Eger - napilap, 1939/1
1939-01-10 / 6. szám
2 EGER 1939. január 10 Már ezen a héten megindul a MÉM országos szervezkedése Az egész magyar társadalom még vasárnap is vitéz Imrédy Béla miniszterelnök korszakos jelentőségű vigadói beszédének hatása alatt állott, amelyben bejelentette a Magyar Élet Mozgalom megindítását. Imrédy miniszterelnökhöz és a mozgalom szervező irodájához valósággal özönlenek a csatlakozást bejelentő táviratok és levelek. A mozgalom Hunyadi János út 4. szám alatti irodájában ezerszámra gyűlnek a bejelentések, amelyekben a magyar dolgozó tömegek legszélesebb rétegei közük teljes együttérzésüket, sőt nemcsak táviratban és levélben, de százszámra telefonon is, jelentették csatlakozásukat a különböző testületek és magánszemélyek, akik mind-mind a mozgalomba való felvételüket kérik. Az irodában keddtől kezdve naponta délelőtt 10 órától este 8 óráig kapható a testületek részére szolgáló csatlakozás-bejelentők és a magánosok részére szolgáló felvételi nyomtatványok. Magyar Élet Mozgalom munkája haladéktalanul megindul és a szervezkedési munka még ezen a héten a legszélesebb mederben megkezdődik. A mozgalom vezetősége gondoskodik arról, hogy közvetlen kapcsolatba jusson a jobboldali keresztény magyar társadalom minden rétegével. Diákok! Takarítsatok meg minden éuben tiz pengőt! De nem a zsebpénzből, hanem önálló gazdasági munkával Csajuk István bankigazgató előadása a ciszterci gimnáziumban A magyar élet súlyos hibái közé tartozik, hogy a magyar néprétegek és a középosztály gazdasági képzésével, üzleti érzékének fejlesztésével eddig senki sem törődött. Az eredmény az egyik rétegben a gazdasági haladás lassú üteme, a közép- osztálynál pedig az állami hivatalok elnyerésere való beállítottság az örök nyugdíj jótékony csillagzata alatt. Ugyanakkor a gazdasági pályák, az üzleti kezdeményezés sikere úgyszólván teljesen kicsúszott a magyarság kezéből. Ezeket a szellemi terheltségeket kívánja lerázni s az emberekben meglévő természetes üzleti érzéket fejleszteni az a mozgalom, amelyet Teleki Pál gróf kultuszminiszter indított meg a középiskolákban. A mozgalom szervezője Csanak István volt bankigazgató, aki a miniszter terve szerint végiglátogatja az iskolákat és előadást tart arról, hogyan lehet egy óv alatt egy diáknak tíz pengőt megtakarítani, önálló kutatás alapján gazdasági források felfedezésével és ezzel kapcsolatos munkával. Szombaton délben a ciszterci gimnáziumban tartotta meg érdekes előadását Csanak István és rámutatott arra, hogy mennyire szükséges az ifjúságnak a gazdasági pályák felé fordulni. De nemcsak szükséges, hanem lehetséges és érdemes is. A szemfüles8ég és takarékosság kell hogy legyen az ifjúság két fő erénye ezen a téren. Mindezekhez nem kell külön tudomány. — Ha például — mondotta az előadó — elteszitek a szüléitek által kiolvasott újságokat, ezeknek a papírjából évenként 5 pengő 50 fillért kereshettek. Az elhasznált bélyegeket minden mennyiségben felvásárolják. Itt van a csont, amely elsőrendűen értékesíthető. A csontfeidolgo- zó gyárak fele áll, másik fele pedig csak féléven át tudja munkásait foglalkoztatni nyersanyag hiányában. A házikenyér- és burgonyahéjból el lehet tartani 3 angora- nyulat, amelynek évi gyapjújáért 25—40 peDgőt fizetnek. A szoba melegéből kitermelhető a jácint vagy tulipán, amelyért 1—2 pengőt fizetnek télen. Két négyzetméternyi területen sok földieper termelhető, kevesen tudják, hogy a szalmavirág terméséért Amerika szép pénzt fizet. Akiknek nincsen kertjük, össze- állva 8—10-en elmennek pl. a bank- igazgatóhoz és megkérik, hogy adja át számukra az üres borítékokat és a bélyegeket és ennek fejében elvállalják, hogy minden elsején megtöltik saját gyártmányú tintával a tintatartókat. Itt van a tintarecept is, amelyet a legelső vegyészek vizsgáltak felül. Hoztam nektek mintákat ólomkatonák öntésére, hoztam lombfűrészeket, hogy kislányoknak magyaros stílusú babaszobákat tudjatok csinálni, készítsetek magyaros stílusú karácsonyfadíszeket, hogy ne kelljen ezekért külföldre nagy pénzt kiadni. — Kistőkéseket akarunk, de nem francia mintára, hanem úgy, hogy a magyar fiúk a takarékoskodás mellett megismerjék a termelés és az építőmunka örömeit is. Iskolabanknak neveztük eddig ezt az új intézményt, de ha valaki jobb nevet talál ki, annak jutalom jár. Korunk szelleme azt követeli, hogy a gazdasági forrásokat kutassuk fel. így lehet majd elérni, hogy honvédségünket