Eger - napilap, 1939/1

1939-05-18 / 77. szám

Eger, L. évfolyam, 77. szám Aha 8 fillér ♦ Csütörtök ♦ Trianon 20, 1939. május 18. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra: 1 pengő 50 fil­lér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 5. Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón: ISäMSSS VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP Petro Kálmán, a Magyar Élet Pártjának képviselőjelöltje vasárnap mond Egerben programbeszédet Az egri kerület községei mindenütt nagy szere­tettel és lelkesedéssel fogadják Petro Kálmánt Biztos győzelem előtt a Magyar Élet Pártja Eger, május 17. A választási mozgalmak ezen a héten érkeznek el legnagyobb és legforróbb fokukra. A Magyar Élet Pártja országszer to hatalmas mére­tekben hirdeti akcióit s a magyar élet legkiválóbb egyéniségei tesz­nek hitet ennek a pártnak komoly­sága, céljainak és munkájának be­csületessége, őszinte népi jellege mellett. Nem kétséges, hogy a pünkösdi szavazásból ez a párt kerül ki győztesen óriási többséggel. Tör­ténnek ugyan kísérletezések kü­lönböző ellenzéki pártok és egyé­nek részéről, de ezek nem tudnak eredményekre hivatkozni, ezek csak az Ígérgetések vak reményt keltő szólamait tudják széthinteni s a nép Ítélete előtt nem számíthatnak elismerésre. Heves vármegye lajstromát és egyéni kerületeit olyan emberek vezetik, akik már százszor és száz­szor bizonyságot tettek munkájuk becsületéről, hitvallásuk őszintesé­géről s a Magyar Élet Pártjának győzelme itt sem kétséges, sem az egyéni kerületekben, sem a vár­megyei listán. Az egri kerület képviselője, dr. Petro Kálmán sorra tartja programbeszédeit a kerület közsé­geiben. Eddig Kálban, Kompokon, Feldebrőn, Tarnaszentmárián, Kere- csenden, Demjénen és Egerszalókon ismertette programját s a községek népe mindenütt nagy szeretettel és lelkesedéssel fogadta a komoly em­beri és politikai értékű jelöltet. Különösen Kál községben talált fel­tűnően meleg fogadtatásra Petro Kálmán. Az egri kerület népe ugyanis közel egy évtizedes ke­mény parlamenti harcaiból jól is­meri Petro Kálmánt s jól tudja, hogy bizalommal bizhatja rá ér­dekei képviseletét. Eger város választőpolgársága előtt dr. Petro Kálmán május 21-én, vasárnap délután 4 órákor ismer­teti programját a halaspiaci is­kola udvarán. Egyébként Petro Kálmán néhány nap alatt megszerezte a válasz­táshoz szükséges ajánlásokat is. Szent István országának felépítésére tesz fogadalmat a Katolikus Nagygyűlés ifjúsága áldozócsütörtökön Őszinte beszéd Keresztes-Fischer Ferenc belügy­miniszter kaposvári beszédét nagy őszinteség jellemezte a hibák beval­lása terén és nagy készség azok megjavítása irányában. A beszéd a szociális feladatokról szólt. A szociális feladatokat ma nem lehet a jótékonykodás, a kö nyöradományok jegyében megoldani, amint ezt az elmúlt század gon­dolta. A szociális kérdéseket ma megoldani annyit jelent, mint helyre­állítani a társadalom politikai és szociális egyensúlyát, megszüntetni azokat az igazságtalanságokat, a- melyek az alsóbb néposztályból származóknak a boldogulást, az élet­ben való érvényesülést megnehezítik. A mai állam nem helyezkedik a hideg szemlélődés álláspontjára, nem követi azt az embertelen elvet, ame­lyet a XIX. század a szabad ver­seny elvének nevezett. Ez a század azt hirdette, hogy mindenkinek adva vannak a lehetőségek, a legmaga­sabb pozíció elérésére, vagy a leg­hatalmasabb vagyon megszerzésére, csak azt felejtette el, hogy aki va­gyonos családból származik, vagy akit hatalmas összeköttetések támo­gattak, az egészen más feltételek­kel indult a küzdelembe s ez a tény puszta elméletté süllyesztette le a szabad verseny elvét, a mindenki számára nyitva álló boldogulás ha­mis eszméjét. A mai szociális állam tehát nem áll a jótékonyság elve alapján, mert azt a szigorú követelést érvényesíti, hogy még a legnyomorultabb, a leg­elesettebb ember is munkájából él­jen s a közért való szolgálatával érdemelje ki helyét a társadalomban. Ennek feltétele azonban az, hogy legyen munkaalkalom s a munka- alkalmak teremtése ebből az elvből kifolyóan az államnak nem csak