Eger - napilap, 1939/1

1939-05-02 / 68. szám

Eger, L. évfolyam, 68. szám, Ara 8 fillér ♦ Kedd ♦ Trianon 20,1939. május 2. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra: 1 pengő 50 fil­lér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 3._Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP A berlini út * Alig érkezett haza a miniszter- elnök Rómából, ahol a külügymi­niszterrel egyetemben három napig tartózkodott és tanácskozott, máris útra kelt ugyancsak a külügyminisz­ter társaságában a tengelypolitika másik nagy államának fővárosába. A berlini út Teleki Pál grófaak el­utazása előtt tett nyilatkozata sze­rint olyan udvariassági aktus, amely egyúttal újabb kifejezése a szoros közösségnek és a régi barátságnak, amely a német és a magyar nép között fennáll. Ezt a régi barátságot és szoros közösséget hangoztatta pénteki nagy beszédében Hitler Adolf vezér és kancellár is. Úgy emlékezett meg ebben az egész világon nagy feltű­nést keltett határozott, önérzetesen erélyes és mégis őszintén békére törekvő megnyilatkozásában a né­met nép vezére Magyarországról, mint régi baráti nemzetről, amely- lyel a sorsközösség köti össze Né­metországot és amelynek hűségében és őszinteségében bizni lehet is és kell is. A teljes harmónia tehát nyilván­való. A vezér és kancellár nyilat­kozata fedi Teleki Pál grófnak azt a megállapítását, hogy a német bi­rodalomhoz Magyarországot a leg­bensőségesebb egymásrautaltság kö­teléke fűzi. Különösen fontos ez Európa földrajzának megváltoztatá­sa következtében. Amint a minisz­terelnök is hangsúlyozta, a német birodalom közvetlen szomszédunk lett, viszont azóta Magyarország is gyarapodott területben, erőben és előrenyomult ősi történelmi határai­nak egy részéig. Ez a gyarapodás kétségkívül fordulópontot jelent Magyarországnak háború utáni sor­sában és amikor ezt a tényt mér­legeljük, arról sem szabad egy pillanatra sem megfeledkeznünk, hogy a földrajzi változások bekövet­kezése, úgy, amint Teleki Pál gróf miniszterelnök is hangsúlyozta, an­nak a bensőséges együttműködésnek köszönhető, amelyet Németország és Magyarország között a tengely­politika keretében évek óta minden magyar gondosan ápolt. A berlini út külső keretei tehát hasonlóak a római út külső keretei­hez. Rómában is két megnagyobbo­dott ország régi baráti viszonyt kultúráló államférfiai találkoztak és folytattak az őszinte és igazságos békepolitika jegyében eszmecserét, Berlinben is ugyanez történt. Amikor ismételten utalunk Hitler vezér és kancellárnak legutóbbi be­szédére, amely a londoni és párisi sajtó egyhangú értékelése szerint is békebeszéd volt és utat nyitott és engedett a barátságos tárgya­lásoknak, meg kell állapítanunk, hogy a tengelyhatalmak, Olaszor­szág ép úgy, mint Németország tá­vol állanak minden háborús szán­déktól, őszintén az igazságos békét akarják és annak szolgálatában kell állnia minden más államnak, amely a tengelypolitikához kapcsolódik. lyen áll. Úgy, amint miniszterelnö­künk mondotta, mi szorosan kap­csolódunk a német birodalomhoz és nagy tengelytársához, a fascista Olaszországhoz, teljes mértékben veszünk részt az igazán igazságos béke megszilárdításának munkájá­ban. Őszintén akarunk olyan békét, amely úgy a két baráti hatalomnak, mint saját magunknak a fejlődést, a jobb jövőt biztosítja. Ebben az őszinte akaratban a római és a berlini tanácskozások tökéletesen egyetértenek. Magyarország ezek közt az elsőhe­Eger utíros hódolattal üduözölte Horthy flliklós kormányzót, az ellen­forradalom uezérét az egri ellenforradalmi hősök ünnepén Eger, május 1. Eger városának hazafias érzésű közönsége vasárnap ünnepelte az ellenforradalom egri hőseinek és áldozatainak emlékezetét. A hősökre való emlékezés a vá­rosháza előtt folyt le, amelynek homlokzatát nemzeti és városi szí­nekkel és dísznövényekkel ékesí­tették. Sorra vonultak fel a papi, katonai és polgári előkelőségek, a hatóságok, hivatalok vezetői, az in­tézmények, testületek, társadalmi egyesületek képviselői és az iskolák növendékei. Szemet gyönyörködtető látvány volt a Kolping lányok fes­tői díszruhás csoportja a feldíszí­tett főbejáratnál. Az ünnepséget a frontharcos zene­kar hangjai nyitották meg a Him­nusszal, majd Intze-Trak Gyula jog­hallgató szavalta el nemes tűzzel Gyula diák hazafias versét. A