Eger - napilap, 1939/1
1939-03-05 / 37. szám
2 1939. március 5. EGER ián Őszentsége XII. Pius pápa, Vatikánváros. Különös örömmel értesültem Szentségednek a pápai trónra történt megválasztásáról. Kérem Szentségedet, fogadja mély tisztelettel kifejezett szerencsekívánataimat, amelyekhez a magyar nemzetnek Szentséged boldogságát és az egyház virágzását forrón óhajtó jókívánságait fűzöm. Horthy Miklós, Magyarország kormányzója. Az egri egyházközségi tanács vasárnap készíti elő a képviselőtestületi választást Eger, március 4. Az egyházközségi szabályzatok szerint az egyházközségi képviselő- testületeket három évenként kell újraválasztani. Egerben 1936. márciusában volt a legutóbbi választás, Szmrecsányi Lajos dr. érsek tehát úgy rendelkezett, hogy az egyház- község képviselőtestületét legkésőbb március 31-ig újjá kell alakítani. Figyelmeztette egyben a főpásztor az egyházközségek vezetőségét, hogy az őszi püspöki tanácskozás az igazgatási szabályokat módosította s a választást a módosított szabályzat szerint kell lebonyolítani. Novak Sándor apát, kanonok, plébános március 5-én, vasárnap délelőtt 11 órára hívta össze az egyházközségi tanácsot a ferencések fehértermébe a képviselőtestületi választás előkészítésére. A tanács ezenkívül az 1938. évi egyházi és iskolai zárószámadásokat tárgyalja. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Egerben is megalakul a Baross-Szövetség Március 12-én lesz az alakuló közgyűlés a városházán Eger, március 4. A magyar társadalom nagy keresztény és nemzeti tömörülése, a Baross Szövetség országos zászló- bontásai során Egerben is rövidesen megalakul. Az országos mozgalom tudósításaiból már körülbelül ismeri a magyar közönség ennek a szervezkedésnek irányát és jelentőségét, mégis nem lesz érdektelen, ha ezeket a célokat röviden összefoglaljuk. A keresztény és nemzeti alapon álló kereskedők és iparosok és általában az ország keresztény társadalmának gazdasági szövetsége a Baross Szövetség, azért küzd, hogy a magyar társadalom gazdasági téren foglalja el azt a helyet, mely őt ebben az országban megilleti. A Baross Szövetség a keresztény társadalmat föl akarja rázni közönyéből és figyelmét a magyar és keresztény ipar és kereskedelem felé irányítja. A keresztény társadalomnak meg kell értenie, hogy gazdasági téren csak akkor érhet el eredményeket, ha a keresztény vevő és megrendelő, továbbá a keresztény kereskedő és iparos szorosan összefog és keresztény kézből keresztény kézbe vándorol minden fillér. A közpályákon nehezen elhelyezkedhető ifjúság számára a kereskedelem és ipar csak így lehet kenyeret és biztos megélhetést adó foglalkozás. Gyermekeink jövőjét és egy boldogabb magyar élet megteremtését segítjük elő tehát, ha keresztény kereskedőt támogatunk. Mit kíván a Baross Szövetség a kereskedőtől, iparostól... A Baross Szövetség a magyar kereskedőtől és iparostól azt kívánja, hogy vevő közönsége iránt Jegyen áldozatkész, előzékeny, üzletileg legyen mozgékony, példaképe legyen a megbízhatóságnak, pontosságnak, és a vevő közönségét úgy szolgálja ki, hogy az máskor is örömmel keresse fel üzletét. ... és a társadalomtól. Ha azt akarjuk, hogy ebben az országban a keresztény kereskedő és iparos valóban boldogulni tudjon, sőt fokozatosan versenyképes is legyen, nem szabad ezt a nehéz feladatot egyedül és kizárólag a kereskedőre és iparosra hárítani, mert egyedül, magára hagyatva azt elvégezni nem tudja, hanem minden jó magyarnak mellette kell állnia és szeretettel és áldozatkészséggel támogatnia kell őt ebben fa küzdelemben. Minden fillér, amely keresztény kézbe jut egy-egy újabb darab kenyér, amely végeredményében a nemzet összességének ad erőt és lendületet a további küzdelemhez. A magyar társadalom gondolja meg azt, hogy ez részéről nem szívesség, hanem kötelesség a nemzet egyetemes érdekével főleg az ifjúsággal szemben, amelynek ilyen módon a gazdasági pályákon való elhelyezkedését nemcsak lehetővé, hanem kívánatossá is teszi. A Baross Szövetség szervezési munkálatai már örvendetesen előre haladtak Egerben, úgyhogy az alakuló gyűlést is meg lehet tartani. Az alakuló közgyűlés márc. 12-én, vasárnap, lesz a városháza nagytermében és erre az alkalomra a Szövetség több budapesti kiküldötte is Egerbe érkezik. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ — A Cifranegyedi Róm. Kát. Olvasókörben március 5-én, vasárnap, délután 5 órakor Fucsek Gábor érseki tanácsos, egyházmegyei tanfelügyelő tart előadást. Csonka-fTlagyarország uagy Csonka, (fTlagyarorsztíg) győzött-e Egy kassai epizód Eger, március 4. Eger város sporttársadalmának nagy ünnepe lesz vasárnap. Kedves vendégeiként falai között köszöntheti az újra magyarrá lett Kassa sportoló fiait, akik húsz év rabsága után első ízben hagyják el városukat mint szabad magyarok. Az a kép, az a fogadtatás, amit vasárnap Egerben tapasztalni fognak, lesz az első magyarországi benyomásuk. Reméljük kellemes és kedves emlékük marad. Bizonyára érdekelni fogja az egri közönséget, ha a kassaiak érkezésével kapcsolatban egy emlékezetes sportvonatkozású eseményt elevenítünk fel az elmúlt fájdalmas húsz év történetéből, jellemzésül arra, hogy mennyire el voltak nyomva, mennyire kellett vigyázni nemcsak minden szavukra, de még azok hangsúlyára is. A minden ősszel megrendezett kassai nemzetközi marathoni futóverseny nagy szenzációja volt nemcsak Kassának, de egész Szlovenszkó- nak. E versenyt a vasárnap Egerbe érkező Kassai AC. rendezte s azon — már csak a közelségnél fogva is, mindenkor nagy számú csonkamagyarországi versenyző is elindult. Az egyik, közelmúltban megtartott marathoni versenyen indult a szegedi Vasutas S. E. kiváló futója: Csonka is, aki az egyik kategóriában győzött is. — Az ünnepélyes díjkiosztáson a rendező egylet vezetősége hangszórón hirdette ki a győzteseket és szólította az emelvényre a díjak átvétele végett. — A kategóriagyőztes Csonkát — egészen véKassán? hiteles története letlenül — a következőképen jelentették be: „A külföldiek között első Csonka (Magyarország) ! Kérjük, jöjjön ide /“ A fenti hirdetés után az eredményhirdetőt azonnal rendőrségi gyűrű vette körül és irredentizmus miatt le akarták tartóztatni, mert „Csonka-Magyarorszägot“ hirdették ki győztesként s Csonka-Magyar- országot hívta a helyszínre. A rendezőség csupán úgy mentesült a verseny feloszlatásától és a tömeg letartóztatásától, hogy Csonka útlevelével és egyéb okmányaival igazolta, hogy ót valóban Csonkának hívják és Magyarországról jött. A rendőrség ezzel látszólag megelégedett, de nem a katonai hatóság, mely emiatt az eredmény- hirdetőt ezentúl mint kémgyanusat kezelte s katonai tiszti rangját elvesztve, igazolványára felrajzolták a piros karikát, mely a kémgyanus- ságot jelezte, — azért, mert szerintük a hangsúlyával elkövette az irredentizmust. A vasárnapi versenyt követő baráti vacsorán, amelyre a rendező egylet Eger város társadalmát ezúton is szeretettel meghívja, a Kóczán étterembe, még sok hasonló humoros és talán még több fájdalmas epizód válik ismertté a kassaiak ajkáról. A kassaiak autóval kb. délelőtt fél 10 órakor érkeznek a Városi Színház elé. A verseny az ünnepélyes fogadtatás délután fél 5 órakor lesz a Városi Színházban. 2900 beteget ápoltak az elmúlt évben az Irgalmasrend egri kórházában Eger, március 4. \ Most jelent meg az Irgalmasrend | magyarországi kórházaiuak és gyógyító intézeteinek elmúlt évi munkájáról készült általános kimutatás. A kimutatás tartalmazza az egri kórház és elmegyógyintézet 1938. évi munkaeredményét is. Az Irgalmasrend egri, nyilvános jellegű kórházában a részletes kimutatás szerint 12o ágy áll a betegek rendelkezésére. 1938 évben 1338 férfit és 1170 nőt vettek tel a kórházba, az 1937 évről visszama- adt betegekkel együttesen az 1938- ban ápolt betegek száma 2592 volt. Összesen 1186 beteget bocsájtuttak el gyógjult állapotban a kórházból, javulva pedig 1081 ápoltat, férfit és nőt. A gyógyulatlanul elbocsáj- tott betegek száma, férfi és nő együtt 138 volt. A betegek közül meghalt 94, ebből 54 férfi és 40 nő. Az 1939 év elején a korábbi betegek közül 93 maradt ápolás alatt. Az ápolási napok száma összesen 36.777 volt. A bejáró betegek száma pedig 4193. 826 esetben végeztek fogkezelést a kórház fogászati rendelőjében. Külön közli a kimutatás — amely egyébként címében hangsúlyozza, hogy vallásra és nemzetiségre való tekintet nélkül végezte a rend emberbaráti munkáját — az egri elmegyógyintézet munkájának számadatait is. Az elmegyógyintézetben az ágyak száma 350 és 266 beteg maradt 1937. évről elmeápolás alatt, az 1938-ban felvettekkel együtt az ápoltak száma 331. Az elmeosztályon csak férfi betegek vannak. Gyógyulva 24 beteg hagyta el a kórházat, javult állapotban 20, gyó-