megfelelően és korszerűen felszereljük, hogy alsóbb néprétegeinket a rendes emberi élet Szőnyi-étteremben és sörözőben olcsó jnenüjrajöszer. Abonenseket benti étkezésre és kihordásra is elfogadok. szívonalára emeljük fel. Ezt a munkát mi, 40—50 évesek csak megkezdjük, de nektek, felnövekvő fiataloknak kell majd elvégeznetek. Csanak István az előadás végén egy nyomtatványt osztott szét a diákok között, amelyen néhány gazdasági forrás és kalkuláció mutatja azt az utat, amelyen az ifjúság kicsiben a gazdasági érvényesülés felé elindulhat; végül több pályázatot tűzött narancshámozó készülék szerkesztésére stb. Az előadást eleven érdeklődéssel hallgatta az ifjúság s remélhető, hogy a hallottaknak meglesz a gyakorlati hasznuk is. Szép sikert hozott a ÍT1E5E jégünnepélye Vasárnap délután ideális időben nagy érdeklődés mellett zajlott le a MESE jégünnepélye. A beharangozott nagyságok közül nem érkezett meg Egerbe: a Botond és Szekrényessy testvérpár, Szilassy Nádin, Kertész Ferenc, Öllé Edit, Kállay Kristóf, Hostyanszky István, a fiatalok közül pedig Pap Márta és Széchy Ágnes. A rendezőséget természetesen több oldalról kérdésekkel ostromolták az elmaradás okairól. A rendezőség felmutatta aBKE egyik vezetőségi tagjának levelét, amelyben a felsoroltak úgy szerepelnek, mint az egri jégünnepély biztos résztvevői. Tehát az egri rendezés elhárította magától a felelősséget a beígért attrakciók elmaradásáért. A jégünnepély egyébként így is a teljes és osztatlan sikert hozta. Különösen Saáry Éva és Marika, Király Ede nyerték meg a közönség tetszését artisztikus és felnőtteknek is becsületére váló bemutatókkal. Terták Elemér, a többszörös magyar bajnok és főiskolai világbajnok több számot ismételt meg a közönség kívánságára. Réti Éva keleti balettje és Erdős Klári finoman kidolgozott magyar csárdása is kiemelkedő száma volt a műsornak. A jégünnepély előtt Horváth Ferenc a MESE jégszakosztályának nevébeu mondott üdvözlő szavakat a megafónba. A verseny közönsége a munkácsi hősi halottak emlékének egy perces kegyeleti szünettel áldozott. A műsor befejezése után dr. Petro Kálmán országgyűlési képviselő közvetlen szavakkal köszönte meg a szereplők értékes és tanulságos bemutatóját, majd Okolicsányi Imréné kiosztotta a tiszteletdijakat. A műsort Gergely Mihály konferálta közmegelégedésre. Életveszélyes az egri utcák állapota Hintesse be a város a veszélyesebb területeket Eger, január 9. A téli havazás külön fejezetet jelent az egri közlekedésben. Nem hisszük, hogy akadna még város, ahol a téli úttisztogatás ennyit e visszamaradott állapotban van. Ennek első és legfőbb oka természetesen az, hogy a városnak egyáltalán nincs fedezete arra, hogy a havat budapesti módszerek szerint eltakarítsa, annál is inkább, mivel egy általános hótakarítás, különösen ha egy télen át többször van rá szükség, súlyos ezrekbe kerül. Ezt be is kell látni mindenkinek, aki kritikával illeti a téli egri közlekedési viszonyokat, már pedig ilyenek tekintélyes számmal akadnak. A helyzet mellett azonban nem lehet elmenni szótlanul. A kővel burkolt utakon nincs olyan nagy baj, ellenben az aszfaltos területeken a harmadik és negyedik napsütés és fagy után jéggé változik a hó. Akik megkísérelték az elmúlt estéken azt a vakmerő játékot, hogy átmentek a Széchenyi utca egyik oldaláról a másikra, alaposan megjárhatták, láttunk nem egy zuhanást — szerencsére baleset nélkül, mert egyébként a városnak tisztes költségeket kellene fizetnie. A Kossuth téren minden képzeletet felülmúlnak a korcsolyázási lehetőségek. Az aszfaltozott tér egy hatalmas jégpályához hasonlatos, ahol naponként a vásárlók ezrei topognak, esnek, tápászkodnak, legjobb volna valóban korcsolyákkal közlekedni. Ezen a helyzeten változtatni kell, ezzel törődni kell. Egyenesen bosz- szantó,hogya háztulajdonosokat büntetik a söpretlen járdákért, akkor, amikor a város semmit sem tesz, hogy polgárai testi épségét, ha szerény keretek közt is, megóvja. Több dologra kell itt rámutatnunk, ami talán érdemes a megfontolásra. A városnak van néhány rendesen fizetett utcaseprője. Ezek az utsaseprők a hóhulláskor szinte láthatatlanokká válnak, majd később megjelennek és a hó tetejéről le- söprik a lesöprendőket. Mi történnők, ha ezekkel a mozdulatokkal együtt, még amikor friss a hó, magát a havat is az úttest szélére tolnák, mi történnék, elgondolni is rettenetes: tiszta lenne az út. Egy kis munkát mindenesetre jelentene, ne-
