Eger - napilap, 1939/1

1939-03-25 / 48. szám

2 EGER 1939. március 25. resztül szántották a kemény ugart 8 munkájuk révén egyre nagyobb lett a magbefogadó lelkek száma. Erre a táborra, már mint kész alapra, egészen bátran építhet a Baross Szövetség egri csoportjának szervező munkája. Most már csak össze kell fogni egy kévébe a szét­szórtan felnőtt kalászokat s szerve­zettség, az egy akarat érijével kell győzelemre vinni a Baross-gondola- tot. Most már az egri keresztény kereskedőkön és iparosokon a sor, hogy megmutassák: átérzik-e teljes szívvel-lélekkel jövendő sorsuk pa­rancsszavát, vagy továbbra is rabszolgasorsban akarnak maradni egy 98 százalékos keresztény több­ségű városban. Mert az előbb említett fáradha­tatlanul ébresztő egyeseknek és szervezeteknek munkája az öntudat­ébresztésen túl nem igen mehetett. A gazdasági élethez szükséges füg­getlenség, bátorság és kitartás ér­zését nem tudta biztosítani egy önző, azonnal bosszúálló, hitelt s árut megtagadó, a saját fajtája iránt azonban annál inkább meg­értő üzleti szellem ellenében. A Baross Szövetség megismételheti az összekötött vesszőnyaláb példáza­tát: egy-egy vesszőt, egy-egy keres­kedőt könnyen összetör az érdek, de egy erős vesszőnyalábot, szer­vezett tábort, erős Baross-tábort nem roppanthat össze. Ezentúl már csak önmagára ves­sen minden keresztény kereskedő és iparos, ha nem tudja a győzel­met a maga szakmájában a maga részére kicsikarni. Most lesz hely, ahová elviheti panaszait és jó ötle­teit; lesz szerv, mely orvosolja eze­ket a panaszokat s megvalósítja ötleteit; most lesz hatalmas mega­fonja, mely bajait, sérelmeit, kíván­ságait az országos, kipróbált szer­vezet révén az illetékes hatóságok­hoz 8 a város, megye, ország köz­véleményéhez juttatja el. Két dolgot azonban ne tegyen az egri keresztény kereskedő és ipa­ros. Az egyik: hogy majd csak ak­kor csatlakozzék a Baross Szövet­séghez, ha ez már eredményeket tud felmutatni. Az ilyen hasonlítana ahhoz a zsoldoskatonához, aki a csata közben nyugalmas helyről láb­hoz tett fegyverrel figyeli a hadi­szerencse alakulását, de csata után a győztesnél jelentkezik a zsákmány­ban való részesedésnél. A másik: hogy sürgős, 24 órán belüli ered­ményt ne reméljen a Baross Szövet­ség egri csoportjától. Az ilyen em­bernek csak azt felelhetjük, hogy ha képes az elvetett magból 24 óra alatt kalászt varázsolni, a Baross Szövetség a kereskedelem terén is megígéri neki ezt a csodát. Reméljük, minél kevesebben lesz­nek a túlszámító és túlsietős embe­rek az egri keresztény kereskedő és iparos társadalomban. De annál többen legyenek azok, akik a többi Baross-szervezet nagyszerű munká­ján okulva, határozott öntudattal, még a harc és küzdelem kockáza­tával is, begyökeresedett nézetek és aggodalmak félretételével a Baross-gondolat: azaz a becsületes, versenyképes keresztény és ma­gyar kereskedelmi és ipari életért küzdő tábor zászlaja alá áll 1 Dr. Urbán Gusztáv. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Ünnepélyesen átadták hivatásának az egri Egészségvédő Intézetet Az egri intézet első az országban, amely a munkaközösség gondolata alapján áll Eger, március 24. Az egri egészségvédelem népi óvó és gondozó munkájába szerdán állt be hivatalosan is az Egészség- védő Intézet. Két pusztító és nagy­részt titokban tartott népbetegség, a tuberkulózis és nemi bajok ellen veszi fel a küzdelmet lelkes, szak­képzett orvosaival és korszerű be­rendezésével ez az intézet, melynek tiszta helyiségei ezentúl nyitva áll­nak a lakosság számára. A Dobó tér 9. számú háznak a Dobó utca felől nyíló kapuin át lehet bejutni a két közös, egymás mellett műkö­dő intézetbe, ahol várószobák, ren­delők, iroda, laboratórium és röntgen állnak a közegészségügy rendelke­zésére. Ez az országban az első egészségvédő intézet,'amely a munka- közösség gondolata alapján valósult meg, e két betegség elleni védelmet együttesen látja el s különböző té­nyezők egyesültek fenntartására, így Eger városa és az Országos Társadalombiztosító Intézet. Az Egészségvédő Intézet hivata­los megnyitása szerdán délben tör­tént meg az intézmény intéző bizott­ságának ünnepi gyűlésén, amelyen megjelent a belügyminisztérium kép­viseletében dr. Somogyi Zsigmond, a nemi betegség elleni védekezés kor­mánybiztosa és dr. Gortvay György, az OTI orvos-igazgatója, ezenkívül az OTI egri intézetének, a város­nak és az egri egészségügyi intéz­ményeknek a vezetősége. Az ünnepi gyűlést Özekkel Ferenc dr. m. kir. tiszti főorvos, az