Eger - napilap, 1939/1

1939-03-11 / 40. szám

2 1939. március 11. A bizottság elismeréssel adózott a tűzoltóparancsnoknak a készülék beszerzéséért, amely ismét nagy lé­pést jelent az egri tűzoltóság kor­szerű fejlesztése terén. A bemutató próbariadóval és — egy véletlenül kapóra jött tűzzel végződött. Breznay Imre a bemutató befejezéséül riadót rendelt el. Meg­szólalt a vészharang s mindenki óráját figyelte. A következő pilla­natban felbődültek a motorok a garázsban, kicsapódtak az ajtók és ötven másodperc alatt hangos szi- rénabúgással előrobogott egy eme­letes ház tüzének oltására alkalmas EGER készültség a mentő autóval. Az au­tók megálltak a téren, várva a to­vábbi parancsot és a bizottság tagjai a parancsnok felé fordultak, hogy újból kifejezzék elismerésüket a gyors és pontos riadóért, amikor hirtelen ismét megszólalt a vész­harang. Jelentették, hogy a Dobó utcai Háuser-féle péküzletben tűz ütött ki. A tűzoltóság a készültséget azon­nal tettekre váltotta és a helyszínre robogott. Szerencsére a tűz egészen jelentéktelennek bizonyult, úgy, hogy mire a tűzoltók odaértek, már el is oltották. Megérkezett Egerbe a német munkaközvetítő hivatal kiküldöttje A jövő héten kezdődik a munkásszerződtetés a vármegyében Eger, március 10. A Németország felé irányuló ma­gyar munkásszerződtetések rövide­sen lebonyolódnak Heves vármegye területén is. Csütörtökön este meg­érkezett Egerbe Kurt Laporte, a német munkaközvetítő hivatal ki­küldötte, hogy a vármegyét és két városát érdeklő kérdéseket letár­gyalja. Megérkezése után azonnal kapcsolatba lépett vitéz Ghyczy Béla gazdasági segédfelügyelővel, a vár­megyei munkáskérdés előadójával. Pénteken és szombaton az irodai munkákat végzi a német kiküldött és benyújtja azok névsorát, akiket a német munkaadók visszakérnek, azután kerül sor a kontingensek megállapítására. A tényleges munkásszerződtetés valószínűleg csak hétfőn kezdődik a vármegyében, az egri szerződte­tés időpontját még nem állapították meg. Egymillió pengő magyar repülőgépekre A Horthy Miklós nemzeti repülő­alap vezetősége csütörtökön tájé­koztatta a sajtót az alap céljairól. Vitéz Rabóczy Vilmos repülőezre­des repülődandár parancsnok, a tá­jékoztatás során utalt arra, hogy az alapnak két fontos feladata van. Az első, hogy megindítsa a motoros sportrepülők kiképzését, másodsor­ban pedig a repülés minél széle­sebb rétegben való népszerűsitése. Az alap a motoros sportrepülők ki­képzéséhez szükséges repülőgépek beszerzésére ez évben 600 ezer pengőt fordít, üzemanyagra 150 ezer pengőt. 150 ezer pengőért tu­rarepülőgépeket vesznek. A sport­hangárok céljaira 120 ezer pengő áll rendelkezésre. 400 ezer pengő­vel támogatják a vitorlázó repülést. Ez évben Budapesten, Kassán, Deb­recenben, Szegeden és Pécsett indul meg a motoros repülőkiképzés. Hangoztatta, hogy a további cé­lok megvalósítására még áldoza­tokra van szükség. Ezért az alap kéri a magyar hazafias közönség áldozatkészségét, hogy fontos nem­zeti missziót teljesíthessen. Az alap­nak szánt adományokat a 60.080. számú postatakarékpénztári befize­tési lapon lehet eljuttatni. Emberhalállal végződött a tüzoltóbál Gyöngyössólymoson Eger, március 10. A múlt év október 9-én mulatsá­got rendezett a gyöngyössolymosi tűzoltóság. A csendőrség a mulatság megkezdése előtt figyelmeztette Szőke Mihály 29 éves falubeli gaz­dát, hogy ne menjen el a mu­latságra. A figyelmeztetésre az adott okot, hogy Szőkét a faluban min­denki izgága, kötekedő, verekedő természetű embernek ismerte és a csendőrség elejét akarta venni a rendzavarásnak. Szőke Mihály László nevű testvérével együtt a figyelmez­tetés ellenére is elment a mulat­ságra, amelyen megjelent régi ha­ragosa Molnár István is. Molnár éjfél felé hazafelé indult, amikor az utcán váratlanul kődobások érték. A közelben tartózkodó Farkas Mi­hály felé is kő repült, a legény azonban elszaladt. A két kődobáló, a két Szőke-testvér, Mihály és László azonban űzőbe vették. Farkas ek­kor szintén követ fogott fel és a hozzá legközelebb futó Szőke Mihály felé dobta. A kő homlokon találta a fiatalembert, erre az üldözők visszafordultak. Rátaláltak a kődo­bástól előzőleg megsebesült Molnár Istvánra, újból megtámadták és összeszurkálták. A támadásban részt vett Szőke Mihály időközben oda­érkezett felesége is. Szerencsére a késszúrások csak kisebb sérülése­ket ejtettek Molnár Istvánon és a legény nemsokára felgyógyult. A Farkas Mihály dobásától hom­lokán sérült Szőke Mihály sebe azonban néhány nap után kompli- kálódott, fertőzés lépett fel, amiből agyhártyagyulladás fejlődött és a fiatalember öt nap múlva a gyön­gyösi kórházban meghalt. Farkas Mihályt a kir. ügyészség halált okozó testi sértés bűntette miatt kiadott vádirata alapján teg­nap vonta felelősségre az egri tör­vényszék dr. Szabó Ignác büntető­tanácsa. A vádlott védekezését, hogy szo­rongatott helyzetében jogos véde­lemből dobta meg üldözőjét, a ki­hallgatott tanúk vallomása alapján ezt elfogadta a törvényszék és Far­kas Mihályt felmentette a halált okozó súlyos testisértés vádja alól. Molnár István összeszurkálása miatt külön bűnvádi eljárás indul a Szőke-fivérek és Szőke Mihályné el­len s ügyüket a törvényszék a tár­gyalásra illetékes gyöngyösi járásbí­rósághoz tette át letárgyalás végett. Farkas Mihály felmentése jogerős. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Hét hónapi börtönre ítélték Forgács Zoltán budapesti magántisztviselőt, aki az egri anyakönyvi hivatal pecsétjét hamisította anyakönyvi kivonatára Eger, március 10. Még a múlt év végén történt, hogy a Salgó Imre budapesti vas­kereskedelmi cég felszólította al­kalmazottait, hogy a zsidótörvény értelmében mutassák be irataikat. A cég alkalmazásában álló Forgács Zoltán 38 éves magántisztviselő egy ideig halasztgatta a bejelen­tést, egy idő múlva azonban két okiratot mutatott be. Az egyik az egri anyakönyvi hivatal születési anyakönyvi kivonata volt, amely igazolta, hogy Forgács református vallásban született, a másik For­gács édesapjának halotti anyakönyvi kivonata volt, amely az édesapjá­ról is ugyanezt állapította meg. Nemsokára detektívek jelentek meg a vállalatnál és bejelentették, hogy Forgács hamis bizonyítványo­kat használt, amelyeknek előállításá­nál három társa segédkezett. Forgács egy kávéházban mégis merkedett Lusztig Sándor alkalm munkással és Lengyel Gyula ma gántisztviselövel, akiknek elpana szólta baját. Ezek megismertették Fischer Rezső nyomdatulajdonossal aki vállalti a hamis bizonyítvá nyok elkészítését. Ugyancsak ő ké szítette el az egri anyakönyvi hi vatal hamis pecsétjét is. Az ügyészség Forgács, Lusztig Fischer és Lengyel ellen közokirat hamisítás címén emelt vádat, mi után a rendőrségen mind a négyen beismerő vallomást tettek. Ügyüket ma tárgyalta a budapesti büntető- törvényszék Litvay-tanácsa, amely előtt szintén beismerő vallomást tettek. A törvényszék Forgácsot, Fischert és Lusztigot két-két hó­napi börtönre, Lengyelt pedig hat hónapi börtönre ítélte. Az ítélet nem jogerős. (Tieg akarták lincselni a gyöngyösi rablógyilkos cigányokat A harmadik tettes elvérzett a Mátrában? Egyik budapesti déli lap gyön­gyösi forrásból közli, hogy többna­pos kihallgatás után befejezték a kettős rablógyilkossággal gyanúsí­tott cigányok ügyében a nyomozást a gyöngyösi rendőrségen és a két haramiát átadták az ügyészségnek. Mindkét cigány megtört és töredel- mesesen bevallották, hogy ők ölték meg a Takács-házaspárt. Lakatos Gusztáv gyöngyösi cigány vallomása során előadta, hogy az első ütést ő mérte Takácsnéra, utána pedig a két debreceni cigáDy Takács Jánost ütötte le. A helyszíni szemle során egykedvűen játszották le a gyilkos­ságot és az összegyűlt elkeseredett tömeg kapákkal és kaszákkal fel­fegyverkezve várta a haramiákat, akiket meg akartak lincselni. A rendőrség azonban erős készültség­gel vonult ki és megakadályozta, hogy a tömegítéletet végrehajtsák. A harmadik gyilkosnak nyoma ve­szett és jel vall arra, hogy a mát­rai tűzharc során a harmadik ci­gányt lelőtték. A Mátra hutai részén ugyanis egy vértől átázott kabátot és bak- kancsot találtak, amelyről megál­lapították, hogy az a menekülő gyilkosé volt. A feltevés szerint a harmadik cigány üldözésekor meg­sebesült és sebesülve a Mátra va­lamelyik rejtett zugában húzódha­tott meg. Most a környéket kutat­ják, hogy a gyilkos cigány holt­testét előkerítsék. A gyöngyösi híradás utóbbi ré­sze nem látszik elég alaposnak, mert a menekült cigány kapott ugyan sebet, amit vérnyomok bizo­nyítottak, de a seb nem lehetett súlyos, mivel a tettes hosszú ideig futott még sebesülése után. Hirdetésével célt ér, ha az «Eger« napilapban hirdet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom