Eger - napilap, 1939/1
1939-04-23 / 63. szám
Ae a 12 FILLÉR # Vasárnap ♦ Eger, L. évfolyam, 63. szám. Trianon 20,1939. április 23. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra: 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 3. Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP Elöl a békés és §aol a háborús szándék Pár nappal ezelőtt Roosevelt elnök felhívást intézett a tengely- hatalmakhoz a tartós európai béke megalapozása érdekében. A Duce a napokban válaszolt erre a meghívásra s ez a válasz fényes bizonyítéka Roosevelt aggodalmai alaptalanságának. A Duce válasza békeválasz volt, mert arra utalt, hogy amikor Olaszország a legnagyobb lendülettel és erővel készül az 1942-es világkiállításra, egyáltalán nem gondol arra, hogy bárkit megtámadjon. Ez a világkiállítás a béke munkájának apotheozisa lesz, azoknak a nagy gazdasági és kulturális eredményeknek a bemutatója, amelyeket a fasiszta Olaszország elért. A civilizáció olimpiájának nevezte Mussolini ezt a kiállítást, amelyre a világ nemzeteit meghívta. „Noha láthatóan zivatarfelhők is mutatkoznak, mi ennek ellenére folytatjuk munkánkat s ezt jó jelnek kell tekinteni a jövőre nézve“ — mondotta a Duce. Ezek a zivatar- felhők nyilván nem a tengelyhatalmak oldalán gyülekeznek, mert akkor nem beszélt volna róluk a Duce. A zivatarfelhőket azoknak az oldalán kell keresni, akik nem tudnak belenyugodni abba, hogy Európa politikai egyensúlya az utóbbi esztendőben hatalmasan megváltozott. Helyesebben nem megváltozott ez az egyensúly, hanem helyreállott, mert azt az állapotot, amelyben Európa a békekötéseket követőleg seny- vedett, egyáltalán nem lehetett egyensúlyi állapotnak tekinteni, hiszen a háborúban győztes hatalmak egyszerűen diktáltak a legyőzötteknek. Igazán nem a győztes államok belátásán, vagy jóindulatán fordult meg, hogy megszűnt ez az állapot, hanem azon, hogy Németország lerázta a versaillesi békeszerződés bilincseit, a világ egyik legnagyobb katonai és ipari hatalmává fejlődött a nemzeti szocializmus erőfeszítései által, továbbá azon, hogy Olaszország nem volt hajlandó vállalni a győztes államok sorában neki kiosztott nevetséges szerepet, amely egyáltalán nem állott arányban a háborúban hozott erőfeszítéseivel, hanem a fascizmus nemzeti megújhodásának útjára lépve, Európa egyik legnagyobb hatalmává fejlődött. Amikor azután a két állam egymásra talált s a Berlin—Róma tengely élő és ható erő lett az európai politikában, természetes, hogy sok mindennek meg kellett szűnnie azok közül a bajok és igazságtalanságok közül, amelyek a békekötések következményei voltak. Nem kell mindjárt háborús szándékokat tulajdonítani államcsoportoknak és azok szövetségeseinek, ha azok nyíltan megmondják, hogy igazságtalanságnak tartották Európának háború utáni újrarendezését s hogy véleményük szerint még azok a változások sem hozták meg a teljes egyensúly és kiegyenlítődés érzését, amelyek az utóbbi esztendők során kétségtelenül olyan mélyreható módon nyúltak bele Európa földrajzi és néprajzi kérdéseibe. Bár Olaszország és Németország saját erejével sok vonalon változtatott s ezzel közelebb jutott igazságos igényei kielégítéséhez, még mindig vannak megoldandó problémák. Az természetes, hogy mi magyarok sem tekinthetjük lezártnak a trianoni béke igazságtalanságainak jóvátéte lét azokkal a területi változásokkal, amelyeknek a közel hónapokbn örvendező tanúi voltunk, mert hol van az, amit visszakaptunk területben és népességben attól, amit Trianon elvett tőlünk ? Amikor Mussolini ebben a beszédben újból megállapította, hogy Róma és a tengely politikájának a béke és az együttműködés a célja, amelynek Olaszország és Németország már sok kézzelfogható bizonyítékát nyújtotta, ezzel egyben a magyar külpolitika célkitűzéseit is jellemezte. Mi nem akarunk mást, mint a tengelyhatalmak oldalán résztvenni ebben a békére és együttműködésre irányuló politikában, mert hiszen nem tekinthetjük a béke veszélyeztetésének azoknak az igényeknek hangoztatását, amelyekre nekünk néprajzi és történelmi jogaink vannak. Mussolini válasza akár a mi válaszunk is lehetett volna. Roosevelt elnök tehát megnyu- godhatik. Az európai békét nem fenyegeti