Eger - napilap, 1939/1

1939-01-08 / 5. szám

2 EGER 1939. január 8 levő cseh csapatok ellen. Reggel fél tízig tartott a harc, amelyben a csehek állandóan golyószórókkal, géppuskákkal, kézigránáttal és ak­navetővel is dolgoztak. Magyar részről négyen estek el, tízen sebesültek meg súlyosan. A legújabb jelentés szerint a déli órákban ismét gépfegyvertűz kez­dődött. Cseh oldalról úgyszólván szünet nélkül tart a lövöldözés. Eddig magyar részről négy golyó­szórót, két géppuskát és rengeteg gyalogsági fegyvert zsákmányoltak. A cseh tüzérség 2 óra 20 perc­kor újból megkezdte Munkács lö­vését. A csehek délután fél háromkor beüzentek Munkácsra, hogy tár­gyalni szeretnének illetékes magyar körökkel. Magyar részről Szentiványi alez­redes és dr. Dudinszky Béla mun­kácsi főszolgabíró ment ki szabály­szerű fehér jelzéses gépkocsival. A csehek a fehér zászlóval ellátott gépkocsit gépfegyvertűz alá vették és Dudinszky főszolgabíró a nyakán könnyebben megsebesült. Három óra 10 perckor megérke­zett Munkácsra két cseh parlamen­ter. Egy vezérkari ezredes és egy vezérkari alezredes. A cseh vezér- ' kari ezredes kijelentette, hogy ők semmiféle támadásról nem tudnak és talán egy altiszt tévedésből in­dította el a páncélkocsikat. Miközben a parlamenterek a vá­rosházán tárgyaltak, a csehek to­vább ágyúzták a várost. Erre meg­kérdezték a cseh ezredest, hogyan lehetséges az, hogy ők itt tárgyal­nak és közben a csehek lövik a várost. Az ezredes erre azt felelte, hogy ezt ő is különösnek tartja, de nem áll módjában beszüntetni a tüzelést. Közben a városban újabb hat gránát robbant. Erélyes magyar tiltakozás Prágában A cseh-szlovák reguláris és ukrán szabadcsapatok által Munkács ma­gyar határváros ellen intézett és még folyamatban lévő támadásra vonatkozó adatokat a magyar kor­mány haladéktalanul közölte a bu­dapesti német és olasz követtel s Prágában komoly hangon tiltako­zott, elhárítván magáról minden felelősséget az eseményekkel kap­csolatban előállható bonyodalmakért. A prágai követség ideiglenes ma- : gyár ügyvivője írásbeli feljegyzés­sel jelent meg ChvalkovszJcy külügy­miniszternél. Az ügyvivőt a minisz­ter megbízásából Krno követ fo­gadta, aki sajnálkozását fejezte ki a történtek miatt, egyben ígéretet tett arra, hogy az akció megindítói elveszik méltó büntetésüket. A kö­vetjavasolta, hogy az ügyet magyar - cseh vegyes bizottság vizsgálja ki. Ebbe a magyar kormány beleegyezett. Lengyelországban rendkívül nagy felháborodást váltott ki a cseh orvtámadás A lengyel közvélemény rendkívül nagy nyugtalansággal és felháboro­dással fogadta a csehek Munkács ellen intézett orvtámadását. Az ese­ményről a lengyel lapok külön ki­adásban számolnak be. A Courier j Poranny első oldalon nagy címbetűs cikkben foglalkozik az események­kel és megállapítja, hogy a táma­dás élénk fényt vet a ruszinszkói helyzetre, ahol — mint a lap meg­állapítja — teljesen tarthatatlan a helyzet. Aknaszlatinai jelentés szerint az ottani lakosság körében nőttön nő az elkeseredés. A sóbányákban már csak két napot dolgoznak, ebből a keresetből azonban a munkások és családtagjaik nem tudnak megélni. A lakosság egyöntetűen követeli Magyarországhoz való csatolását. Jugoszláviában is megütközéssel fogadták a munkácsi események hírét A magyar rádió közlése alapján a csehek orvtámadásáról gyorsan értesült az európai közvélemény. A munkácsi eseményekről szóló híre­ket Belgrádban is nagy megdöbbe­néssel fogadták. A Ci WW H® WV ■ állandóan frissen csapolt Í9 Má V AB A sörök. Választékos zónák éttermében és sörözőiében egesz nap — A Cifranegyedi Bőm. Kát. Földműves Olvasókörben január 8-án, vasárnap délután 5 órakor dr. Kartál Béla tanítóképző intézeti tanár tart előadást. — A tizennyolcévesek beje­lentési kötelezettsége. A fenn­álló rendelkezések szerint minden magyar állampolgár, életének 19-ik évébe való belépését annak az év­nek január 31-ig, amelyben 18-ik életévét betölti, bejelenteni köteles. — 1939 január 31-ig tehát az 1921. évben született mindkét nembeli egyének kötelesek magukat bejelen­teni. E bejelentés a kapitányságnál díjmentesen kiadott bejelentőlapon történik. A bejelentés elmulasztása pénzbüntetéssel büntetendő kihágás, s annak az adott időben megtör­téntéért a bejelentésre kötelezettel együtt a szállásadó (családfő) is fe­lelős. Vitéz Imrédy Béla miniszterelnök megindította a magyar élet mozgalmát A miniszterelnök a Vigadóban ismertette a lelki, társadalmi és gazdasági reform irányát Eger, január 7. Imrédy Béla miniszterelnök teg­nap délután a pesti Vigadóban is­mertette az új és az egész magyar­ságot átfogó mozgalom eszmei cél­kitűzéseit. A Vigadó nagytermét zsúfolásig megtöltötte a közönség és lelkesen ünnepelte a miniszterelnö­köt, aki a következőkben vázolta a mozgalom programját: — Magyar testvéreim! Magyar földön magyar életet akarunk élni. Ősi magyar földön új magyar éle­tet. Ez a rövid foglalata annak, a- mit mondandó vagyok, amiért e gyülekezetei egybehívtam. — Mit jelent ez az új magyar élet? Jelent mindenekelőtt életeti Életet, tehát fennmaradást, fejlődést, ellentétét a halálnak; ellentétét a mozdulatlanságnak, tehát mozgást, alkotást; ellentétét a megállásnak, tehát haladást; ellentétét a csak- bölcselkedésnek, tehát cselekedetet. Életet jelent, mert azt akarjuk, hogy az a föld, amelyet az élet je­gyében birtokba vettünk, megvé­delmeztünk, ki tudja hányszor fel­építettünk, hogy az a föld magyar maradjon, magyar nemzetet hordoz­zon, amely tudja magáról, hogy ma­gyar, amely akarja, hogy magyar legyen és amely cselekedetekre tudja átváltani ezt a tudatot és ezt az akarást. — A nemzet egyes rétegeinek, amint a nemzet által végzett tár­sadalmi munkában más és más he­lyen állanak, más és más feladattal vannak megbízva, ismerniök, érte­niük, szeretniök kell egymást, mi több, egynek kell lenniök, hogy ön- tudatlanul is egybevágjon, összhang- zatos legyen a munkájuk. — Nincs helye a nemzeten belül a kasztokra, az osztályokra való elkülönülésnek, nincs helye a szü­letési előjognak, nincs helye a gőg­nek, nincs helye annak, hogy a fényes családfával bíró lenézze az egyszerűbb származásút, gazdagabb a szegényebbet, a műveltebb, tudó- sabb az egyszerűbb, pallérozatlanabb elméjűt. — Lehetnek, sőt lesznek mindig különböző életkörülmények, életszín­vonalak. Lehetnek különböző jogok, de azokkal együttjárjanak különböző kötelességek és a több jognak több kötelesség feleljen meg. Ez a kü­lönbség is csak úgy állhat fenn egyrészt, ha biztosítva van az egy­szerű, de emberhez méltó megélhe­tés a nemzet minden fia számára, másrészt ha nyitva van az út min­denki számára, hogy befuthassa azt a pályát, amelyen a nemzetnek képességeihez mérten a legtöbb hasznot hajthatja. Előfeltétele ennek azonban a tehetségek megtalálása. És ez csak akkor lesz lehetséges, ha magyar és magyar közt lélekben leomlik minden válaszfal, ha min­dünkben kifejlődik az az értéke­lési képesség, amely egyetlen szem­pontból mér és értékel: abból a szempontból, hogy ki mennyi szol­gálatot tud tenni nemzetének. — Nem jelenti, hogy az embere­ket környezetükből kiszakítjuk, nem jelent ez elválást családtól, hagyo­mánytól. A családi hagyomány szent és tiszteletreméltó. Tudatossá kell válni annak is, hogy az ősök, az elődök által felhalmozott eszmei kincsek nem mennek veszendőbe, hanem átruházódnak bizonyos fokig az utódokra. Az új élet parancsszava — Az új élet parancsszava: egy­ség a nemzetben, tudatos egység. Énünk egy részének beolvasztása a nagy közösségbe, hogy ne csak vész, vihar idején verődjön össze a nyáj, amikor jó ösztöne egybetereli. Ál­landó szerves, tudatos összeműkö- dés hassa át a társadalmat, amely a nemzeti sorsforgandóságnak nap­sütéses időszakában lehet lazább, lehet az egyéni szabadságnak több teret adó, de amelynek történelmi i viharok, történelmi próbatétel ide­jén szorosan egybe kell kapcsolnia a nemzet minden egyes fiát és azok­nak élettevékenységét fegyelmezet­ten kell a közös célok felé irányí­tani. — Elég volt a széthúzásból, elég volt az osztályok, rétegek szerinti széttagolásból. Mi a népi egységnek új Magyarországát akarjuk felépí­teni és utódainknak átadni. Népi egységet — Népi egységet keresünk, ame­lyet tudatos nemzeti érzés hevít, így áll elő az a társadalom, ame* lyet méltán nevezhetünk naciona­lista társadalomnak. Nacionalista társadalom: ez a meghatározás ma­gába foglalja azt, hogy a nemzet fiai tisztában legyenek azzal a tör­ténelmi feladattal, amely a magyar­ságra vár. Tisztában legyenek en­nek a magyarságnak a lelki tartal­mával, amely csodálatos vegyüléke a messze távlatokba néző, múltat és jövőt átívelő, a percet nem hab­zsoló keleti léleknek és a nyugati ember feladatokat tűző és teljesítő haladnivágyásnak, a lelkesedni tu­dásnak és a józan ész, a judicium mérlegelésének, a tekintélytiszte­letnek és a szabadságvágynak, a kétlábon-földönállásnak és a „csak- azértis“ virtusának. Élő példázása

Next

/
Oldalképek
Tartalom