Eger - napilap, 1939/1
1939-06-06 / 88. szám
2 EGER 1939. június 6 Q3 3BH Az adóhivatal, annak ellenére, hogy tisztviselői este 8—9 óráig dolgoznak, még igy sem tudja elvégezni feladatát s a királyi adóhivatal megállapítása szerint az itt tapasztalt hátralékoknak az az oka, hogy a létszám elégtelen s hogy a munka egy részét képzetlen és felelőssé nem tehető ideiglenes munkások végzik. Éppen ezért a város a múlt évben kérte 1 adófőtiszti, még 7 adótiszti, 4 adótiszt-gyakornoki és összesen 8 végleges végrehajtói állás rendszeresítését. A státus megállapítása ügyében a belügyminisztérium először 1934- ben nyilatkozott s akkor az egyik tanácsnoki állásnak árvaszéki ülnöki állássá való átszervezését kívánta. A végleges státusrendezési rendelet azonban most jött meg. Eszerint a miniszter a tanácsnokok számát kettőben állapítja meg, a főügyészi állást megüresedéskor megszünteti s helyette tiszteletdíjas ügyész felkérését írja elő az adott esetekben, kimondja, hogy a közigazgatási gyakornokok fizetését fel kell emelni, kimondja egyben, hogy a második orvosi állás csak akkor rendszeresíthető, ha a város a második orvosi állás személyi kiadásait egyéb személyi kiadásoknál meg tudja takarítani. A hivatásos tűzoltóságra úgy intézkedik e rendelet, hogy a legénység létszáma 15 legyen (most 13) a parancsnokot a IX. fizetési osztályba sorolják s helyettesítésére egy gyakornoki állást szervezzenek. A két városi szülésznőből csak egyet hagy meg a rendelet, a szegény-szüléseket a többi szülésznők között kell szétosztani. A státusrendelettel kapcsolatban az állandó választmány javaslatára a következőket határozta el a közgyűlés: Kérni fogja a minisztert, hogy a harmadik tanácsnoki állást hagyja meg, mert egy 32 ezer lakosú város kezelése ennyit megkíván s különben sincs a városi tisztviselőknek előmeneteli lehetőségük. A főügyészi állás megszüntetését a közgyűlés tudomásul veszi, kéri azonban a második orvosi állás sürgős jóváhagyását. A város nagy és változatos területű s a szegénybetegek száma oly magas, hogy azokat három orvos is csak nehezen tudná ellátni. Az adóhivatalt illetően a közgyűlés kéri még egy adófőtiszti, 2 adótiszti, 1 irnoki és 2 gyakornoki állás engedélyezését. A tűzoltóság létszámát a múlt évben emelték fel 11-ről 13 főre, mihelyt a költségvetés megengedi a további emelést is végrehajtja a város. A státusrendelet az útmesteri állást altiszti állássá minősítette le. A közgyűlés kéri a minisztert, hogy ezt legalább szakaltiszti színvonalon tartsa fenn, mert egyébként nem lehet erre az állásra megfelelő képzettségű embert kapni. A rendelet a helypénzfelügyelői állást is megszünteti, a képviselőtestület ezt az állást is fenntartani kéri. A státus ilyetén megállapításáért egyébként Radii Károly, dr. Besz- nyák István és Russin Ferenc szólaltak fel. A kecskeméti háztulajdonosok országos érdekű 12 pontja a házingatlan terheinek csökkentése érdekében A Kecskeméti Háztulajdonosok Szövetsége népes küldöttséggel tisztelgett dr. Szász Lajos államtitkár előtt, amely alkalommal átadta a küldöttség az államtitkárnak a szövetség emlékiratát, melyben 12 pontba foglalva felsorakoznak a kecskeméti háztulajdonosok országos érdekű kívánságai. 1. Határozott intézkedés a házbirtok terheinek csökkentése iránt, hogy a ház a befektetett tőkének megfelelő jövedelmet hozzon s így érdemes legyen házat építtetni, javíttatni, házat venni s helyreálljon a házak s főképpen a bérházak rendes forgalma. 2. Legfontosabb teendő e tekintetben a „rendkívüli ideiglenes házadópótlék“ csökkentése vagy eltörlése. Bár nem vitás, hogy a mai rendkívüli idők rendkívüli erőfeszítéseket igényelnek, a régi hivatalos Ígéret valóraváltásának mégis el kell következnie, mert a háztulajdon adóterhei még azután is rendkívül nagymérvűek maradnak. Eme adórendezésuél különös figyelmet érdemelnek az agrárvárosok, amelyek sokkal súlyosabb helyzetben vannak, mint az ipari és kereskedő- városok. 3. A kisebb háztulajdon fokozottabb védelme. Ezzel kapcsolatban különösen az öreg, munkaképtelen háztulajdonosok házainak adócsökkentése, ahol a háztulajdon hozadé- ka voltaképpen nyugdíjat helyettesít. Az ilyen jellegű, létminimum alatt maradó házbérjövedelem mentesítése az adók alól. 4. A nagycsaládú kis háztulajdonosok fokozottabb védelme. Adókedvezmény azoknak, akik nagycsaládú bérlőknek adnak bérbe helyiségeket. 5. Általában küzdelem ama felfogás ellen, hogy a ház munka nélkül jövedelmet biztosít. A házépítés és fenntartás éppúgy termelés, mint bármely más termelés. Eredménye a lakástermelés, a lakásra pedig mindenkinek épp olyan szüksége van, mint élelemre vagy ruházatra. A 40—50 holdon felüli átlag-gazda is csak vezető és irányító munkálkodást végez, mint a ház- fenntartó háztulajdonos a ház számtalan ügyeinek intézésével. 