Eger - napilap, 1939/1

1939-03-04 / 36. szám

2 1939. március 4. ______________ EGER i TiifflBIWITiriliBIMjlMIBWBMIiniHiWHiHl M WBWBi Ilii1 |lllllil WB i1 Wk11 —t Világszerte örömmel és megelégedéssel fogadták XII. Pius megválasztását Az egész világon osztatlan ölöm. mel és megelégedéssel fogadták Pacelli bíboros-államtitkárnak pá­pává választását. A sajtó megálla­pítja, hogy államtitkársága alatt fényes bizonyítékát adta rendkí­vüli tehetségének és tudásának. Pacelli megválasztása hosszú idők óta a legrövidebb idő, 23 óra alatt történt meg. Vatikáni jelentés szerint az új bíboros-államtitkár valószínűleg Mag- lioni bíboros lesz. A pápaválasztásról a hivatalos értesítést megküldték az államfők­nek és a diplomáciai képviselőknek. A pápa megválasztásának hírére megkondultak a Westminster temp­lom harangjai és Anglia valamennyi katolikus templomában hálaadó isten­tiszteletet tartottak. Örömmel és megelégedéssel fo­gadták Pacelli megválasztását az Egyesült Államokban is. Lengyelországban a pápa meg­választásának hírére valamennyi templomban megszólaltak a haran­gok. A lapok közlik az új pápának fényképét. Március 12-én koronázzák meg XII. Pius pápát XII. Pius pápa koronázása már­cius 12-én lesz. A koronázás után a pápa, 1870 óta először, a lateráni Szent János-bazilikába megy és bir­tokveszi azt a bazilikát, amely a pápákat illeti meg. III. Viktor Emánuel király és császár az új pápának a következő táviratot küldte: „Ezen az ünnepi napon a királyné és én boldogan juttatjuk Szentségedhez legélénkebb szerencsekivánatainkat. Szívből kí­vánjuk Szentséged örök boldog­ságát.“ Mussolini a következő táviratot küldte XII. Piusnak : „Az olasz nép résztvesz a katolikus világ örömé­ben, amelyet Szentségednek sze­rencsés megválasztása fölött érez. Kérem Szentségedet, fogadja a fa­siszta kormány és a magam tiszte­letteljes hódolatát.“ Ciano gróf kijelentette Varsóban, kegy Olaszország ragaszkodik a magyar -lengyel közös határhoz London, március 3. A Daily Telegraph kiküldött le­velezője jelenti Krakóból: Ciano gróf olasz külügyminiszter biztosította Beck ezredes, lengyel külügyminisztert, hogy Olaszország nem változtatta meg azt a felfogá­sát, amely szerint kívánatosnak tartja, hogy Lengyelország és Ma­gyarország közös határtj kapjon az­által, hogy Magyarország teljesen bekebelezi a Ruszinföldet. A Times jelenti Prágából, hogy a csehszlovák kormány nagyon sze­retné már megkapni Németország kezességét Csehszlovákia határai­nak szavatolásáért, de Prágában emlékeztetnek arra, hogy Hitler a kezesség előfeltételéül kikötötte Csehszlovákia politikai és gazdasági életének megszilárdítását, a helyze­tet pedig bonyolultabbá tették a szlovák és ukrán helykormányok által a prágai központi kormányhoz intézett követelések. Az ukrán pénzügyi követelések­ről kezdett tárgyalásokat sikerült befejezni, de a szlovák kormáuy’mind- inkább a független Szlovákia meg­alakítására törekszik és a jelenlegi állapotot csak átmenetinek tekinti. A csehek a pénzügyi segítséget attól teszik függővé, hogy a szlovák miniszterek mondjanak le most már teljesen nyíltan követett elszakadási politikájukról. lovas hintó állt a gyalogjáró mel­lett. A taxi még mindig eredeti se­bességével egyenesen ennek rohant, de a vezető most gyors lendület­tel balra rántotta a volánt és centi­méterekre súrolva a hintót, sikerült kicsúszni a hajmeresztő helyzetből. Az ilyen és hasonló esetek fel­tétlenül szükségessé teszik azt a meggondolást: nem volna-e helyes, sőt elkerülhetetlen a Széchenyi utca gépkocsi forgalmát a legszigorúbb rendszabályokkal a köteles és elő­irt sebességre korlátozni; a Csiky Sándor utcától az Eszterházy-térig a baloldalon négy, a jobboldalon két ilyen „halálkanyar“ van, mind szűk, kis utcák betorkolásai, valamennyi állandó veszélye a közlekedésnek. A veszély nem kerülhető el más­ként, mint úgy, hogy a Széchenyi utcán legfeljebb 10, de ha szüksé­ges 5 km-es sebességgel, lépésben haladjanak a gépkocsik és más jár­művek is, a Csiky Sándor utcától az Eszterházy-térig terjedő szaka­szon. Ezt megkívánja elsősorban a köz­lekedés biztonsága, de egyúttal or­voslást nyer a Széchenyi uccai la­kók régi panasza is a rohanó gép­kocsik által tavasztól télig felvert hatalmas portenger miatt. A korlátozott útszakasz menetide­je nem lehet több normális sebes­séggel gépkocsin egy negyed perc­nél. A korlátozással a menetidő lesz — mondjuk — 30 