Eger - napilap, 1939/1
1939-06-04 / 87. szám
v> EGER 1939. jűnius 4 BŐRÖNDÖT ridikültale»obb választéktan találja pj^ KÁROLY divatházában. — Telefon: 294. — Takarékosság. TÍZ ÉVI KUTATáS után feltárult A BÜKK ÓRIÁSI CSEPPKŐBARLANGJA Eger, június 3. Dancza János egri városi múzeumőrnek több mint 12 évi kutatás után sikerült megtalálni a Bükk-hegység nagykiterjedésű barlangrendszerét. A barlang nyílása Egertől mintegy 28 kilométerre, a lillafüredi üt mentén, az Ilus- forrás közelében van az erdőségben. A barlang felfedezése nem a véletlen müve. Geológusaink is sejtették, hogy a déli Bükknek ez a barlangképződésekre kiválóan alkalmas vidéke hatalmas földalatti üregeket rejt magában, azonban ezek módszeres felkutatására mindaddig nem került sor, amig a lakatos legényből lett műkedvelő barlangkutató néhány lelkes turistatársával hozzá nem fogott a bükkhegységi barlangok feltárásához. Dancza a Bükk hegyvidékének bejárása közben időt szakított magának a lelkiismeretes önképzésre is. Megismerte a hazai és külföldi irodalom minden elérhető munkáját, tökéletesen kiképezte magát a földtanban, kőzettanban, régészetben, sőt a néprajzi ismeretekben is alapos tájékozódást szerzett. Cikkei, tanulmányai jelentek meg a szaklapokban.'.Danczának ma már a szakirodalomban is ismert neve van. Egy, az ősember világából vett regénye most készül sajtó alá. Hihetetlen szívóssággal és lelkesedéssel járta és kutatta a Bükk rengetegét. Saját erejéből ő tárta fel a kisebb füzérkői és subalyuki barlangokat és az utóbbiban fedezte fel 1932 február havában az első magyarországi Neander-típusú ősember maradványokat, megdöntve a német szakembereknek azt a véleményét, hogy hazánkban Neander-tipusú ősember nem élt. Dancza János 1927-ben kezdett az egri természetbarátokkal barlang- kutatással foglalkozni. Két évvel később egy bükki útján a Kiskőhá- ton találkozott Kadió Ottokárral, aki a Kiskőháti-zsombolyt mérte fel. Dancza munka nélkül volt és egyéb dolga híján kapcsolódott be a neves geológus munkájába. Később egymaga folytatta a munkát a természetbarátok egri csoportjából hozzá csatlakozott néhány lelkes turista és cserkész segítségével. Munkájához hamarosan önzetlen támogatókat is szerzett a területtulajdonos szatmári püspökség a Magyar Turista Szövetség, a Természetbarátok Turista Egyesülete, Heves vármegye főispánja, alispánja, Eger ország- gyűlési képviselője és polgármestere személyében, akik jelentékeny anyagi támogatásban részesítették a barlangkutató munkáját. Erzsébet ittrdőés vizgyégyintézet Egerben elsőrendű gőz-, kád- és iszapfürdője reumatikus fájdalmak legbiztosabb gyógyeszköze! Olcsó bérletjegyek. _________ N égy év után a föld alatt elfogy a levegő, megáll a kutatás Danczáék először a Háromkő alatt, közvetlnnül a lillafüredi út mellett egy időszaki forrás kiszáradt medrén keresztül igyekeztek a hegy alatti barlangba bejutni. Emberfeletti erőfeszítéssel törték magukat előre a t barlangfolyosót eltömő őskori, sziklakemény hordalékban. Dancza érdekes geológiai föltevésből indult ki a munkák megkezdésekor. A robbantással és csákánnyal feltört hordalékban, a folyosó fenekén őskori állatmaradványokat talált, ezek között bölény, óriásgim, gyapjas orszarvu, ősló csontokat is. A leletből arra a következtetésre jutott, hogy ezek az ősállatok a barlang folyosójának szűk nyílásán keresztül nem juthattak a föld gyomrába, hanem valahol távolabb nagynyílású kürtőnek, zsombolynak kell lenni. így jutott arra az ötletre, hogy a barlang nyílásától légvonalban 1300 méter távolságban lévő és a népnyelv által találóan Feneketlen lyuknak nevezett Kiskőháti-zsomboly hatalmas méretű nyílásán át zuhanhat- takbe az ősállatok, amelyeknek csont- maradváDyait a barlang fenekén megtalálta. Nyilvánvalónak látszott ■tehát, hogy a zsomboly és a barlang a föld alatt összeköttetésben áll egymással s a több mint egy kilométerre lévő Feneketlen lyukban lejátszódó őskori tragédia állathulláit a Bükk fennsík vize sodorta le a háromkői barlangba. Dancza, a zsomboly és a barlang közötti távolságot figyelembe véve, tehát legrosszabb esetben is másfél kilométer kiterjedésű barlangot remélt találni, de a hegység geológiai alakulását tekintve 15—20 kilométeres barlangra is számíthatott. Négy éve folyt már óriási nehézségek között a feltárás, amikor a lelkes kutatókat megállásra kényszerítette a természet. Már 130 méter