veszély, legalább is azok részéről nem, akiket ő mint a béke háborítóit próbálta a világ közvéleménye elé állítani. Inkább nézzen körül azokban az államokban, amelyekről azt véli, hogy a béke apostolai, vájjon nem ott készülnek-e azok a politikai intrikák és nem onnan irányítják-e azokat a politikai hadmozdulatokat, amelyekre a béke megőrzéséért minden áldozatra kész tengelyhatalmaknak válaszolniok kell, éppen ezért, hogy fel ne boruljon az a béke, amelyet Roosevelt félt és megmenteni akar. Sokkal nagyobb és jobb szolgálatot tenne a világnak, ha jó tanácsait Teleki Pál gróf miniszterelnök Csáky István gróf külügyminiszterrel Rómából hazatérőben a vonatban fogadta a MTI munkatársát és előtte a következőképpen nyilatkozott római látogatásáról: — Visszapillantást, vetve az olasz földön eltöltött napokra, meleg szívvel emlékszem vissza arra a részünkre felejthetetlen fogadtatásra, amelyben a nagy Olaszország Du céja, kormánya és népének minden rétege bennünket részesített. Ugyanazoknak a baráti érzelmeknek megnyilvánulását érezhettük ottartóz- kodásunk alatt, amelyektől áthatva mi Rómába indultunk. Nagy örömmel mentünk a baráti Olaszországba és most a legteljesebb megelégedéssel térünk onnan vissza. Római megbeszélésünk a Dúcéval és a vezetése alatt álló kormány tagjaival a legszivélyesebb légkörben folyt le és a hivatalos közleményből már ismeretes jó eredményhez vezetett. Azzal az érzéssel térünk vissza hazánkba, hogy hasznos munkát végeztünk. Ez az utazásunk is bebizonyította, hogy az olasz—magyar barátság mélyen és szilárdan gyökerezik népeink szívében. Az európai mai feszült légkörben biztos és szilárd nyugalmi pontot jelent a roma—berlini tengelyhez fűződő eme baráti sorsközösség, amely nem irányul senki ellen. Eger, április 22. Eger belső területén és külső részein a makadám utak meglehetősen megromlottak, úgy, hogy közlekedési és idegenforgalmi szempontból egyaránt szükségesnek mutatkozott a fontosabb útvonalak rendbehozatala. A város tavaszi útépítési programmja el is készült és a megvalósitás előtt áll. Már eddig is több helyen megindultak az útjavítási, illetve útépítési munkálatok s még további útjavításokra van kilátás. A Ver- bőczy utcában már folynak a munkálatok. Az útépítéshez szükséges és mérséklő befolyását azok felé is érvényesítené, akik talán a béke jelszavával a szájukon tetteikkel új világkatasztrófa felé vezetik az emberiséget. A béke és az igazság eszméjéből táplálkozó közös célok követésében halad tovább előre Magyarország Olaszországgal és Németországgal karöltve harmónikus együttműködésben a tengely többi barátaival. A MTI munkatársa ezután érdeklődött arról, hogy milyen benyomást váltott ki a pápánál történt kihallgatás. — Nem is gondolhatok Rómára anélkül, — válaszolta Teleki Pál miniszterelnök — hogy ne emlékezzek arra a rendkívül?', nagy hatásra, amelyet a pápa Öszentségé- nél történt kihallgatásom tett rám. A Szentatya engem és Csáky István külügyminisztert közel egyórás különkihallgatáson fogadott, miközben meleg szeretettel beszélt Magyarországról és a magyar népről, amely őt, mint ismeretes, hódoló ragaszkodással zárta a szívébe még abból az időből, amikor a tavalyi eucharisztikus kongresszus és Szent István-év megnyitása alkalmával oiy ritka méltósággal képviselte XI. Pius pápát és amikor oly sok tanujelét adta Magyarország iránti kitűnő rokonszenvének. XII. Pius pápa az egész magyar küldöttség előtt apostoli áldását adta az egész magyar népre, amelyet most visszatértemkor a Szentatya iránti mély hálával eltelve tolmácsolok honfitársaimnak. kőmennyiség már a helyszínen van a következő utcákban: Samassa-tér, Hunyadi-tér, Koháry utca. A környéken két teljesen új utca is épül. Inségakció kapcsán indúl meg az útépítés az Erdődy-téren, Neumayer és a Honfoglalás-utca betorkolá- sánál. Valószínűleg sikerül megjavítani az utat a Tűzoltótéren, Trinitárius, azután Csíky Sándor, a Pető utcákban. A Türk Frigyes utca elejét kemény kővel rakják ki. Végül tervbevették a Knézich Károly, a Györgyényi és a Kertész utcák megépítését is. Teleki Pál miniszterelnök: Azzal az érzéssel térünk vissza hazánkba, hogy hasznos munkát végeztünk Magiadul! a tavasai útépítő ggerbea