a társadalmi egyensúly biztosítása szempontjából való kötelessége, de egyben erkölcsi kötelesség is. A szociális kérdéssel szervesen összefügg a magyar föld kérdése. Kétségtelen, hogy az egész világon a fejlődés a nagybirtok felaprózása felé halad. Csak akkor lehet azon­ban ez a fejlődés egészséges, ha vele együtt lépést tart a mezőgazdasági művelődés s olyan fokot ér el, hogy a kisbirtok is képes legyen leg­alább is azt a terméseredményt fel­mutatni, mint a nagybirtok. Ebből magától folyik a mezőgazdasági la­kosság elméleti és gyakorlati ki­képzésének szükségessége, azoknak az ismereteknek a magasabb szintre való helyezése, amelynek birtokában egyedül veheti fel a kisbirtok ter­melési rendszere a versenyt a nagy­birtok eredményeivel. A másik rend­kívül fontos tényező az egészséges földbirtokreform megvalósítása szem­pontjából az, hogy a reform pénz­ügyileg legyen alátámasztva, vagyis az újonnan földhöz jutottak ne in­duljanak olyan óriási anyagi terhek­kel neki az életnek, amelyek a bol­dogulást, a versenyt már eleve le­hetetlenné teszik. Őszinte szavakat mondott a mi­niszter a szociális fejlődés kérdésé­ről. Nyíltan megvallotta, hogy sok tekintetben el vagyunk maradva, ép­pen ezért kell minden erőnket meg­feszítve dolgozni, hogy azt a nyo­morúságot megszüntessük, ami eb­ben az országban ma még kétség­telenül megvan. Ezt a feladatot csak azok tudják teljesíteni, akik együtt éreznek a szenvedőkkel és nélkülö­zőkkel, akik észreveszik a közigaz­gatás hibáit és hajlandók a mai közigazgatási rendszert sok tekin­tetben átalakítani. Ennél a pontnál a miniszter meggyőző érvekkel utalt az önkormányzatok hasznosságára és nagy szerepére, amelyek tulajdon­képpen arra vannak hivatva, hogy a munkával agyonterhelt minisztériu­mok feladatait részben átvegyék. Beszéde végén a parlamentariz­mus kérdéséről emlékezett meg Ke­resztes-Fischer Ferenc belügymi­niszter. Elismerte, hogy a rend­szernek vannak hibái, azonban ál­lította, hogy ezeket a hibákat ki lehet küszöbölni. Annál is inkább ki kell küszöbölnünk ezeket a hi­bákat, mert nekünk magyaroknak ragaszkodnunk kell ehhez az ősi in­tézményhez, amely lehetővé teszi az ország polgárainak az ország ügyeibe való beleszólását. A magyar ember nagyon nehezen tudná elviselni, hogy ne nyilváníthassa a maga vé­leményét nagy kérdések tekinteté­ben és ennek a véleménynyilvání­tási lehetőségnek intézményes meg­valósítása a magyar parlamenta­rizmus. Legutolsó szavai figyelmezteté­sek voltak az álmodozókhoz, akik talán azt gondolják, hogy egyik napról a másikra álomországokat lehet megvalósítani. Ne higyjünk ezeknek, mert eredményeket csak a szívós munka hozhat és nem a jel­szavak és ábrándok után való sza­ladgálás. Aki azt teszi, az nem épít, hauem rombol, nem használ az or­szágnak, hanem árt! Eger, május 17. A XXVIII. Országos Katolikus Nagygyűlés impozáns és ünnepélyes megnyilvánulása lesz a katolikus hitben és erkölcsben jelenlévő és ható örök és változhatatlan erők­nek. Méreteiben és külsőségeiben is ki fogja fejezni a magyar kato­likus társadalom egységét és erejét nyilt és ünnepélyes színvallásban. A Nagygyűlésre az ország min­den részéből óriási tömegekben utaz­nak a fővárosba a katolikus hívek, s ebben a megmozdulásban termé­szetesen hatalmas arányokban kép­viselteti magát az ősi érseki város: Eger és az egri egyházmegye is. Mint már közöltük, a Katolikus Nagygyűlés eseményei holnap, ál­dozócsütörtökön kezdődnek az ifjú­ság ünnepi demonstrációjával. A hol­napi ünnepségre Egerből is rendkí­vül kedvezményes keresztes gyors szállítja az iskolák tanulóifjúságát és a munkásifjúságot. A fiatalság fogékony lelkében jó talajt talált a Krisztus előtti nyilvános hódolat magasztos eszméje és tömegesen si­ettek jelentkezni, hogy minél töb­ben részesei lehessenek a lélekújító és felemelő eseményeknek. Az ifjú­ság vonata Egerből holnap hajnali 4 óra 23 perckor indul, Budapest­ről visszaindul 20 óra 10 perckor és 23 óra 29 perckor érkezik meg Egerbe. A vonatot azért kellett ilyen szokatlanul korán indítani, hogy utasai idejében megérkezhes-

Next

/
Oldalképek
Tartalom