Eger - napilap, 1939/1
1939-05-18 / 77. szám
Eger, L. évfolyam, 77. szám Aha 8 fillér ♦ Csütörtök ♦ Trianon 20, 1939. május 18. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra: 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 5. Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón: ISäMSSS VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP Petro Kálmán, a Magyar Élet Pártjának képviselőjelöltje vasárnap mond Egerben programbeszédet Az egri kerület községei mindenütt nagy szeretettel és lelkesedéssel fogadják Petro Kálmánt Biztos győzelem előtt a Magyar Élet Pártja Eger, május 17. A választási mozgalmak ezen a héten érkeznek el legnagyobb és legforróbb fokukra. A Magyar Élet Pártja országszer to hatalmas méretekben hirdeti akcióit s a magyar élet legkiválóbb egyéniségei tesznek hitet ennek a pártnak komolysága, céljainak és munkájának becsületessége, őszinte népi jellege mellett. Nem kétséges, hogy a pünkösdi szavazásból ez a párt kerül ki győztesen óriási többséggel. Történnek ugyan kísérletezések különböző ellenzéki pártok és egyének részéről, de ezek nem tudnak eredményekre hivatkozni, ezek csak az Ígérgetések vak reményt keltő szólamait tudják széthinteni s a nép Ítélete előtt nem számíthatnak elismerésre. Heves vármegye lajstromát és egyéni kerületeit olyan emberek vezetik, akik már százszor és százszor bizonyságot tettek munkájuk becsületéről, hitvallásuk őszinteségéről s a Magyar Élet Pártjának győzelme itt sem kétséges, sem az egyéni kerületekben, sem a vármegyei listán. Az egri kerület képviselője, dr. Petro Kálmán sorra tartja programbeszédeit a kerület községeiben. Eddig Kálban, Kompokon, Feldebrőn, Tarnaszentmárián, Kere- csenden, Demjénen és Egerszalókon ismertette programját s a községek népe mindenütt nagy szeretettel és lelkesedéssel fogadta a komoly emberi és politikai értékű jelöltet. Különösen Kál községben talált feltűnően meleg fogadtatásra Petro Kálmán. Az egri kerület népe ugyanis közel egy évtizedes kemény parlamenti harcaiból jól ismeri Petro Kálmánt s jól tudja, hogy bizalommal bizhatja rá érdekei képviseletét. Eger város választőpolgársága előtt dr. Petro Kálmán május 21-én, vasárnap délután 4 órákor ismerteti programját a halaspiaci iskola udvarán. Egyébként Petro Kálmán néhány nap alatt megszerezte a választáshoz szükséges ajánlásokat is. Szent István országának felépítésére tesz fogadalmat a Katolikus Nagygyűlés ifjúsága áldozócsütörtökön Őszinte beszéd Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter kaposvári beszédét nagy őszinteség jellemezte a hibák bevallása terén és nagy készség azok megjavítása irányában. A beszéd a szociális feladatokról szólt. A szociális feladatokat ma nem lehet a jótékonykodás, a kö nyöradományok jegyében megoldani, amint ezt az elmúlt század gondolta. A szociális kérdéseket ma megoldani annyit jelent, mint helyreállítani a társadalom politikai és szociális egyensúlyát, megszüntetni azokat az igazságtalanságokat, a- melyek az alsóbb néposztályból származóknak a boldogulást, az életben való érvényesülést megnehezítik. A mai állam nem helyezkedik a hideg szemlélődés álláspontjára, nem követi azt az embertelen elvet, amelyet a XIX. század a szabad verseny elvének nevezett. Ez a század azt hirdette, hogy mindenkinek adva vannak a lehetőségek, a legmagasabb pozíció elérésére, vagy a leghatalmasabb vagyon megszerzésére, csak azt felejtette el, hogy aki vagyonos családból származik, vagy akit hatalmas összeköttetések támogattak, az egészen más feltételekkel indult a küzdelembe s ez a tény puszta elméletté süllyesztette le a szabad verseny elvét, a mindenki számára nyitva álló boldogulás hamis eszméjét. A mai szociális állam tehát nem áll a jótékonyság elve alapján, mert azt a szigorú követelést érvényesíti, hogy még a legnyomorultabb, a legelesettebb ember is munkájából éljen s a közért való szolgálatával érdemelje ki helyét a társadalomban. Ennek feltétele azonban az, hogy legyen munkaalkalom s a munka- alkalmak teremtése ebből az elvből kifolyóan az államnak nem csak a társadalmi egyensúly biztosítása szempontjából való kötelessége, de egyben erkölcsi kötelesség is. A szociális kérdéssel szervesen összefügg a magyar föld kérdése. Kétségtelen, hogy az egész világon a fejlődés a nagybirtok felaprózása felé halad. Csak akkor lehet azonban ez a fejlődés egészséges, ha vele együtt lépést tart a mezőgazdasági művelődés s olyan fokot ér el, hogy a kisbirtok is képes legyen legalább is azt a terméseredményt felmutatni, mint a nagybirtok. Ebből magától folyik a mezőgazdasági lakosság elméleti és gyakorlati kiképzésének szükségessége, azoknak az ismereteknek a magasabb szintre való helyezése, amelynek birtokában egyedül veheti fel a kisbirtok termelési rendszere a versenyt a nagybirtok eredményeivel. A másik rendkívül fontos tényező az egészséges földbirtokreform megvalósítása szempontjából az, hogy a reform pénzügyileg legyen alátámasztva, vagyis az újonnan földhöz jutottak ne induljanak olyan óriási anyagi terhekkel neki az életnek, amelyek a boldogulást, a versenyt már eleve lehetetlenné teszik. Őszinte szavakat mondott a miniszter a szociális fejlődés kérdéséről. Nyíltan megvallotta, hogy sok tekintetben el vagyunk maradva, éppen ezért kell minden erőnket megfeszítve dolgozni, hogy azt a nyomorúságot megszüntessük, ami ebben az országban ma még kétségtelenül megvan. Ezt a feladatot csak azok tudják teljesíteni, akik együtt éreznek a szenvedőkkel és nélkülözőkkel, akik észreveszik a közigazgatás hibáit és hajlandók a mai közigazgatási rendszert sok tekintetben átalakítani. Ennél a pontnál a miniszter meggyőző érvekkel utalt az önkormányzatok hasznosságára és nagy szerepére, amelyek tulajdonképpen arra vannak hivatva, hogy a munkával agyonterhelt minisztériumok feladatait részben átvegyék. Beszéde végén a parlamentarizmus kérdéséről emlékezett meg Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter. Elismerte, hogy a rendszernek vannak hibái, azonban állította, hogy ezeket a hibákat ki lehet küszöbölni. Annál is inkább ki kell küszöbölnünk ezeket a hibákat, mert nekünk magyaroknak ragaszkodnunk kell ehhez az ősi intézményhez, amely lehetővé teszi az ország polgárainak az ország ügyeibe való beleszólását. A magyar ember nagyon nehezen tudná elviselni, hogy ne nyilváníthassa a maga véleményét nagy kérdések tekintetében és ennek a véleménynyilvánítási lehetőségnek intézményes megvalósítása a magyar parlamentarizmus. Legutolsó szavai figyelmeztetések voltak az álmodozókhoz, akik talán azt gondolják, hogy egyik napról a másikra álomországokat lehet megvalósítani. Ne higyjünk ezeknek, mert eredményeket csak a szívós munka hozhat és nem a jelszavak és ábrándok után való szaladgálás. Aki azt teszi, az nem épít, hauem rombol, nem használ az országnak, hanem árt! Eger, május 17. A XXVIII. Országos Katolikus Nagygyűlés impozáns és ünnepélyes megnyilvánulása lesz a katolikus hitben és erkölcsben jelenlévő és ható örök és változhatatlan erőknek. Méreteiben és külsőségeiben is ki fogja fejezni a magyar katolikus társadalom egységét és erejét nyilt és ünnepélyes színvallásban. A Nagygyűlésre az ország minden részéből óriási tömegekben utaznak a fővárosba a katolikus hívek, s ebben a megmozdulásban természetesen hatalmas arányokban képviselteti magát az ősi érseki város: Eger és az egri egyházmegye is. Mint már közöltük, a Katolikus Nagygyűlés eseményei holnap, áldozócsütörtökön kezdődnek az ifjúság ünnepi demonstrációjával. A holnapi ünnepségre Egerből is rendkívül kedvezményes keresztes gyors szállítja az iskolák tanulóifjúságát és a munkásifjúságot. A fiatalság fogékony lelkében jó talajt talált a Krisztus előtti nyilvános hódolat magasztos eszméje és tömegesen siettek jelentkezni, hogy minél többen részesei lehessenek a lélekújító és felemelő eseményeknek. Az ifjúság vonata Egerből holnap hajnali 4 óra 23 perckor indul, Budapestről visszaindul 20 óra 10 perckor és 23 óra 29 perckor érkezik meg Egerbe. A vonatot azért kellett ilyen szokatlanul korán indítani, hogy utasai idejében megérkezhes-