másodperc. Nem tudunk elképzelni olyan okot, amely miatt súlyos veszteség érné az autó­sokat a 15 másodperces idónöveke- dés miatt. S ezt az időveszteséget is, ha úgy tetszik, még mindig be­hozhatják a nyílt országutakon, a városon kívül. Kadli Nagy Marcel dr., a székesfehérvári rendőrkapitányság vezetője nyilatkozik a Frank — Csőke-perrel kapcsolatban és cáfolja dr. Heller József védő előterjesztését Eger, március 3. A Frank—Kálnoky—Csőke becsü­letsértési per, am lyet Szirányi Fe­renc dr. járásbíró elnapolt a bizonyítás kiegészítése céljából, újabb fordulat­hoz érkezett. Az ügy tárgyalásával kapcsolatban dr. Kaáli Nagy Mar­cel rendőrfőtanácsos, a székesfehér­vári m. kir. rendőrkapitányság ve­zetője ma reggel az alábbi nyilat­kozatot küldte szertkesztőségünk- nek. „Tekintetes Szerkesztőség! — Az 1914: XIY. te. 20. §-a alapján alább következő helyreiga­zító nyilatkozatom közlését kérem: — Az „Eger“ című időszaki saj­tótermék f. évi 28. számában „A járásbíróság elrendelte a bizonyítást a Frank—Kálnoky—Csőke ügyben“ megjelent cikk szerint, az ebben az ügyben tartott járásbírósági tárgya­láson dr. Heller József védő a bi­zonyítás tárgyában tett előterjesz­tései során olyan kijelentést tett mintha én azt mondtam vo na neki, hogy „Csőke József és Radics Sán­dor jelentkeztek a rendőrségen, hogy ők elmennek minden vendég­lőbe és korcsmába és megcsinálják a mókát, de a cechet a rendőrség fizeti“. — Én ilyen nyilatkozatot sem dr. Heller József ügyvéd úr, sem pedig más előtt nem tettem. Székesfehérvár, 1939 március 1. dr. Kaáli Nagy Marcel m. Mr. rendőrfőtanácsos, a székesfehérvári rendőrkapitányság vezetője. 65 fokos hőforrásra bukkantak fílezőköuesó határában Meg kell rendszabályozni a Szécheuyi-utca forgalmát Eger, március 3. A napokban egyik Széchenyi-utcai kereszteződésnél történt halálosvégű közlekedési baleset s a gyakran megismétlődő balesetek veszélye fel­hívja a figyelmet a Széchenyi-utca hiányos közlekedési rendjére. Pon­tosan ugyanazon a helyen, a Szent János-ntca és Széchenyi-utca össze­találkozásánál a 29 éves Schmidt Jenő halálát okozó karambol előtti este is történt egy „összefutás“, amelynek munkatársunk is szem­tanúja volt. Hajszál hijján és a ve­zető bravúros ügyességén múlott, hogy a karambolnak komolyabb, esetleg végzetes következményei nem lettek. Ez hármas karambol volt. A Széchenyi utcán mintegy 25—30 kilóméteres sebességgel, de a város belterületén megengedett 10 kilo­méternél jóval gyorsabban egy taxi futott, szabályszerűen az úttest bal­oldalán a Líceum felé. A Szent Já­nos utcából abban a pillanatban for­dult ki egy kis magángépkocsi, ami­kor a taxi az útkereszteződéshez ért. A magángépkocsi szabályszerű oldalon jobbra kanyarodva olyan váratlanul került a súlyos taxi út­jába, hogy annak vezetője csakúgy tudta elkerülni az összeütközést, hogy villámgyorsan jobbra rántotta a kormányt, fékezni már nem volt ideje. A kiskocsi csikorgó fékekkel állt meg. A taxi előtt azonban, me­netirányának jobb oldalán egy két­Olajkutatás közben találták a forró vizet Hetek óta kutatások folytak Mezőkövesd tájékán, ahol a pénz­ügyminisztérium által kiküldött bá­nyászati kutató kirendeltség olaj­forrásokat keres. Már eddig is szá­mos mélyfúrást végeztek Borsod vármegye területén a Budapest— miskolci országút mentén. A napok­ban azután váratlan meglepetés ér­te a kutató mérnököket. Mezőkövesd határában Mezőkövesd és Szihalom között az országút men­tén mélyfúrás közben 850 méter mélységből forróvíz tört elő. A forró­víz, amelynek hőmérséklete 65—70 fok Celzius, 35 méter magasságra tört fel. A hely, ahol ez a mélyfúrás tör­tént, Zsóry Lajos országgyűlési képviselő birtokához tartozik. A feltörő vizet természetesen nyom­ban vegyvizsgálat alá vették és a vizsgálat most folyik. Első benyo­másra a víz szénsavtartalmunak lát­szik, mert erősen pezseg. A hőforrás felfedezésének előre alig kiszámítható nagy jelentősége van, már csak azért is, mert a hő­forrás az országút mentén fekszik, amely az országúttal párhuzamosan halad a Miskolc—budapesti vasút­vonal is. így tehát mind gépjármű­vel, mind vonaton könnyen megkö­zelíthető. Tekintve, hogy a hőforrás Mező­kövesdtől mindössze 4—5 kilomé­ternyire fekszik. Mezőkövesd me­legvízzel való ellátását is lehetővé tenné. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦♦❖•»♦♦<>♦<*>❖<»❖♦♦♦♦♦♦ Hirdessen az EGER újságban

Next

/
Oldalképek
Tartalom