6. A tatarozási adókedvezmény visszaállítása, legalább a kistőkéjű háztulajdonosok családi és bérházaira, ahol a tulajdonos anyagi erő hiányában nem tudta egyszerre elvégeztetni a tervbevett átalakítási és a szükséges tatarozási munkálatokat. 7. A városszabályozás előmozdítása a szabályozási vonalba nem eső házak helyére az új szabályozási vonalba épülő új házak számára hosszabb időtartamú adómentesség engedélyezése által. 8. Háztulajdonos kamarák felállítása a háztulajdonosok érdek- képviseletére. 9. Kívánatos, hogy a kormányzat dolgoztasson ki kislakástípús-terve- ket, melyeket díjmentesen bocsátana az építtetők rendelkezésére. Az igy épült házak nagyobb adó- mentességre tarthatnának igényt. 10. A családi részvénytársasági és korlátolt felelősségű társasági alapon létesített háztulajdon fenntartásának megszüntetése, mivel ezek a formák a köztartozások kijátszására rendkívül alkalmasak. 11. Közüzemek létesítésének (csatornázás, vízvezeték, villanyvilágítás stb.) államsegéllyel való előmozdítása. 12. A köztudatba való erőteljes átvitele s hivatalos elismerése annak az egyedüli helyes felfogásnak, hogy a házvagyon nemzeti vagyon, aminek megvédése nemzeti érdek s hogy a háztulajdonos-osztály, igazi nemzetfenntartó elem, amelynek a megsegítése fokozza a nemzeti jövedelmet. Nyolcévi f egy házra ítélte a törvény szék Sotonyi Józsefet, aki munka vezetőjét meggyilkolta Eger, június 5. A múlt év október 23-án brutális kegyetlenséggel elkövetett gyilkosság történt az Egri Erdő és Faipari Rt. gyöngyösi fatelepén. Sotonyi Ferenc 23 éves alkalmi munkás tizenegy késszúrással megölte a cég Zombori László nevű munkavezetőjét, mert az gyorsabb munkára intette. A gyilkosság bűntettével vádolt fiatalember ügyében február 16-án tartott tárgyalást az egri törvényszék dr. Szabó Ignác-büntetőtanácsa s a tárgyaláson nem mindennapi életsors bontakozott ki a vádlott fiatalember vallomásából. Sotonyi elmondotta, hogy az Arad melletti Világoson született, kitanulta a műbútorasztalos mesterséget. Két évvel ezelőtt azonban be kellett vonulnia a román hadseregbe katonának. A légi erőkhöz osztották be és egy évig a Fekete-tenger melletti Buzeóban teljesített szolgálatot. De felettesei részéről magyarsága miatt olyan bánásmódban részesült, hogy elhatárazta, Magyarországra szökik. Kalandos úton sikerült átjutnia a határon, Gyöngyösre került, ahol a rendőrség a használhatónak látszó fiatalembert az Egri Mi lesz a MESE-pályával — Agrárifjúsági nap Hevesen. Az alsóhevesi esperesi kerülethez tartozó Boconád, Erdőtelek, Heves, Tarnabod egyházközségek és Pusztatenk tanya római katolikus agrár legény- és leányifjúsága június 11-én, vasárnap Hevesen népművelési ifjúsági napot rendez. Délelőtt 9 órakor tábori misével kezdődik a nap a hevesi piactéren, szentmise alatt a 600 tagú földműves ifjúsági csoport énekel. A kul- turünnepélyt a magyar Hiszekegy vezeti be, megnyitót mond dr. Ilii- nyi László főszolgabíró. A boconádi vegyeskar énekel, Magyar Ferenc Kálót titkár beszédet mond, Kozik Etel szaval, majd az erdőtelki vegyeskar énekel, ünnepi beszédet mond Kiss István dr. theo- lógiai tanár, Káli Ferenc szaval, záróbeszédet tart Buczkó János esperes-plébános. Végül a közönség a pápai himnuszt énekli. Az ünnepség után a Hősök szobrának megkoszorúzása következik. Délután litánia és az agrárifjúság díszfelvonulása fejezi be az ünnepséget. Fran*Tivadar főjegyző beszámolt arról, hogy sikerült a városnak a Lukácsféle telek tulajdonosaival megegyezést létesíteni, eszerint a MESE-pályához szükséges 576 négyszögöl területet a tulajdonosok négyszögölenkint 10 pengőért adják el a városnak, ha a város megszerzi az érsekségtől a telek aljában levő 149 öl területet. A közgyűlés erre vonatkozólag elhatározta, hogy kérelmet intéz dr. Szmrecsányi Lajos érsekfőpásztorhoz. Végeredményképpen a város 2780 pengőt fizet a telek-tranzakcióval kapcsolatban. Vitéz Subik Károly felszólalásában hangoztatta, hogy arra fog törekedni, hogy a városnak lehetőleg ne kerüljön pénzébe az ügylet s felszólalása után a képviselőtestület további tárgyalást határozott el az ügyben. Szajlay Sándor aggodalmaskodott amiatt, hogy a sportpálya egy egyesület kezében lesz, mert ez az egyesület esetleg nem nyújt elegendő módot az iparos, földműves sportegyesületeknek a sportolásra. Besznyák István dr. eloszlatta ezeket az aggodalmakat. A MESÉ- nek minden évben ezer pengőbe kerül a pálya fenntartása s ennek az összegnek csak kis töredékét szedi be a többi sportegyesülettől pályabér címén. Ezek az egyesületek meg is vannak a bér összegével elégedve. Egyébként a MESE arra törekszik, hogy a sportban ne legyenek társadalmi osztályok, ezért úgy válogatja össze csapatait, hogy abban minden társadalmi réteg képviseletet találjon és összemelegedjék.