lelkesítő emlékbeszédet Breznay Imre ny. érseki tanítóképző intézeti igazgató mondotta. Pontos adatok alapján széles történeti visszapillan­tást vetett az egri ellenforradalmi megmozdulások idejére s ismertette a hat hősi halált halt áldozat szere­pét, ellenforradalmi ténykedésüket. A nemzeti büszkeség szavaival mu­tatott rá arra, hogy Eger az ellen- forradalom történetében példát adó helyet foglal el, mert a hat név tanúsága szerint a nemzeti gondolat a társadalom minden rétegében fel­támadt s vértanúkat adott, például a jövő nemzedékek elé. Ez a példa annyit jelent, hogy a hazáért élni és dolgozni kell, mindenkinek a maga helyén. S ha így lesz, az új nemzedékeknek joguk lesz ahoz a boldogabb jövőhöz, amelyhez az ellenforradalom nagy vezére, vitéz nagybányai Horthy Miklós mutatta meg az utat. Ä nagyhatású beszéd után Kovács János községi közigazgatási tanfo­lyamhallgató szavalt őszinte átér- zéssel alkalmi verset, majd Braun polgármester jelent meg az erkélyen és határozati javaslatot terjesztett elő: üdvözölje Eger város közönsége a mai ünnepély alkalmából fiúi hó­dolattal az ellenforradalom vezérét, Horthy Miklós kormányzót. A ja­vaslatot lelkes közfelkiáltással fo­gadta el az ünnepi gyűlés. Az ün­nepséget az egyesített dalkörök fe­jezték be a Szózat eléneklésével. Innen a Mészöly- és Russzó-em- léktáblákhoz vonult az ünneplő kö­zönség. A Mészöly-emléktáblánál a Dobó István 14. hv. gy. e. díszszázada előtt uzoni Kovács Károly ezredes, ezredparancsnok helyezett le koszo­rút a helyőrség tisztikara nevében, míg a város közönsége részéről Braun Károly polgármester koszorúzta meg az emléktáblát. Russzó János em­léktáblájához a Frontharcos Szövet­ség egri főcsoportja állított díszőr­séget. Itt a Szövetség nevében dr. Lukács Gyula árvaszéki ülnök, a város nevében Nemecsek Aurél v. tanácsnok helyezte el a kegyelet koszorúját. — Idő. A Meteorológiai intézet jelenti ma déli 12 órakor: mérsé­kelt szél, sok helyen záporeső, ziva­tar, a hőmérséklet már alig válto­zik. — Egerben ma reggel 7 óra­kor 10 6 fok, a talaj mentén 9 fok, a tegnapi maximum 207 fok volt. A légnyomás 758'9 mm., kissé süly- lyedő. Háztulajdonosok ! A házadó alapjául beszámított vízdij ellen beadott fellebbezéseket az egri m. kir. pénzügyigazgatóság elutasította azzal az indokolással, hogy a városi szabályrendelet 81. §-a világosan kimondja, hogy a víz­díj és csatornailleték az ingatlan- tulajdont terheli. Mivel a véghatározat figyelmen kívül hagyta a m. kir. közigazga­tási bíróságnak a fellebbezésben fog­lalt 308/1938 számú jogegységi ha­tározatát, mindenkinek érdeke, hogy 15 napon belül panasszal éljen a m. kir. közigazgatási bírósághoz a kö­vetkező beadvánnyal: Nagytekintetű M. kir. Közigazgatási Bíróságnak Budapest. Az egri m. kir. pénzügyigazgató­ság .. ./1939 szám alatt hozott vég­határozatával .........utca . . . számú házam után a házadó alapjául be­számított víz- és csatornailleték ösz- szege miatt beadott fellebbezésemet elutasította azzal az indokolással, hogy a városi szabályrendelet 81. §-a világosan kimondja, hogy a víz­díj és csatornailleték az ingatlan tulajdonosát terheli, figyelmen kívül hagyva a m. kir. közigazgatási bí­róság 308/1938 számú jogegységi határozatának fellebbezésünkben ki­fejtett indokolását, amiért kénytelen vagyok panasszal élni, kérve az egri pénzügyigazgatóság sérelmes hatá­rozatának a megsemmisítését. A m. kir. közigazgatási bíróság S.-A.-TJjhely város hasonló esetében felmerült fellebbezés alapján 308/ 1938. számú jogegységi megállapí­tásának indokolásában világosan ki­mondja a H. H. Ö. 8. §. (7) be­kezdésének 1. pontja alapján, hogy nem számítható a nyers házbérjö­vedelembe az oly közszolgáltatás, melyet a város a bérlőtől a bérbe­adó útján szed be. Ezt a jogviszonyt nem érinti az egyes szabályrende­letben foglalt olyan rendelkezés sem, amely a vízdij at a ingatlan dologi terhére teszi. Az indokolás a továbbiakban vilá­gosan kimondja, hogy a háztulajdo­nos által beszedett vízdíj nem ké­pez lakbérjövedelmet, az nem szá­mítható a nyers házbérjövedelemhez s így a vízdíj meg nem adóztatható. Tiszteletteljesen kérem a m. kir. közigazgatási bíróságnak e tárgy­ban hozott 308/1938. számú jog­egységi határozata alapján az egri m. kir. pénzügyigazgatóságnak ezen

Next

/
Oldalképek
Tartalom