intéző bizottság elnöke nyitotta meg s bevezető szavaiban az egészség- védelmi gondolat fejlődését fejte­gette. Az egészségvédelem eszméje, más fogalmazásban, újabb keletű’ mert az emberiség, történetének kezdeti korszakaiban, csak a fegy­verek támadása ellen védekezett. Csak később, amikor a baktériumok­kal való küzdelem tudatossá vált, kezdődött meg az egészségvédelem fokozottabb kiépítése. Az ütem ter­mészetesen lassú volt, aminek az is oka, hogy a közegészségügyi befek­tetések csak évtizedek múlva láttat­ják hasznukat. Az értelmesség ál­talános fejlődése azonban belátta a prevenciónak és a tömegek gondo­zásának szükségességét és így ala­kultak ki, közegészségügyi gócok­ként az egészségvédő intézetek. Az egri intézet hosszú fáradozás gyü­mölcse, hiszen közel egy évtized szívós munkájába került, míg fenn­tartásának, létesítésének összes fel­tételeit meg lehetett teremteni. Somogyi Zsigmond dr. a belügy­minisztérium nevében hálás köszö­netét mondott a városnak és az OTI-nak, hogy az intézet felállítá­sát lehetővé tették. Egy eszmét juttattak diadalra. Az eszme a munkaközösség gondolata, az egy irányban haladó erők összefogása. Az emberiségnek mindig a fertőző betegségek a legnagyobb ellenségei, amelyek néha Európa negyedrészét elpusztították. így a pestis a hábo­rúknál nagyobb veszteségeket oko­zott. A megelőzés és az egészség- védelem elérte azonban azt, hogy például a világháborúban a fertőző betegségek elveszítették félelmes arányaiakat s a Párisba behurcolt pestis alig száz áldozattal el is enyészett. Az idült és titkolt beteg­ségek azonban még mindig igen sok áldozatot követelnek, ezért kell ellenük védekezni az egészségvédő intézetek intézményével. Ezek fel­hívják a lakosság figyelmét a ve­szedelmes betegségek létezésére, egyben orvosi tanácsot, segítséget és állandó kezelést nyújtanak a betegeknek. Nemecsek Aurél v. tanácsnok a város polgármestere megbizásából és közönsége nevében mondott kö­szönetét azoknak, akik az inté­zet létrehozásában közreműköd­tek és kérte őket, hogy támoga­tásukat a jövőben se vonják meg a várostól. Vitéz Subik Károly pápai prelátus örömének adott kifejezést, hogy a sok váddal illetett OTI ismét be- bizonyitotta fontos hivatását s azok támogatására siet az intézmény fenntartásában való részvételével, akik, mint biztosítottak foglalnak helyet az OTI-ban. — Mi, Eger polgárai — mondotta — nem csak ígérjük, de mindent meg is teszünk, hogy ez az új intézmény ne csak működjék, hanem fejlődjék is. Kö­szönet illeti a gondolat támogatóit, de szívünk egész melegével öleljük körül az orvosi kart is, amely nagy hivatástudattal, kötelességérzettel dolgozik a keresztény szellem jer gyében. Polánkay László dr. az OTI egri ügyvezetője vette át ezután az in­téző bizottság nevében az Egészség- védő Intézetet, amely — mint mon­dotta — az óriási jelentőségű ese­mények kavargásában is megállásra int egy pillanatra, mert a magyar feltámadás útjának ez is egyik állo­mása. Két kérdés merül fel az intézettel kapcsolatban: van-e rá szükség és mennyiben felel meg hivatásának. Az elsőre nem tudunk elég hangos szóval igent kiálltam, a másodikra a feleletet az orvosi kar munkája és lelkiismeretessége fogja megadni. Az ő szociális em­beri és orvosi felelősségük fogja kiteljesíteni ennek az intézménynek az értékét. Frindt Jenő kanonok a Stefánia testvérintézménye nevében üdvözöl­te az egri Egészségvédő Intézetet. A Stefánia ugyancsak az egészség- védelem elvén épült fel, sokkal nehezebb körülmények között, ki­alakulatlan programmal indult s ma már helyiségei szűknek bizonyulnak az érdeklődők befogadására. Ott a nemzet virágait ápolják, itt a törzs betegségeit igyekeznek gyógyítani. Gortvay György dr. azt fejte­gette, hogy a magyar lélek általá­ban egyéni és kevés bennünk a közösségi szellem. Ez a város a ki­vételek közé tartozik, hiszen innen már a szociális együttműködésnek egyik országos mozgalma indult ki. Különös örömmel hallotta vitéz Subik Károly pápai prelátustól, A szőlő- és ggümölcstelepitésbe fektetett tőke és munka csak akkor nem vész kárba, ha a kártevők ellen védekezünk. Hogyan EzUnegmondJajjucSzeresd^^ 28 fillér bélyeg beküldése ellenében bérmentve küldünk mvel9 ALFA 8z°]ö-_és^ 'jpavfYMitGíZÖkTíCl/ ALFA SEPARATOR B. T. Budapest, XL, Csurgói u. 15/d. Prospektust és árjegyzéket ingyen küldünk. Képviseli: KOBDA IMBE Eger, Hangya-ház. Tej- és mezőgazdasági gépek ugyancsak részletre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom