros és hen­tesiparra, a virág- és cukorkakeres­kedésre — nézve eltérően rendel­keznek. Különösen áll ez a mészáros és hentesiparra, amelyre vonatkozólag nemrégen állapította meg a minisz­ter a vasárnapi munkaszünetet, oly­módon, hogy szeptember 1-től május utolsó napjáig teljes munkaszünet van vasárnap, de szombaton este a hentesüzletek 9 óráig tarthatnak nyitva, a június, július és augusz­tus hónapokban pedig vasárnap reg­gel 6-tól 10-ig nyitva tarthatják üzleteiket a hentesek és mészárosok. Ez a rendelkezés továbbra is így marad. A kormány segített a cselédek és munkások sorsán Felemelte a baleseti kártalanítás és özveggi járulék összegét A földművelésügyi miniszter most megjelent rendelete szerint a bal­eset következtében meghalt gazda­sági cseléd vagy munkás özvegye az Országos Mezőgazdasági Bizto­sító Intézettől az eddigi 320 P he­lyett 800 P egyszer s mindenkorra szóló haláleseti segélyt kap. Ez a segély az első és második gyermek után 100—100 pengővel, a harma­dik gyermektől kezdve pedig gyer­mekenként 200 pengővel emelke­dik. Szemben az eddigi rendszerre], a segély felső határát a rendelet egyáltalán nem korlátozza. A telje­sen árván maradt gyermekek segé­lye fejenként 400 pengő. Az új rendelet lehetőséget ad ar­ra, hogy az Intézet indokolt eset­ben, haláleseti segély helyett rend-

Next

/
Oldalképek
Tartalom