Eger - napilap, 1939/1
1939-01-15 / 9. szám
EGER itfi' iiMf 1939. január 15 Lapzártakor: Heves vármegye törvényhatósága bizalmáról és lelkes támogatásáról biztosította vitéz Imrédy Béla mlolszter- elnököt és kormányát A vármegye közönsége hűséggel, minden erejének feláldozásával áll szolgálatába az Imrédy Béla miniszterelnök által megindított nagy eszmének Heves vármegye törvényhatósági bizottsága ma délelőtt 11 órakor dr. Hedry Lőrinc főispán elnöklésével rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlésen nagy számban jelentek meg a bizottsági tagok a megye minden részéből. A főispán megnyitó szavai után dr. Búzás Endre vármegyei főjegyző felolvasta vitéz Imrédy Béla m. kir. miniszterelnök leiratát, amelyben bejelenti miniszterelnökké történt újbóli kinevezését és ismerteti kormánya tagjainak kinevezéseit, majd a vármegye támogatását kéri a maga és kormánya munkájához. Visontai Kovách László földbirtokos, törvényhatósági bizottsági tag általános figyelem közepette elmondott felszólalásában indítványozta, hogy a vármegye üdvözölje es bizalmáról biztosítsa Imrédy miniszterelnököt és újjáalakult kormányát. Megemlékezett a kormány eddigi üdvös törvényeiről és javaslatairól. Különösen is kiemelte a honvédség szervezésére és korszerű felszerelésére vonatkozó törvényjavaslatot, .. melyet az egész nemzet nagy lelkesedéssel fogadott. És méltán, — mondotta — mert a honvédség mindig legkedvesebb gyermeke volt a magyar nemzetnek, s meg kellett adni a lehetőséget arra, hogy vérrel szerzett dicsőségét és jó hírnevét továbbra is fenntarthassa. — Közvetlenül tárgyalás előtt áll a földbirtok helyesebb megosztását célzó és az úgynevezett zsidójavaslat. Nem lehet kétséges, hogy ezek sok sebet fognak ütni és hogy az bizony itt-ott fájni is fog, viszont nem vonhatja ki magát hazánk sem ezeknek a kérdéseknek rendezése alól, amikor majdnem összes szomszédaink ezeket a kérdéseket jórészt már radikálisan rendezték és megoldották. — Utolsónak hagytam, bár fontosságára nem az utolsó a fölvidék egy részének visszacsatolása, amely szintén az Imrédy kormány idejére esik. A visszacsatolt terület még cseh viszonylatban sem jelenti távolról sem a jogos magyar kívánságok teljesítését, mégis alkalmasnak látszik arra, hogy a trianoni békeszerződés ütötte seb gyógyulási folyamata legalább meginduljon. Távirat a miniszterelnökhöz. A rendkívüli közgyűlés nagy lelkesedéssel fogadta Visontai Kovách László [felszólalását és a következő táviratot intézte Imrédy miniszterelnökhöz: „Heves vármegye közönsége mai napon tartott közgyűlésében Visontai Kovách László indítványára hozott határozatában törhetetlen bizalmáról és lelkes támogatásáról biztosítja Nagyméltóságodat. A vármegye közönsége odaadó hűséggel és minden erejének feláldozásával áll szolgálatába azon nagy eszmének, melyet a megujhodó magyar életért, az egyetemes magyar összefogásért, — a keresztény, a nemzeti és népi erők megerősítéséért Nagyméltóságod megindított. Rendíthetetlen hittel Hazánk elhivatottságában és a reánk váró nagy feladatoknak tudatában, — kérjük Nagyméltóságod jó szándékaira a magyarok Istenének áldását. A törvényhatóság megbízásából : Dr. Hedry Lőrinc, főispán.“ A Katolikus Kör és az Egri Kaszinó vacsorát rendez az egri helyőrség visszatért tisztikarának tiszteletére Az örvendetes történelmi események bevezető részletének elmúltával, a magyarlakta Felvidék visszacsatolásának befejezésével örömünnepre készül a város társadalma a Katolikus Kör és Egri Kaszinó szervezetén keresztül. Az ünneplés az egri helyőrség tisztikara felé irányul, amely az elmúlt hónapok alatt hősi lelkülettel teljesítette feladatát és néhány szép felvidéki városba vitte el a magyar szív szabad dobogásának, a magyar szó szabad hangzásának az örömét. A sok felvidéki ünneplés után a város közönsége nem tudta méltó keretek között fogadni a megszállás után visszatérő fiait, mert nem ismerte a bevonulás időpontját, de mindaz a szeretet, büszkeség és öröm, amelyet visszatérésükkor érzett, meg kíván nyilatkozni. Ez a törekvés indította arra a Katolikus Köre és Egri Kaszinót, hogy január 21-én, szombaton este 8 órakor helyiségeiben vacsorát rendezzen a tisztikar tiszteletére. A vacsorát, amelyen a két nagy- multú egyesület összes tagjai megjelennek, tánc követi. Megjegyzések a képviselőtestületi bizottságok megalakításához Vacsorázzon a Szönyi-étteremben, ahol kitűnő zene, szolid polgári árak mellett jól étkezik, s kellemesen szórakozhat !!! Eger, január 14. Egészséges városházi élet, céltudatos városi közigazgatás nem képzelhető el egészséges és alapos képviselőtestületi munka nélkül. Viszont alapos és jól előkészített képviselőtestületi munkát nem lehet elképzelni lelkiismeretesen, szakszerűen és ügyszeretettel dolgozó bizottságok nélkül. Az önkormányzat elvén felépült városi közigazgatási rendszernek egyik legszebb gondolata: a hivatásos városi tisztviselők, mint felelős előadók mellé a képviselőtestületből minél több agyat, szemet, szívet, a város érdekeiért dolgozó lelket odaállítani, hogy ezek is lássanak, halljanak, határozzanak s vállaljanak részt a nagy erkölcsi felelősségből, mellyel a köz érdekeinek tartoznak együttesen. így gondolja el a törvény ideális elképzelése. A gyakorlatban azonban legtöbbször úgy van, hogy a hivatásos városi tisztviselő önmagát tekinti „a város“-nak, a képviselő- testületet szükséges rossznak, a bizottságokat pedig fölösleges nyűgnek, üres formaságnak tartja. Innen van aztán sok városi magisztrátusnak az a törekvése, hogy a képviselőtestület összeállításába önmaga is beleszóljon, „hivatalos“ jelölteket léptessen fel s azokat különféle eszközökkel, a hivatalos hatalom szelíd nyomásával segítse be a város parlamentjébe. Innen van továbbá ugyancsak az a törekvés, hogy a törvény értelmében összeállítandó bizottságaiba elsősorban ezeket a hálára lekötelezett, hivatalosan jó képviselőtestületi tagoknak fémjelzett városatyákat helyezze be s ha a többsége megvan ezekben a bizottságokban, a társadalmi s közéleti súlyuk miatt egyébként ki nem maradható képviselők mellett azután a kisebbség hányadában kegyesen engedélyezi a „rossz fiúk“ részvételét is. Úgy gondolom, nem mondok új dolgot annak a megállapításával, hogy Egerben hosszú évek óta nincs egészséges városházi élet. S ha keresem ennek az okát, ugyancsak nem gondolom, hogy új dolgot mondok annak a megállapításával, hogy az idegességtől és gyűlölködéstől átfűtött egészségtelen városházi atmoszférának az időközben megújuló választások során megnyilvánult túlságosan hivatalos érdeklődés az oka: városi végrehajtókkal, becsüsökkel, alacsonyabb rangú városi tisztviselőkkel történő korteskedés egyes „hivatalos“ jelöltek érdekében, kíméletlen ellenkorteskedés a hivatalos támogatástól független, de egyébként is függetlenül gondolkozni akaró jelöltekkel szemben. A fontosabb képviselőtestületi bizottságokban Egerben is ezekből a városi magisztrátusnak kedves elemekből tevődött össze a többség, ami egyfelől azt eredményezte, hogy a bizottságokban olyan élet folyt, amilyent a magisztrátus akart, másfelől azt, hogy a hiábavaló küzködés láttán azok is elmaradtak a bizottsági ülésekről, akik eredetileg komolyan akartak dolgozni s éveken keresztül voltak olyan bizottsági ülések, amelyeken a városi referensen kívül legfeljebb egy-két tag jelent meg, de még nagyobb számmal voltak olyan bizottságok, amelyeket egyáltalában nem tartottak érdemesnek összehívni. Végre a múlt év decemberében tartott képviselőtestületi választások előtt összefogott egy független, a fent említett jelenségeket jól látó, ezeket elítélő s a dolgokon segíteni akaró polgárokból álló csoport, mely a város legtöbb kerületében tudatosan felvette a küzdelmet a városházi körök által mindig szívesebben látott jelöltekkel szemben s kibontotta az igazi, hamisítatlan városi autonómiáért, egészséges és harmonikus várospolitikáért folytatandó küzdelem zászlaját. Elnevezés nélkül, szervezet nélkül össze- kovácsolódott rugalmas csoport ez, mely nem kötötte le magát se személynek, se pártprogrammnak, egy célja, egy törekvése van csupán: Egert szeretni, Egert boldoggá tenni. A választások eredményei mutatják, hogy a város választópolgársága kirobbanó lelkesedéssel s megértéssel vitte győzelemre ezt a zászlót, mert mindenütt, ahol komoly küzdelem során az új csoportosulás jelöltjei állottak szemben a hivatalos várospolitika kedves embereivel, Egerben még sohasem hallott óriási szavazattöbbséggel győztek az előbbiek, míg az utóbbiaknak csak egy embere tudott bejutni a városi parlamentbe, ez is csak saját fegyvertársa feláldozásával. A város polgárságának ez a nagy bizalma késztette azután ezt a csoportot arra, hogy az autonómia gondolatának megfelelőleg jól átgondolt javaslattal jöjjön a képviselő- testület elé a bizottságok megalakítása tárgyában. Javaslata megtételében a következő szempontok vezették : a bizottságokba ne jelöljön senkit a városi elöljáróság, mert ez nem az ő feladata, még ha rossz szokás alapján eddig gyakorolta is, hanem bízza rá a jelölést a képviselőtestületre ; a bizottságokban csak olyan emberek foglaljanak helyet, akikben megvan a jó szándék megbízatásuk tényleges gyakorlására is
