Eger - napilap, 1939/1
1939-05-11 / 73. szám
Eger, L. évfolyam, 73. szám A B A B FILLÉR * Csütörtök ❖ Trianon 20, 1939. május 11 ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra; 1 pengő 50 fillér, neggedévre 4 pengő. Egg es szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 3. Telefón; 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Ngomda. Telefón: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. A választási küzdelem az egész országban megindult s azt a programmot, mellyel a kormány és pártja a nemzet ítélete elé lép, gróf Teleki Pál miniszterelnök szegedi beszédében tárta az ország közvéleménye elé; abban a városban, ahol két évtizeddel ezelőtt fanatikus magyar lelkek lángra- lobbantották a nemzeti öntudat hamvadó tüzét, hogy bejárja a falvakat és városokat és egyre erősödve, izmosodva húsz esztendő harcaiban, diadalmasan eljusson egész a honalapítók útjáig, a vereckei szorosig. Az az államférfi mondta el a szegedi beszédet, aki maga is egyik hőse volt a tüzet élesztők kicsiny seregének s akinek pályája szorosan összeforrt a szegedi gondolattal. És maga tett hitet arról, hogy ma sincs más út a nemzet előtt, mint amit a szegedi eszme célul kitűzött. Nincs más út, mert ez a nemzet csak saját erőire támaszkodhatik. Gróf Teleki Pál nagyon határozottan hangsúlyozta, hogy a napi eseményeken felülemelkedve, szalmaláng- szerü fellobbanásoktól, csüggedéstől és hisztériától mentesen a magunk erejétől és akaratától függ, hogyan formáljuk ki a nemzet jövőjét. Az elvi alap adva van a szegedi gondolatban, a nemzeti, keresztény és szociális politikai irányban. Természetes azonban, hogy a változott idők változott helyzetei új kötelességeket tárnak a magyarság és felelős vezetői elé. Az ország talpra- állításánák és az ország fenntartásának korszaka után az országépítésnek új időszakához érkeztünk. A nemzeti, keresztény és szociális politika a feltámadt és megnagyobbodott országban megnövekedett feladatokat ró a vezetőkre és a társadalomra,— s az ország jövője attól függ, hogy a megnövekedett feladatoknak mennyiben akar és tud megfelelni. Teleki Pál miniszterelnöki programja hangsúlyozottan tartózkodik az ígéretektől, mert nem az Ígéretek, hanem a munka korszakának kell következnie. De ígéretektől mentesen a tudós pontosságával és a messzire néző államférfi határozottságával sorolja fel egyenként a megnövekedett feladatokat külpolitikában, honvédelmünk erősítésében, nemzetnevelésben, alkotmányjogi kérdésekben, szociális vonatkozásokban, birtokpolitikában, a gazdasági élet területén. Nagyon egyszerű szavakba foglalva is lenyűgözően gazdag ez a program, amelynek minden pontja valóban az országépítés nagy céljait szolgálja. A nemzeti erők ki- fejlesztését szellemi, erkölcsi és gazdasági téren, széles népmilliók boldogulásának biztosítását, a magyarság új életét, amelyet saját lábán járva, kell megteremtenie és biztosítania. A miniszterelnök bizalmat és fegyelmezettséget kért a nemzettől. Bizalmat a program iránt, amely az egyetlen lehetséges és járható út a nemzetnek, — és bizalmat személye iránt, aki töretlenül áll a két évtizeddel ezelőtt kitűzött célok Az idei Katolikus Nagygyűlésre május 18-án és 21-én keresztes gyorsvonatokat indít a MÁV Eger város bekapcsolásával. A 18-i gyors az ifjúságot szállítja a filléres vonatok kedvezményével Budapestre, a 21-i kedvezményes utazást pedig a felnőttek vehetik igénybe. Egerben az ifjúság megszervezése az iskolákban történik, ahol a tanulók a hittanároknál jelentkeznek a 18-i keresztes gyorsra, amely Kassa—Miskolc — Eger—Gyöngyös tanuló ifjúságát szállítja Budapestre. A menettérti díj Egerből 3-80 P. A nem iskolás ifjúságnak a plébánián kell jelentkezni a dij lefizetésével. A vonat Egerből 4 óra 23 perckor indul, Budapestre érkezik 7 óra 58 perckor. Vissza indul 20 óra 10 perckor, érkezés Egerbe 23 óra 29 Eger, május 10. A határozatképtelenség miatt másodszor vasárnap délelőttre összehívott hegyközségi közgyűlés több felszólalás után 30,864 pengő bevétellel és 30,208 pengő kiadással változatlanul elfogadta a hegyközség költségvetését. Említésre érdemes, hogy a közgyűlésen most sem jelent meg több 60 gazdánál, ugyanakkor a Kossuth-tér „köpködői“ feketéllettek a vasárnapló, semmittevő tömegtől. Az elhangzott felszólalások is részben azt mutatták, hogy a közvetlenül érdekelt szolgálatában. Főként fegyelmezettséget kért, mert bármennyire is helye van a vélemények szabadságának, — ez a szabadság odáig nem fajulhat, hogy elvesszen miatta a lényeg: az ország érdeke és jövője. A szegedi szózat hatalmas, nagyvonalú államférfiúi megnyilatkozás volt, amely csillogó szóképektől mentesen tárta a közvélemény elé a kormány programját. Méltó volt a megnyilatkozás a szegedi gondolat nagy harcosához, méltó a nemzethez, — s méltó arra, hogy az urnák elé járuló választók olyan választ adjanak rá, amelyet az egész ország vár. perckor. A 21-i keresztes gyorsra jelentkezéseket a plébánia hivatal vesz fel. Jelentkezni 3'8 0~f-50 fillér, tehát összesen 4'30 pengő lefizetésével kell. Az előjegyzésnél kapott szelvényt 15-ig szintén a plébánia hivatalban kell jegyre becserélni. A vonat menetrendje ugyanaz, mint a 18-i vonaté. Az egyenkénti utasok részére a Katolikus Nagygyűlés alkalmából a MÁV 33°/o-os utazási kedvezményt engedélyezett. A kedvezmény igény- bevételére úgynevezett zöld vasúti igazolvány jogosít. Ennek illetéke 50 fillér. Érvényes a felutazásra május 16-án hajnaltól, a visszautazásra 23-án éjfélig. A zöld igazolványok a hét végén már kaphatók a plébánián, a menet jegyirodában és a vasúti pénztárnál. gazdák sem értették meg, vagy félre értették a törvény rendelkezéseit, nyilvánvalóan nem azért, mert éjjel-nappal a hegyközségi törvényt tanulmányozták. A gyűlést Braun Károly polgár- mester, hegyközségi elnök nyitotta meg. A költségvetés ismertetése után több felszólalás következett, a felszólalók sorrendben a következő észrevételeket tették: rámutattak arra a körülményre, hogy a kisbirtokosok nem tudván olyan jól értékesíteni a boraikat, mint a nagygazdák a hegyközségi terhek tekintetében viszonylagosan hátrányosabb helyzetbe kerülnek. Javasolták, hogy a hegyközségi járulék megállapítása szempontjából a földeket minőségileg osztályozzák, egy másik felszólaló azt indítványozta, hogy a járulékot a kataszteri tiszta jövedelem alapján vessék ki. Többen kifogásolták a hegyközségi tanács részére beállított 1600 pengőt. Keveselték az egy hegybírót a régi kettő helyett, s indítványozták, hogy szerezzen be a hegyközség egy borfokolót, hogy a kereskedők visz- szaélését a gazdák tájékozatlanságával, megakadályozzák. A felszólalásokra Braun Károly polgármester elnök, Hevesy Gusztáv ny. vármegyei főjegyző és vitéz Lomjapataky Béla, a szőlészeti és borászati szakiskola igazgatója válaszoltak és adtak felvilágosítást a felszólalóknak a felvetett kérdésekre. Braun Károly hegyközségi elnök megnyugtatta a közgyűlést, hogy a hegyközség választmánya által összeállított költségvetés nem végleges, októberben új költségvetés készül, amikor módosításokat lehet végrehajtani. A hegyközség, mint a termelők autonómiája a birtokosok érdekében van, hogy a gazdatársadalom maga intézhesse a saját ügyeit. A hegyközségi rendtartás célja az, hogy valóban rend legyen a hegyen s ne fordulhasson elő a gazdák hanyagsága miatt olyan eset, mint a mostani hernyóinvázió is, mérhetetlen kárára az egész gazdatársadalomnak. Tudomása van róla, hogy a hegyeken elégedetlenséget okoz az a tévhit, hogy a hegyközségi tanács tagjai fizetést kapnak. Ez a felfogás téves és alaptalan. A helyzet az, hogy a hegyközségi tanácsot az egész vármegye birtokosaiból választják, de a tanácstagok nem kapnak munkájukért semmit, mint ahogy a hegyközség választmányának tagjai is díjazás nélkül, önzetlenül látják el tisztségüket. A holdankénti egy pengő kivetésére azért van szükség, mert a tanácsnak egy tanácsadó, képzett szakembert kell fizetnie, aki a termelést irányítja, útmutatást ad a vármegye gazdáinak, akinek a működésétől igen sok függ. A tanácsi járulék holdankénti egy pengős összege azonban nem végleges, a vármegyei tanács költségvetésének összeállítása során fogják véglegesen megállapítani s valószínűleg kevesebb lesz. A többlet ösz- szegét közhasznú célokra, a hegyi Május 18-án az Ifjúság részére, 21-én a közönség részére keresztes gyors Indul Egerből Budapestre Elénk vita után elfogadták i hegyközség költségvetését
