Eger - napilap, 1939/1

1939-04-22 / 62. szám

Aba 8 FILLÉH ♦ Szombat ♦ Eger, L. évfolyam, 62. szám. Trianon 20,1939. április 22. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra; 1 pengő 50 fil­lér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 5. Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: S4.558 sz. Hggyjtnali bennünket dolgozni Államférfiatok olaszországi fogad­tatása és az ebből az alkalomból elhangzott beszédek újból bebizo­nyították, hogy a két országot ösz- szekötő barátság és rokonszenv mi­lyen mérhetetlenül erős. A magyar közvélemény sohasem fogja elfelej­teni Olaszország támogatását, amely- lyel már a trianoni békeszerződés megkötése utáni legsötétebb napok­ban segítségünkre sietett s ugyan­úgy nem fogja elfelejteni azt a jó­indulatot, amellyel mindig a ma­gyar ügy oldalán állott a későbbi esztendőkben is. A mi számunkra éppen a római ünnepségek légkörében a Hitler ve­zér és kancellár ötvenedik szüle­tésnapja idején meglepőnek és disz- szonánsnak tűnt fel az a felhívás, amelyet az Egyesült Államok elnöke intézett Hitlerhez és Mussolinihez „az európai béke érdekében.“ Sem Róma, sem Berlin hivatalosan eddig még nem válaszolt Roosevelt elnök felhívására s lehet, hogy nem is fog válaszolni. Magyarország kül­ügyminisztere, Csáky István azon­ban éppen az olasz főváros ünnepi hangulata közepette nyilatkozott Magyarország nevében Roosevelt felhívására. A magyar külügyminiszter kije­lentette, hogy nincs olyan magyar ember, aki valaha is elfelejtheti a néhai Wilson elnök 14 pontját, amely alapja volt azoknak a külön féle európai békéknek, — többek között a trianoni békének is — amelyekkel a győztes államok a jog, igazság és méltányosság megcsúfo­lásával tönkretenni igyekeztek a legyőzött államokat. A Wilson, Lloyd George, Clemenceau trias a vak gyűlöletre hallgatva hazug pro­paganda és téves adatok alapján olyan békét szabott, amely szándé­kában a halál békéje volt, mert azt célozta, hogy a háborúban vesztes országok sohase támadhassanak fel. A meglepetés azután jött. Első­sorban a hitleri Németország csodá­latos felemelkedése és megerősödése rendítette meg alapjaiban azt a béke- rendszert, amely Európát győzőkre és legyőzöttekre, magyarul urakra és szolgákra osztotta. A német erő csodálatos gyarapodása, a katonai hatalom példátlan megerősödése és a birodalom határainak szakadatlan kitolása teljesen új helyzetet terem­tett. Ez a helyzet csak erősebbé vált abban a pillanatban, amikor Németország és a fasiszta Olasz­ország baráti kezet nyújtott egy­másnak. valóra váltva Gömbös Gyula miniszterelnökünk álmát a Róma— Berlin tengelyről. Ez a fogalom, amelyről eleinte gúnyosan beszéltek, ma olyan erőt jelent, ami Európa sorsának irányításába döntő módon szól bele. Tulajdonképpen a tengelyhatal­makhoz intézte Roosevelt elnök a felhívását, de kérdezzük, miért nem szólalt meg Amerika lelki­ismerete akkor, amikor a győztesek a legyőzött államokon tiportak, ami­kor Magyarország ezeréves testéről leszakították annak kétharmadrészét és több mint három és félmillió magyart idegen járom alá igáztak, miért nem szólalt meg akkor, ami­kor Németország egyes vidékeit barbár néger csapatok özönlötték el megszégyenítve a német önérzetet és meggyalázva a német asszonyokat? Miért szólal meg ez a lelkiismeret csak az erő és a siker láttára,miért félti az európai államok biztonságát ezektől a hatalmaktól, amikor esze- ágában sem volt félteni a legyőzött államok biztonságát, amikor Páris- bau halálos ítéleteket hoztak felet­tük? Akkor kellett volna megszó­lalnia a lelkiismeretnek, amikor erre szükség volt, nem pedig most, ami­kor a népi és történelmi elv alap­ján igenis igyekeznek a legyőzött államok visszaállítani a régi rendet, amelyet az erőszak durva kezekkel tört szét. Csáky István gróf válasza min­den magyar ember szivéhez szólt. Ha Amerika nem emelte fel szavát, amikor sokkal nagyobb szükség lett volna arra, akkor hallgasson most is. Hagyjon bennünket nyugodtan dol­gozni, a magunk módja szerint ki­próbált barátaink oldalán, hogy békességben jóvátehessük azokat a károkat, amelyeket előbb a világ­háború, azután pedig mások hozzá- nemértése és megnemértése okozott. Ezekkel a szavakkal fejezte be Csáky István gróf Roosevelt üzene­tére adott válaszát s ezek mögött a szavak mögött nemcsak az osztat­lan magyar nemzet áll egységes erővel és elszántsággal, de támogat­ják ezt a szándékot azok a hatal­mak is, amelyek mindig barátaink voltak és barátaink maradnak min­den jövő eshetőségben is. Idő : Északi, északnyugati szél) változó felhőzet, néhány helyen futó eső. A hőmérséklet kissé emelkedik, talajmenti fagy már nem lesz. Magyarország ismét vezető szerephez jut a Dnnamedencében Végetértek a római olasz-magyar tárgyalások Mussolini miniszterelnök csütör­tökön délután 6 órakor Ciano kül­ügyminiszter jelenlétében ismét — ezúttal már harmadszor — fogadta Hivatalos jelentés a Csütörtökön éjfélkor az olasz— magyar tárgyalásokról a következő hivatalos jelentést adták ki: Teleki Pál gróf magyar minisz­terelnök és Csáky István gróf kül­ügyminiszter római, látogatásuk so­rán ismételt megbeszéléseket foly­tattak a Dúcéval és Cianoval. Ezek a megbeszélések a szívélyességnek és a kölcsönös bizalomnak abban a légkörében folytak le, amely a két állam között fennálló szoros baráti kapcsolatokat jellemzi. Alapos vizs­gálat tárgyává tették a fontosabb kérdéseket, különösképpen Közép- európa és a Dunavidék problémáit, Teleki Pál gróf miniszterelnököt és Csáky István gróf külügyminisz­tert. A megbeszélés másfél óráig tartott. tanácskozásokról tekintettel a legutóbbi eseményekre és a jelenleg fennálló helyzetre is. Megelégedéssel állapították meg a két kormány által a minél nagyobb megszilárdulás érdekében elért ered­ményeket politikai és gazdasági té­ren egyaránt és kifejezésre jutott az a közös szándék, hogy mind­egyikük a maga tevékenységét az igazság és a béke ama célkitűzé­sének a szolgálatába állítja, ame­lyek a Róma—Berlin tengelyt jel­lemzik. Ebből a célból megállapod­tak abban, hogy különösképpen to­vábbfejlesztik a baráti államokkal való együttműködés politikáját. Ä magyar államférfiak XII. Plus pápánál XII. Pius pápa csütörtök délelőtt magánkihallgatáson fogadta a Ró­mában időző gróf Teleki Pál mi­niszterelnököt és gróf Csáky István külügyminisztert. A pápai kihall­gatás egy óráig tartott. A pápa ezután a kíséret tagjait fogadta, akikhez német nyelvű beszédet in­tézett. A Szentatya üdvözölte az egész magyar nemzetet és annak kiváló vezetőit, majd pedig annak az óhajának adott kifejezést, hogy Magyarország nagy és erős legyen és az ország belső és külső békéje fennmaradjon. A pápa végül apos­toli áldását adta a jelenlévőkre, hoz­zátartozóikra és az egész nemzetre. Az Osservatore Romano vezető­helyen foglalkozik a mai kihallga­tással és kiemeli annak rendkívüli szívélyességét. XII. Pius pápa az eucharisztikus kongresszussal kapcsolatban szer­zett érdemei elismeréséül gróf Te­leki Pálnak a Pius-rend nagyke­resztjét, gróf Csáky István kül­ügyminiszternek gedig a Szent Ger- gely-rend nagykeresztjét adomá­nyozta. A rendjeleket Montini al- államtitkár tegnap este személyesen nyújtotta át a kitüntetett államfér­fiaknak. Ä Duce, Ciano búcsúztatták az elutazó magyar államférfiakat Róma a legnagyobb melegséggel búcsúztatta este Teleki miniszter- elnököt és Csáky külügyminisztert. A pályaudvart és környékét paza­rul feldíszítették. A vonat elindu­lása pillanatában a Duce mosolygó arccal vett búcsút a miniszterelnök - nöktől és a külügyminisztertől. Olaszország szeretné, ha Magyarország a Balkánon nagy szerepet töltene be Párisból jelentik, hogy a francia sajtó nagy figyelmet szentel a ma­gyar-olasz megbeszéléseknek. Francia részről úgy vélik, hogy Olaszország a Balkánon és Közép- európában új hatalmi csoport kiala­kításán fáradozik. Olaszország azt szeretné, hogy Magyarország a Balkánon nagy szerepet töltsön be. Magyarország válnék a tengelyben annak a poli­tikai csoportnak vezetőjévé, amely ellensúlyozná a francia-angol diplo­máciának balkáni közbelépését. Miután Olaszország megvetette a lábát Albániában, Mussolini a ten­gelyhez hű államszövetség élére akar állni. Ez a szövetség, amely­ben Magyarország, Jugoszlávia és Bulgária foglalna helyet, körül­zárná és háború nélkül behódo- lásra kényszerítené Romániát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom