Eger - napilap, 1939/1

1939-04-18 / 60. szám

EGER 1939 április 18. nek a hegyközségi járulék össze­geiről, egységesen járhassanak el az értékesítésben. Egerben csak közös fellépéssel lehet megakadá­lyozni a vidéki borok behozatalát, az egységes termelést, hogy a kül­földi kereskedő nagymennyiségű egy­forma és kiváló árut kaphasson. Kár — mondotta — ilyen tájéko­zatlanul zavarni a gyűlést, mert itt mindenki arra törekszik, hogy se­gítsen a gazdákon. Én magam is most jártam Berlinben, Bécsben, hogy vásárlót keressek az egri gaz­dák répájára, zöldségére; ezt a bi­zalmatlanságot nem lehet megér­teni. Sós Mihály hangoztatta, hogy ha a hegyközségi törvény végrehajtá­sát megtagadják a gazdák, a kor­mány kényszeríteni fogja a megala­kítást saját embereivel, jobb tehát, ha a gazdák a maguk közül vá­lasztott emberekre bízzák a hegy­község vezetését. Braun Károly még azt hangsú­lyozta, hogy a gazdák eddig is fi­zettek hegyőrbért. A választmány törekvése az, hogy az eddigi hegy­őrbérek ne emelkedjenek, sőt ha le­hetséges, csökkenjenek. A választ­mány elkészíti a költségvetést s az a közgyűlés elé kerül. Akkor hozzá lehet szólni, mérsékelni, vagy emelni lehet, ahogy a gazdák kí­vánják. A közbeszóló ezek ellenére is konokul kiáltozott, mire a polgár- mester figyelmeztette, hogy ki fogja vezettetni, s minthogy erre sem volt hajlandó csendben maradni, az elnök rendőri karhatalmat hívott és fel­függesztette a gyűlést. A rendőrség intézkedésére a za- jongók elhagyták a termet. Újból megnyitván a gyűlést, dr. vitéz Gallasy József vezértörzsorvos azt indítványozta, hogy máskor csak hegyközségi tagokat engedjenek be a közgyűlésbe, mert itt sok nap­számos és vidéki is megjelent. Ezek után a választmányt a kö­vetkezőképpen alakították meg: II. csoport: dr. Petro Kálmán, Fazekas Albert, Szajlay Sándor, Győrffy Mihály. III. csoport: Csomós János, Grö­ber Jenő, Kréti Bernát, Cseh András. IV. csoport: Nagy Kálmán, Ko­vács István, Bárdos Sándor, Vass Bernát. V. csoport: Nagy László, Molnár Ferenc, Őszi Antal, Farkas Sándor. Meddő tárgyalás a napszámbéreknél Az elnök ezután berekesztette az ülést és felkérte a választmányt, hogy tartsa meg első értekezletét, egyben felkérte minden városrész­ből a szőlőmuukásság két-két kép­viselőjét, hogy vegyen részt a vá­lasztmány gyűlésén és adja elő kí­vánságait és javaslatait, mert a nap­számbérek egységes megállapításá­ról is szó lesz. A meghívottak és a választmány tagjai a kis tanácsterembe vonultak, ahol megkezdődött a tanácskozás a napszámbérekről. Először a munká­sok adták elő kívánságaikat. Egy részük azt kívánta, hogy a munká­sok díjazását ne csak egy hónapra, hanem egész évre állapítsák meg, mások órabért követeltek az ipari munkásság mintájára, végül kiala­kult egy számszerű kívánság is, le­gyen áprilisra a napszám 4 pengő a mai 4'50 helyett, mert egy szőlő­munkás is dolgozik annyit, mint egy kereskedésben alkalmazott ki­futó. A gazdák ugyancsak előadták érveiket. Az egész évi megállapítás nem jó, mert van szorgos munka, amikor a munkás természetszerűleg többet keres, az órabért nem bírja ki a szőlőgazdaság, de nem bírja a négypengős napszámot sem huzamo­sabb ideig. A munkásoknak is ér­dekük, hogy igényeiket lejjebb szál­lítsák, mert a gazda vagy nem tud majd dolgoztatni, vagy tönkremegy s akkor nem lesz hol dolgozni. Az iparral nem lehet összehasonlitani a mezőgazdasági munkát, mert itt nem lehet olyan határozott költség- vetést és egységárakat megállapí­tani, a gazda termése az időtől és az értékesítési viszonyoktól függ. Hosszas vita alakult ki s mint­hogy ez az érdekbevágó kérdés al­kalmas volt arra, hogy ellenséges hangulatot idézzen fel, a választ­mány úgy határozott, hogy nem ál­lapítja meg a napszámbéreket, ma­radjon minden úgy, ahogy eddig volt, a szabad félfogadás alapján. Szóvátették ezután a munkásság részéről, hogy a szombat esti bér­fizetés lehetetlenné teszi a heti be­vásárlásokat. A munkás szombat este kapja bérét, de aznap már nem tud bevásárolni, mert későn érke­zik a városba a hegyről, másnap pedig zárva találja az üzleteket. A választmány elhatározta, hogy ké­relemmel fordul a sajtó útján a munkáltató szőlősgazdákhoz, fizes­sék ki pénteken este munkásaikat, hogy azok szombaton bevásárolhas­sanak. Megállapodott a választmány ab­ban, hogy a legszigorúbb eljárást indítja azok ellen, akik a hernyók elleni védekezést nem hajtották végre s ezzel megfertőzik azoknak a gazdáknak a gyümölcsöseit is, a- kik tekintélyes pénzt öltek a vé­dekezésbe. A híres hassal C A Vs ll Ír állandó friss 9 U A A csapolása a „Korona" és „Szent Flórián" LÖCIOIt vendéglőben. Abban is megállapodott a vá* lasztmány, hogy a rézgálic közvet­len beszerzése nem kifizető, gazda­ságosabb, ha a gazdák külön szer­zik be azt a Hangyában. A közigazgatási bizottság felirattal fordult a f öldművelésügyi miniszterhez a megelőző árvédelem fejlesztése érdekében Eger, április 17. Heves vármegye közigazgatási bizottsága szombaton ülést tartott dr. Hedry Lőrinc főispán elnökleté­vel. Az alispáni jelentés megemlé­kezett a tavaszi árvizekről s azt a biztos reményt hangoztatta, hogy a károsultak számára sikerül segélyt kieszközölni. Az alispáni jelentésnek ehez a részletéhez Beniczky Elemér, a pétervásári kerület országgyűlési képviselője szólalt fel. Hangoztatta, hogy hasonló áradások megakadá­lyozására, vagy kisebb méretűvé szorítására szükséges bizonyos mun­kálatok elvégzése a Tárná mentén. A vizgyűjtő medence homokos terü­letből áll, igy sok a hordalék. Hordalék-gátakat kell építeni s államsegéllyel végig kell tisztítani a medret. Általában tervezetet kell kidolgozni, amelynek célja a tavaszi áradások lehető elhárítása. Plősz István hevesi képviselő kérdést intézett a főispánhoz, hogy kapnak-e segélyt a károsultak. Hedry Lőrinc dr. főispán vála­szában kijelentette, hogy a befutott értesítések szerint a mezőgazdaság­ban a kár nem nagy. Az őszi vetés­ben lényegtelen, a tavasziban köny- nyen helyrehozható kárt okozott az áradás. Az egyéni károk összeírása folyamatban van s ezekre vonatko­zólag személyesen tesz előterjesztést a minisztériumokban segély iránt. Az előzetes intézkedésekért felter­jesztendő feliratot a maga részéről nagyon helyesnek találta. A bizottság elhatározta ezek sze­rint, hogy feliratot intéz a földmű­velési miniszterhez az előzetes vé­dekezés terveinek kidolgozására, általában az előzetes árvédelem fejlesztésére. fiz egri H0D5z feliratban kéri a kormánytól a haöigonöozottak helyzetének enyhítését Eger, április 17. A HONSz egri csoportja vasárnap délelőtt a tagok nagy érdeklődése mellett tartotta meg közgyűlését a Városi Színházban. A HONSz közgyűlését minden esetben a tagok száz százalékos érdeklődése kiséri, mert ez az az alkalom, amikor a vi­lágháború elhagyatottjai és igazi vesztesei visszafojtott panaszaikat feltárhatják, keserűségüknek szabad folyást engedhetnek abban a hiva­talos és nem hivatalos tényezők ígéreteitől évek hosszú sora óta táplált reményben, hogy egyszer mégis megmozdul a segítő kéz, le­törli könnyeiket, s a nemzetért ho­zott áldozathoz méltó emberi életet biztosít számukra. A közgyűlés előtt az Uránia igazgatósága felvidéki híradót és tanulságos filmet vetített. Ezután a frontharcos zenekar a Hiszekegyet játszotta. A közgyűlést dr. Szilágyi József elnök nyitotta meg, üdvö­zölve a csoport helybeli és vidéki megjelent tagjait. Megemlékezett a Felvidék vissza­szerzéséről, amely a magyar kor­mány bölcsességét, felelősségtudatát, erélyét és gondosságát, a magyar katona páratlan hadi erényeit és mindezeken túl a magyar nép igazsá­gának diadalmas erejét bizonyí­totta be ország-világ színe előtt. Bízunk Istenben, magunkban és nagy barátainkban — fejezte be szavait az elnök — hogy a többi trianoni bilincsek is lehullnak és keblünkre ölelhetjük többi magyar testvéreinket is. Európa egén új viharfelhők tornyosulnak, nekünk is készülnünk kell, készen állnunk a legnagyobb áldozatokra is, mert ha gyengék leszünk: szégyenteljes halál, vagy rabság lesz az osztály­részünk. A közgyűlés a felvidéki harcok­ban elesettek emlékének egy perces néma felállással áldozott. A továbbiakban az elnök ismer­tette a HONSz országos szerveze­tének nagy és fáradságos munkáját, amellyel a hadigondozottak helyze­tét enyhíteni igyekszik s beszámolt az egri csoport tevékenységéről is. Bejelentette, hogy az országos vá­lasztmányi ülésen legutóbb a hon­védelmi miniszter kiküldöttje beje­lentette a hadiözvegyek járulékai­nak felemelését. Közölte, hogy a hadirokkantak budapesti székháza ebben az évben elkészül s abban a vidéki tagok ingyenes, vagy egé­szen olcsó szállást és ellátást kap­nak majd budapesti tartózkodásuk alkalmával. Javaslatára a közgyű­lés elhatározta, hogy üdvözli az or­szágos igazgatóságot és hűségéről s ragaszkodásáról biztosítja. Fel­A munkáltatók lehetőleg pénteken fizessék a munkabéreket Nem emelkedik a hegyőrbér fizetett hegyőrzési járulék ne emel­kedjék. A választmány ezután összeállí­totta a költségvetést, alapvető elvül tűzve ki, hogy a gazdák által eddig

Next

/
Oldalképek
Tartalom