mélységben voltak a föld alatt, ekkor azonban elfogyott a levegő. Dancza szinte fanatikus hittel tört tovább előre. Oxigén palackokkal, exigén adagolással kísérelte meg a munka folytatását, de ő és kitartó munkatársai a legyőzhetetlen nehézségekkel nem tudtak tovább dacolni. A múlt év telén fel kellett hagyni a munkával. Közben ettől a barlangtól 600 méterre, a Nagy Tölgyes orom szurdokában az uradalom erdőőre egy zsomboly szűk nyílását fedezte fel, amelynek feltárása azonban csak tudományos szempontból hozott értékes eredményt, de a keresett nagy barlangot nem találták. Feltárul a föld mélyének csodavilága A kutató azonban még egy utolsó kísérletre szánta el magát a Kis- kőháti zsombolyban. Néhány társával kötélen leereszkedett a szikla- kürtőn és 37 méter mélységben végre feltárult a tíz évig annyi fáradsággal és fanatikus hittel keresett cseppkőbarlang. Danczáék örömujjongva, könnyeket hullatva borultak egymás nyakába, amikor az acetilénlámpák fényében feltárult előttük a barlang káprázatos csodavilága. A zsombolyon rövid folyosó után mindjárt egy roppant nagyságú földalatti terembe jutottak. Talán csak az Újföld felfedezői lépkedtek olyan megilletődve és szívszorongva a szűz talajon, mint Danczáék a barlang praehistorikus csendbe vesző boltozatai alatt... Derekukon kötéllel, kezükben pislogó bányászlámpával óvatosan haladtak előre. Ennek a nagyteremnek méretei emlékeztetnek az Aggteleki barlang Horthy Miklós-csar- nokának nagyságára. A hossza mintegy 70 méter, szélessége 40, magassága 20—25 méter. Fenekét lenyűgöző összevisszaságban háznagyságú sziklatömbök borítják s a lámpák fényében egymásután csillantak fel a szebbnél-szebb cseppkőalakzatok. Itt egy búboskemence, amott kis barna- csillámos sziklaplatón romantikus váralakú képződmény márványszerű ragyogásban, távolabb oszlopok, pillérek szökkentek csillogón a magasba, vagy élték csodálatos életüket még a lassú, titokzatos növekedés állapotában. És mélységes csend ebben az árnyékokkal és hallgató kövekkel szorongató űrben, csak a magasból csepegő vizek örökös egyhangú koppanása hallatszott. . . Tovább menve furcsa zúgás ütötte meg fülüket. A barlang egyik sarkában egy újabb, a mélységbe vesző függőlegesen eltűnő sziklafolyosó szája tűnt elő. Ennek mélyéből hallatszott a víz tompa mormolása. Leszállva, egy még hatalmasabb terem tárult ámuló szemeik elé s azon futott végig a földalatti patak, olyan nagy, hogy csónakázni is lehet rajta. Mindez több mint 800 méter magasan a tenger szintje felett. Tovább nem tudtak haladni. Embercsontok Vidrócki, a híres bükki betyár földalatti tanyáján Egy másik leszállásuk a föld mélyébe újabb meglepetést hozott. A Bükk vadregényes hegyvidékén romantikus mondákban még mindig él egy Vidrócki nevű, a 70-es években hét vármegyében híres betyár alakja. Komáromi János valószínűleg a betyár viselt dolgairól hallván, róla mintázta regényeiből híres Vid- róckiját, persze kicsit szelídített kiadásban. A rettegett hegyi rabló alakjából az országutak széllelbélelt toprongyos, kópésan humorizáló, felejthetetlen Vidróckija lett. Ki ne ismerné ? A nép szerint Vidróczki valóban élt és a Bükkben tanyázott, rettegésben tartva a környék falvait. Ha pandúrok szorították meg, nyomtalanul eltűnt a Bükk rengetegében. Danczáék a barlang fenekén egy taposott ösvényt fedeztek fel. A járt út végén pedig a függőleges sziklafolyosó száján feketére korhadt gerendákból ácsolt lejárót találtak. A lejáró közelében emberi csontok feküdtek. Két koponya, az egyiken hatalmas sebhely nyoma. Dancza szerint a barlang minden valószínűség szerint a híres betyár titkos fészke lehetett, itt tüntette el terhére vált áldozatait is. Az egyik áldozat a csontok után ítélve 40, a másik 60 éves lehetett. A barlangkutatók most annál nagyobb hévvel folytatják a feltárást, mert azt remélik, hogy a bükki betyárok újabb nyomaira bukkanhatnak. A felfedezés tudományos és idegenforgalmi jelentősége Munkatársunk a barlangba történt leszállás során érdeklődött Dancza Jánostól a kutatások és a felfedezés tudományos és idegen- forgalmi jelentőségéről, a kutató igen érdekes választ adott. A szaktudomány szempontjából — mondotta — a bükki barlang- rendszernek rendkívül figyelmet érdemlő jelentősége van. A Nagy Tölgyes oromi zsomboly feltárásánál ugyanis kiderült, hogy az a tudományos geológiai elmélet, mely szerint minden függőleges barlang
