Eger - napilap, 1939/1
1939-01-08 / 5. szám
2 EGER 1939. január 8 levő cseh csapatok ellen. Reggel fél tízig tartott a harc, amelyben a csehek állandóan golyószórókkal, géppuskákkal, kézigránáttal és aknavetővel is dolgoztak. Magyar részről négyen estek el, tízen sebesültek meg súlyosan. A legújabb jelentés szerint a déli órákban ismét gépfegyvertűz kezdődött. Cseh oldalról úgyszólván szünet nélkül tart a lövöldözés. Eddig magyar részről négy golyószórót, két géppuskát és rengeteg gyalogsági fegyvert zsákmányoltak. A cseh tüzérség 2 óra 20 perckor újból megkezdte Munkács lövését. A csehek délután fél háromkor beüzentek Munkácsra, hogy tárgyalni szeretnének illetékes magyar körökkel. Magyar részről Szentiványi alezredes és dr. Dudinszky Béla munkácsi főszolgabíró ment ki szabályszerű fehér jelzéses gépkocsival. A csehek a fehér zászlóval ellátott gépkocsit gépfegyvertűz alá vették és Dudinszky főszolgabíró a nyakán könnyebben megsebesült. Három óra 10 perckor megérkezett Munkácsra két cseh parlamenter. Egy vezérkari ezredes és egy vezérkari alezredes. A cseh vezér- ' kari ezredes kijelentette, hogy ők semmiféle támadásról nem tudnak és talán egy altiszt tévedésből indította el a páncélkocsikat. Miközben a parlamenterek a városházán tárgyaltak, a csehek tovább ágyúzták a várost. Erre megkérdezték a cseh ezredest, hogyan lehetséges az, hogy ők itt tárgyalnak és közben a csehek lövik a várost. Az ezredes erre azt felelte, hogy ezt ő is különösnek tartja, de nem áll módjában beszüntetni a tüzelést. Közben a városban újabb hat gránát robbant. Erélyes magyar tiltakozás Prágában A cseh-szlovák reguláris és ukrán szabadcsapatok által Munkács magyar határváros ellen intézett és még folyamatban lévő támadásra vonatkozó adatokat a magyar kormány haladéktalanul közölte a budapesti német és olasz követtel s Prágában komoly hangon tiltakozott, elhárítván magáról minden felelősséget az eseményekkel kapcsolatban előállható bonyodalmakért. A prágai követség ideiglenes ma- : gyár ügyvivője írásbeli feljegyzéssel jelent meg ChvalkovszJcy külügyminiszternél. Az ügyvivőt a miniszter megbízásából Krno követ fogadta, aki sajnálkozását fejezte ki a történtek miatt, egyben ígéretet tett arra, hogy az akció megindítói elveszik méltó büntetésüket. A követjavasolta, hogy az ügyet magyar - cseh vegyes bizottság vizsgálja ki. Ebbe a magyar kormány beleegyezett. Lengyelországban rendkívül nagy felháborodást váltott ki a cseh orvtámadás A lengyel közvélemény rendkívül nagy nyugtalansággal és felháborodással fogadta a csehek Munkács ellen intézett orvtámadását. Az eseményről a lengyel lapok külön kiadásban számolnak be. A Courier j Poranny első oldalon nagy címbetűs cikkben foglalkozik az eseményekkel és megállapítja, hogy a támadás élénk fényt vet a ruszinszkói helyzetre, ahol — mint a lap megállapítja — teljesen tarthatatlan a helyzet. Aknaszlatinai jelentés szerint az ottani lakosság körében nőttön nő az elkeseredés. A sóbányákban már csak két napot dolgoznak, ebből a keresetből azonban a munkások és családtagjaik nem tudnak megélni. A lakosság egyöntetűen követeli Magyarországhoz való csatolását. Jugoszláviában is megütközéssel fogadták a munkácsi események hírét A magyar rádió közlése alapján a csehek orvtámadásáról gyorsan értesült az európai közvélemény. A munkácsi eseményekről szóló híreket Belgrádban is nagy megdöbbenéssel fogadták. A Ci WW H® WV ■ állandóan frissen csapolt Í9 Má V AB A sörök. Választékos zónák éttermében és sörözőiében egesz nap — A Cifranegyedi Bőm. Kát. Földműves Olvasókörben január 8-án, vasárnap délután 5 órakor dr. Kartál Béla tanítóképző intézeti tanár tart előadást. — A tizennyolcévesek bejelentési kötelezettsége. A fennálló rendelkezések szerint minden magyar állampolgár, életének 19-ik évébe való belépését annak az évnek január 31-ig, amelyben 18-ik életévét betölti, bejelenteni köteles. — 1939 január 31-ig tehát az 1921. évben született mindkét nembeli egyének kötelesek magukat bejelenteni. E bejelentés a kapitányságnál díjmentesen kiadott bejelentőlapon történik. A bejelentés elmulasztása pénzbüntetéssel büntetendő kihágás, s annak az adott időben megtörténtéért a bejelentésre kötelezettel együtt a szállásadó (családfő) is felelős. Vitéz Imrédy Béla miniszterelnök megindította a magyar élet mozgalmát A miniszterelnök a Vigadóban ismertette a lelki, társadalmi és gazdasági reform irányát Eger, január 7. Imrédy Béla miniszterelnök tegnap délután a pesti Vigadóban ismertette az új és az egész magyarságot átfogó mozgalom eszmei célkitűzéseit. A Vigadó nagytermét zsúfolásig megtöltötte a közönség és lelkesen ünnepelte a miniszterelnököt, aki a következőkben vázolta a mozgalom programját: — Magyar testvéreim! Magyar földön magyar életet akarunk élni. Ősi magyar földön új magyar életet. Ez a rövid foglalata annak, a- mit mondandó vagyok, amiért e gyülekezetei egybehívtam. — Mit jelent ez az új magyar élet? Jelent mindenekelőtt életeti Életet, tehát fennmaradást, fejlődést, ellentétét a halálnak; ellentétét a mozdulatlanságnak, tehát mozgást, alkotást; ellentétét a megállásnak, tehát haladást; ellentétét a csak- bölcselkedésnek, tehát cselekedetet. Életet jelent, mert azt akarjuk, hogy az a föld, amelyet az élet jegyében birtokba vettünk, megvédelmeztünk, ki tudja hányszor felépítettünk, hogy az a föld magyar maradjon, magyar nemzetet hordozzon, amely tudja magáról, hogy magyar, amely akarja, hogy magyar legyen és amely cselekedetekre tudja átváltani ezt a tudatot és ezt az akarást. — A nemzet egyes rétegeinek, amint a nemzet által végzett társadalmi munkában más és más helyen állanak, más és más feladattal vannak megbízva, ismerniök, érteniük, szeretniök kell egymást, mi több, egynek kell lenniök, hogy ön- tudatlanul is egybevágjon, összhang- zatos legyen a munkájuk. — Nincs helye a nemzeten belül a kasztokra, az osztályokra való elkülönülésnek, nincs helye a születési előjognak, nincs helye a gőgnek, nincs helye annak, hogy a fényes családfával bíró lenézze az egyszerűbb származásút, gazdagabb a szegényebbet, a műveltebb, tudó- sabb az egyszerűbb, pallérozatlanabb elméjűt. — Lehetnek, sőt lesznek mindig különböző életkörülmények, életszínvonalak. Lehetnek különböző jogok, de azokkal együttjárjanak különböző kötelességek és a több jognak több kötelesség feleljen meg. Ez a különbség is csak úgy állhat fenn egyrészt, ha biztosítva van az egyszerű, de emberhez méltó megélhetés a nemzet minden fia számára, másrészt ha nyitva van az út mindenki számára, hogy befuthassa azt a pályát, amelyen a nemzetnek képességeihez mérten a legtöbb hasznot hajthatja. Előfeltétele ennek azonban a tehetségek megtalálása. És ez csak akkor lesz lehetséges, ha magyar és magyar közt lélekben leomlik minden válaszfal, ha mindünkben kifejlődik az az értékelési képesség, amely egyetlen szempontból mér és értékel: abból a szempontból, hogy ki mennyi szolgálatot tud tenni nemzetének. — Nem jelenti, hogy az embereket környezetükből kiszakítjuk, nem jelent ez elválást családtól, hagyománytól. A családi hagyomány szent és tiszteletreméltó. Tudatossá kell válni annak is, hogy az ősök, az elődök által felhalmozott eszmei kincsek nem mennek veszendőbe, hanem átruházódnak bizonyos fokig az utódokra. Az új élet parancsszava — Az új élet parancsszava: egység a nemzetben, tudatos egység. Énünk egy részének beolvasztása a nagy közösségbe, hogy ne csak vész, vihar idején verődjön össze a nyáj, amikor jó ösztöne egybetereli. Állandó szerves, tudatos összeműkö- dés hassa át a társadalmat, amely a nemzeti sorsforgandóságnak napsütéses időszakában lehet lazább, lehet az egyéni szabadságnak több teret adó, de amelynek történelmi i viharok, történelmi próbatétel idején szorosan egybe kell kapcsolnia a nemzet minden egyes fiát és azoknak élettevékenységét fegyelmezetten kell a közös célok felé irányítani. — Elég volt a széthúzásból, elég volt az osztályok, rétegek szerinti széttagolásból. Mi a népi egységnek új Magyarországát akarjuk felépíteni és utódainknak átadni. Népi egységet — Népi egységet keresünk, amelyet tudatos nemzeti érzés hevít, így áll elő az a társadalom, ame* lyet méltán nevezhetünk nacionalista társadalomnak. Nacionalista társadalom: ez a meghatározás magába foglalja azt, hogy a nemzet fiai tisztában legyenek azzal a történelmi feladattal, amely a magyarságra vár. Tisztában legyenek ennek a magyarságnak a lelki tartalmával, amely csodálatos vegyüléke a messze távlatokba néző, múltat és jövőt átívelő, a percet nem habzsoló keleti léleknek és a nyugati ember feladatokat tűző és teljesítő haladnivágyásnak, a lelkesedni tudásnak és a józan ész, a judicium mérlegelésének, a tekintélytiszteletnek és a szabadságvágynak, a kétlábon-földönállásnak és a „csak- azértis“ virtusának. Élő példázása
