Eger - napilap, 1939/1

1939-03-07 / 38. szám

2 1939. március 7. EGER nemes fűzet telepít a szövetkezet kosárfonás céljára. Ugyancsak a lakosság kereseti vi­szonyainak javítását célozza a kendertermelés és feldolgozás. Ez különösen a me­gye északi része szegény népe szá­mára jelent előnyöket, annál is in­kább, mivel ezen a vidéken a házi szövéshez a kézügyesség, és megvan. A szövetkezet ügyelni fog arra, hogy nemesitett kendert, és jól termelje­nek. A fonál előfonására és feldol­gozására kis szövőmühelyt szándé­kozik létesíteni a szövetkezet. Ugyan­csak hasznosnak Ígérkezik a kukoricaháncs fonásának a szorgalmazása. A baromfi és házinyúl tenyésztés külföldi kivitele előtt komoly lehe­tőségek vannak, így például hús- nyúlból Svájc felé engedett 25 va­gont kitevő kontingensünkből csak egy vagont tudunk teljesíteni. A szövetkezet az értékesítés megszerve­zésével is foglalkozik és be kíván kapcso­lódni a kincstári széna- és szalma­szállításokba. Az idegenforgalom fejlesz­tése céljából a szövetkezet a közjóléti alappal együtt munkásnyaralókat létesít, ezenkívül megvalósítja a mátrai szállodák és penziók vándor­kereskedelemmel való áruellátását. A tervek rövid vázlata után a jelenlévők elhatározták a szövetke­zet megalakítását, amelyet Okoli- csányi Imre alispán határozatként jelentett ki. A közgyűlés az igazgatóság tag­jaivá Okolicsányi Imrét, dr. Hu­nyadi Búzás Endrét, dr. Pálosi Er­vint, Máhr Sándort és Friedl Ká­rolyt, a felügyelőbizottság tagjaivá pedig Éltes Kamiit, Bene Sándort és Sávoly Lajost választotta meg, az igazgatói teendők ellátására dr. Pálosi Ervint kérte fel, az ügyve­zetéssel pedig cégvezetői minőség­ben Kossier Lajost bízta meg. Az új szövetkezet helyisége egye­lőre a vármegyeházán lesz, a köz­jóléti hivatal helyiségében, mihelyt azonban megépítik Egerben a vár­megyei és városi idegenforgalmi pa- villont, odaköltözik. Itt egyébként árusítani fogják a háziipari készít­ményeket is, azonkívül mintapincé­szetet is rendeznek be az egri bo­rokból. A MABI ebben az évben is nyári üdültető kirándulásokat rendez fiatalkorú tagjai részére Március 31>ig kell jelentkezni az OTI egri pénztári hivatalában Eger, március 6. A Magánalkalmazottak Biztosító Intézete ebben az évben is meg­rendezi vasárnapi üdültető kirán­dulásait 18 éven aluli biztosítottjai részére. A kirándulásokat április, május és szeptember hónapokban, vasárnaponkint, — reggeltől estig tartó időre rendezik a pénztári hi­vatalok környékének alkalmas ki­ránduló helyeire. Egerben az üdülő kirándulásokat az OTI kerületi pénztár rendezi és természetesen az egész napi lélek- és testerősítő programon kívül, bőséges és kiadós étkezésről, megfelelő felügyeletről is gondoskodik és a résztvevők utazási költségét is fedezi, úgy hogy a ki­ránduláson való részvétel egyálta­lán nem jelent külön megterhelést, anyagi kiadást a résztvevő intézeti tagokra. Az üdülőkirándulásokon részvé­telre igényt tarthatnak: az öregség, rokkantság stb. esetére a Magán­alkalmazottak Biztosító Intézeténél biztosított budapesti és vidéki mun­kaadóknál foglalkoztatott fiatalkorú tanoncok, üzleti és irodai gyakor­nokok, akik a jelentkezési határidő utolsó napján 10 heti várakozási idővel rendelkeznek és ugyanakkor még nem lépték át 18. életévüket; tanoncszerződésüket a vidékiek az OTI kerületi pénztárnál bemutatják. Az utóbbiak 10 heti várakozási idő nélkül is jogosultak.'A beutalás iránti kérést legkésőbb 1939 március 31-ig kell bejelenteni az egri OTI pénztár öregségi biztosítási osztályán. Az OTI pénztári hivatala felhív­ja az érdekelt biztosítottakat, hogy a díjmentes üdülési lehetőséget mi­nél többen használják fel. Érdeke ez elsősorban maguknak a fiatal­korú biztosítottaknak, akik minden költség nélkül hozzájuthatnak az egész heti fárasztó munüa után a szabad levegő, testmozgás, napfény áldásaihoz, de éppen ilyen érdekük a munkaadóknak is, mert fiatal al­kalmazottaik szabad idejüket az utca és kocsmázás helyett, felügye­let alatt, egészséges körülmények között töltik, tehát friss erővel és kedvvel kezdik meg a munkahetet, ami nyeresége a munkaadónak is. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ * A képkiállításra új képek érkeztek. Szent János u. 3. * Túlságosan vérmes embe­reknél, kiváltkép akiknél az igen nagy nedvdússág mindenféle kelle­metlen tünete, mint gyors elfára­dás, elbágyadás, a teltség érzete, gyakran jelentkezik, kitűuő hatással szokott járni, ha néhány hétig na­ponta reggel, éhgyomorra egy po­hár természetes «Ferenc József« keserűvizet isznak. Kérdezze meg orvosát. Kardoss Géza társulata nagy sikerrel mutatkozott be Ungváron Az elmúlt hét. végén kezdte meg ungvári előadását Kardoss Géza színtársulata, az első magyarországi színtársulat, amely húsz év után megjelenhetett az ungvári közönség előtt. Megnyitó előadáson a „Tüzek az éjszakában“ című irredenta drá­mát adta elő a színtársulat s elő­adás előtt Kardoss Géza színigaz­gató fekete magyar ruhában üdvö­zölte az ungvári közönséget. A színház nyitásáról többek kö­zött a következőket irja a Kárpáti Magyar Hírlap: „Húsz év után... — Végtelennek tetsző hosszú húsz esztendő után az első anyaország­beli magyar színtársulat, sziuelő- adás, — újra, az ungvári magyar szinház színpadán. — Istenem, hogy’ ragyogtak a szemek, itt-ott megcsillantak aköny- nyek is és a sötét ruhák alatt na­gyot dobbant a megfáradt magyar szív, amikor a vasfüggöny lassú felgördülése után, szétszaladt a selyemfüggöny s a nappali fényben úszó színház kicsike színpadán, a rivalda ragyogó szikrázásában ott állt meghatódottan a kecskeméti magyar színtársulat. A középen Bocskay nyakkendős fekete magyar ruhában az örökfiatal Kardoss Géza igazgató és körötte lelkes társulata, a magyar szó fenkölt apostolai. — Kardoss színigazgató az elő­adás megkezdése előtt néhány köz­vetlen szóval emlékezett meg a húsz évi rabság szomorú napjairól és meleg szeretettel üdvözölte a felszabadult Ungvár kultur-közön- ségét. — Húsz év rohant tova pillana­tok alatt az emlékezés szárnyain ... És, ha nem látjuk, talán el sem tudtuk volna hinni, hogy a szé­pen felöltöztetett kicsi, ungvári ma­gyar szinház piros-fehér-zöld dra­périával van beborítva s hogy a márciusi hangulat lelkesedésében égő közönség és színészek egyérzés- től, egyérzelemtől telítetten énekli a legnagyobb Zsolozsmát, a Himnuszt, a legszentebb magyar imádságot. — Határtalan a Te jóságod, sze­reteted és bőkezűséged nagy Isten ... Valóra tudod váltani az ezeregy­éjszaka legcsodálatosabb álmát, me­séjét is; valóra váltottad kisebbségi magyarok örömteli utakon száguldó imádságos álmát. — Nagyon szép volt ez a márciusi este, olyan szép, amilyen csúnya álom volt az az elmúlt húsz esz­tendő, amelynek igaz sátáni arcu­latát igyekezett bemutatni a pom­pás érzékkel megválasztott szezon­nyitó dráma is. Motort berregtettek a betörők, hogy „csendben“ dolgozhassanak Elítélte a törvényszék a 8000 pengős hatvani betörés tetteseit Eger, március 6. A múlt év január 17-ére virradó éjszaka betörők jártak Hatvan melletti Nagygombos-pusztán, a Hat- vany-Deutsch Sándor örökösei bir­tokán. A betörők a gazdasági iroda ablakát benyomva, a vasrács kö­zött becsúsztak az ablakon keresz­tül az irodahelyiségbe, ahol kivág­ták a pénzszekrényt és abból 8090 pengőt, s egy másik feltört szek­rényből pedig ágyneműt loptak el mintegy 400 pengő értékben. A rendőrségi nyomozás rövid idő múlva megállapította, hogy a tette­sek nem a környékről valók, kide­rült az is, hogy Budapest felé me­nekültek a betörés után. Ezen a nyomon azután sikerült is elfogni Dzsugán József 30 éves budapesti hentessegédet, Szányel György 23 éves gyári munkást és Hanzlik István harminchat éves ócskavas kereske­dőt, akiket előállítottak a hat­vani rendőri kirendeltségre és be­ismerő vallomásuk után beszállítot­ták őket az egri ügyészség foghá­zába. Az ügyészség a betörőtársa­ság tagjai ellen betöréses lopás bűntette miatt adott ki vádiratotfés ügyüket most tárgyalta a törvény­szék dr. Szabó Ignác büntető tanácsa. A vádlottak a főtárgyaláson is megmaradtak beismerő vallomásuk mellett, a ki zdeményezést azonban egymásra igyekeztek áthárítani. Az elnök elébük tárta a vizsgáló- bíró előtt tett vallomásukat. Esze­rint Hanzlik korábban alkalmazás­ban állott a Nagygombos-pusztai birtokon és ismerte a viszonyokat, így vetődött fel a betörés ötlete, Dzsungánt egy román könyvkötő egy korábbi büntetésének letöltése alatt a pestvidéki börtönben meg­tanította a betörőszerszámok hasz­nálatára. Egy vendéglőben Szányel Györggyel együtt kidolgozták a pontos tervet, de előbb leutazva, helyszíni szemlét tartottak, majd motorkerékpáron elindultak Hatvan­ba a betörés végrehajtására. Ekkor azonban visszafordultak, mert a mo­torkerékpár felmondta a szolgálatot. A második kísérletnél aztán Dzsun- gán és Szányel behatoltak az iro­dába, végrehajtották a betörést, s addig Hanzlik az épület közelében teljes gázzal járatta a motort, hogy a betört ablak üvegeinek csörömpö­lése se hallatsszák. Visszafelé ismét defektet kaptak s taxin folytatták

Next

/
Oldalképek
Tartalom