Eger - napilap, 1939/1
1939-03-28 / 49. szám
Eger, L. évfolyam, 49. szám ára 8 fillér ❖ Kedd * Trianon 20, 1939. március 28. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra: 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 5. Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. A magnak erejéből Középeurópa az új elrendeződés stádiumába jutott, amely egymásután helyrehozza a húsz évvel ezelőtt mesterségesen szétrombolt régi határokat és az igazság, a népek önrendelkezési joga, a természeti és történelmi erők érvényre- juttatásával formálja át a Duna- medence képét. A magyarság kitartását és az igazságba vetett törhetetlen hitét igazolja az idő. Helyes irányban haladt a magyar külpolitika és helyes volt az, hogy a baráti szálak erőteljes kiépítése s hűséggel való ápolása mellett elsősorban a magunk erejére igyekeztünk támaszkodni, — ezt építgettük, erő- sítgettük, mert tudtuk, hogy eljön az idő, amikor a lelki és fizikai erőkre döntően szükség lesz. Igazolják mindezt az események, melyekből a következtetést valóban megkapóan vonta le Teleki Pál miniszterelnök és Csáky István külügyminiszter a kárpátaljai akcióról tartott beszámolóikban. épségben őrző honvédségünkre, a- melynek nagyszerű teljesítményeit, hallatlanul rossz időjárás, veszedelmes terepviszonyok és terrorbandák támadó akciói között megbámulta és elismerte az egész világ. Valóban jogos a következtetés, amit gróf Teleki Pál miniszterelnök az eseményekből levonva ezekkel az egyszerű, de mindennél többet mondó szavakkal fogalmazott meg: hadseregünkben megvan a lélek. A nemzet erejének megmutatása tiszteletet keltett mindenütt. Elértük azt, hogy Magyarország ma lényegesen számottevőbb tényezője a középeurópai politikának, mint évekkel ezelőtt volt s elsőbbsége a Duna- medencében elvitathatatlan az ellenfelek előtt is. Barátaink értékelik az ország gyarapodását, mert tudják, hogy hűségünkben bízhatnak és erőgyarapodásunk a szilárd kapcsolatok révén nekik is hasznukra válik. A többi országok pedig belátták, hogy az a politika, amely két évtizeden át Magyarország bekerítésére törekedett, végleg megbukott s nem bennünket, hanem azokat végezte ki, akik ebben a törekvésben elöljártak. Boldogok vagyunk, hogy barátaink jóindulatú támogatása mellett a magunk erejével értük el az eredményeket s vállaljuk a kötelezettséget, ami ebből folyik: továbbfejleszteni, gyarapítani a magunk erejét a nemzet és a széles néprétegek boldogulására. 23 magyar halottja és 55 sebesültje van a szlovák repülőtámadásnak Nincs regény és nincs dráma, amely izgalmasabb lehetne, mint a külügyminiszter expozéja, amelyben teljes nyíltsággal a nemzet elé tárta az elmúlt hét első napjainak villámgyorsasággal lepergett eseményeit. Magyarország sohasem titkolta Kárpátaljára vonatkozó igényét, amelyet az érvek egész sorozata támasztott alá. A ruszin népet akarata ellenére szakították el tőlünk és Kárpátalja őslakosságát mindig hozzánk fűzték az érzelmi szálak éppúgy, mint a józanul mérlegelt érdekek. Viszont Magyarországnak is elengedhetetlenül szüksége volt erre a földre gazdasági és politikai szempontokból egyaránt. Most látjuk csak, mekkora veszedelem fenyegette a megmaradt kis csonkaország életét is, a csehek és Volosinék rablógazdálkodása, féktelen erdőirtásai miatt, — amelynek, ha soká tartanak, a magyar Alföld vízrendszere adta volna meg az árát. Magyarországnak tehát nem lehetett haboznia egy pillanatra sem és nem tehetett mást, mint amit tett. Természetes azonban, hogy akciója nem vezethetett volna sikerre, ha a magyar diplomácia ismét le nem teszi a mestervizsgát, ha be nem bizonyítja Varsótól Washingtonig az egész világ előtt jogait és elszántságát. Másrészről pedig elengedhetetlenül szükséges volt a jól felszerelt, hivatásának magaslatán álló, az ősi katonai erényeket A Magyar Távirati Iroda jelenti, hogy a március 23 és 24-én végrehajtott szlovák repülőtámadásoknak magyar részről 23 halottja és 55 sebesültje van. Az anyagi kár megállapítása folyamatban van. A bombatámadások következtében 14 ház égett le. Az összeütközés során 360 szlovák és 211 cseh-morva nemzetiségű foglyot ejtettünk. A külügyminiszter expozéja mindenütt megelégedést keltett Csáky István gróf külügyminiszter külügyi beszámolójával részletesen foglalkozik a nemzetközi sajtó. A lengyel lapok kiemelik, hogy Magyarország igazságos bókét akar. A Daily Telegraph hosz- szasan és meleg hangon foglalkozik Csáky külügyminiszter személyével és pályafutásával. A Times budapesti tudósítójától hosszabb beszámolót közöl, amelyben különösen Románia álláspontjával foglalkozik részletesebben. Állandóan emelkedő eredménnyel zárta üzletévét az Egri Hangya Szövetkezet Eger, március 27. Az Egri Hangya Szövetkezet a hagyományokhoz híven Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén tartotta évi rendes közgyűlését az Egri Katolikus Legényegyletben, a tagok és érdeklődők nagy tömegének jelenlétében. A közgyűlésen felolvasott jelentések örvendetesen mutatták, hogy a Hangya forgalma az elmúlt üzletévben tovább fejlődött, ami arra vall, hogy a szövetkezet komoly munkája nyomán a társadalom egyre nagyobb megértést tanúsít a szövetkezeti gondolat iránt. A 22. közgyűlést Meyer Béla prépost, kanonok, gazdasági főtanácsos, a szövetkezet elnöke nyitotta meg, rámutatva arra, hogy a különféle világnézeteken alapuló különböző gazdasági irányok harcában a szövetkezeti eszme és mozgalom mindjobban erősödik. A szövetkezetek világszerte olyan szerephez jutnak, amely előmozdítja a közjólétet és megvalósítja az altruisztikus gondolatot a gazdasági életben. A HangyaSzövetkezet is ennek a térfoglalásnak a jegyében fejlődött az elmúlt évben, amit elismertetésének különböző jelei és emelkedő forgalma bizonyítanak. Különösen a földműves társadalom jobb megélhetésének biztosítása terén tett igen sokat a Hangya s a kormány is reá támaszkodik igen sok esetben hasonló célú mozgalmainál. Meg kell említeni, hogy az elmúlt év örvendetes terület-gazdagodásával a felszabadult Felvidék és most a visszafoglalt Ruszinföld élelmezését és árúellátását, a hazai gazdasági élet vérkeringésébe való bekapcsolását a Hangya végezte el nagy felkészültséggel, lelkiismeretességgel. Komoly törekvéssel sietett a Hangya a kormány segítségére a fiatalság elhelyezése tekintetében is. Mindezek alapján a Hangya csak növelte az iránta megnyilvánuló országos megbecsülést és tiszteletet. Megemlékezett az elnök a szövetkezetei ért országos gyászról, Balogh Elemér néhai elnökigazgató elhunytéról, majd az egri Hangya fájdalmas érzéseit tolmácsolta kiváló igazgatósági tagjának, Illés Ödönnek elhúnyta alkalmából. Javaslatára az elhúnytak érdemeit a közgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg. Szabó Lajos, a szövetkezet ügyvezető igazgatója Kunder Antal kereskedelmi miniszter szavait idézte, amelyek szerint gazdasági politikánk szembefordul a liberális gazdasági politika egyedül egyéni hasznot biztosító felfogásával. — Örömmel látja ebből a szövetkezeti tábor, hogy munkáját a kormány tekintélye is támogatja. Erősen támadták a Hangyát amiatt, hogy a visszatért országrészek ellátását ő végezte s a támadások után kiderült, hogy a Hangya minden központi adminisztratív költség felszámítása nélkül végezte ezt a hatalmas munkát s igy nemzeti feladatot teljesített. Jelentése további folyamán megemlítette, hogy a társadalmi egyensúly biztosításáról szóló törvény szellemében az Egri Hangya három érettségizett gyakornoknak adott alkalmat a kereskedelmi tevékenység elsajátítására, beszámolt az elmúlt ősz eseményeiről, amikor is a Hangya a központi kirendeltség támogatásával akkor is ki tudta elégíteni a szükségleteket, amikor több kereskedésben árúhiányt idézett elő a közönség ideges felvásárlása, bejelentette végül, hogy az Egri Hangya bevezette al- kalmazottainál a feleség és gyermek után a családi pótlékot. A Szövetkezet forgalmát ismertetve megállapította, hogy az elmúlt év az állandó fejlődés jegyében folyt le. A Szövetkezet 108
