Eger - napilap, 1939/1

1939-02-28 / 34. szám

Aha 8 fillér

Eger, L. évfolyam, 34. szám. ♦ Kedd ♦ Trianon 20, 1939. február 28.

ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg

hónapra; 1 pengő 50 fil- tér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér.

SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 3._Telefón: 11.

KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz.

VÁRHEGYEI POLITIKAI NAPILAP

A szombati rádióbeszéd

nyugodt és bölcs államférfiúi megnyilatkozásként hatott. Akik a képviselőházban és felsőházban elmondott beszédeiből megismerték Teleki Pál gróf egyéniségét, azok újból meggyőződhettek arról, hogy ez az ember nem a politikai taktikázások pillanatnyi eredményeként fogja fel szerepét az új idők alakitásában, hanem ugyanazzal a hittel, jószándékkal, a közös magyar sors mély átérzésével hivatásnak tekinti munkáját, s annak elsősorban alázatos munkása s másodsorban irányitója. Ma már a tervek nagyvonalai tisztán állnak mindenki előtt s más politikát, mint a népi közösség, az egyenértékű magyarság politikáját folytatni nem lehet. A miniszterelnök most ennek hangsúlyozásával összetartást, bizalmat kér a nemzettől és türelmet az áldozatok vállalásához.

A miniszterelnök beszéde elején utalt húsz éves politikai tapasztalataira s a keresztény Magyarország megerősítéséről a következőket mondotta :

Minden magyar ember egyformán közel áll a szívemhez és szeretettel vagyok hazánk idegen ajkú állampolgárai iránt is. Megértem mindenkinek a baját, nincs Magyarország lakosságának az a rétege, kor, vallás, nemzetiség, foglalkozásszerinti j csoport, melyek között személyes ! barátaim ne lennének. Szeretném j mindenkinek kívánságát teljesíteni, j mindenkit jólétben, megelégedett- j ségben látni. Hiszem, hogy baráti ! szavaim visszhangra fognak találni. ! Ezért nemcsak barátságos, komoly | szavam is van a nemzethez. A világ 1 mai nehéz és mozgalmas idejében nehéz mindent áttekinteni. Az életnek minden kérdése összeszövődik egész életünkkel, annak minden részével és mindenkinek élete mindenki életével.

— A magyar nép politikus nép, onnan hozta ezt a készségét keletről, ahol a politikai készség és tehetség először fejlődött ki. Őrizzük meg ezt a készséget, de gyakoroljuk is a magyar földön, sokat gondolkozva és keveset beszélve. Túl sokat politizál és beszél ma mindenki és túl keveset gondolkozik. Nem magyar dolog ez. Kereszténnyé akarjuk tenni nemcsak nyelvben, hanem gondolkozásában is ezt az országot, erőssé akarjuk tenni Szent István koronájának földjét és földjének népét. Össze akarjuk forrasztani az egymástól elválasztott magyar lelkeket és a haza minden fiának megszerezni az egyéni és családi boldogságát.

— Az országgyarapítás, az erős hadsereg és mindenkinek jóléte nagy feladata a mai nehéz időben egy kicsiny országnak, amelyet a világháborúban ellenfeleinek túlereje, de még inkább a forradalom gazdaságilag tönkretett és lelkileg megtépázott. Pénzt áldozni biztonságunkért és ugyanakkor az életben dusj kálkodni, minden áldozatot az államtól várni nem lehet.

— Elsőnek és legfontosabbnak látom feladataink közül hadseregünk teljes kifejlesztését. A honvédelmi törvényjavaslat lelkes fogadtatása az országgyűlésben és az egész nemzet közvéleményében arról győzött meg, hogy mindenki fényesnek és élesnek szereti látni a maga fegyverét, amellyel a maga földjét védi. Ez pénzt, áldozatot és sok mindent, a magunktól való megvonást, hát- térbeszoritást, áldozatot jelent, de jelenti a magunk és gyermekeink biztonságát.

— Ha ez meg lesz, akkor következik gazdasági megerősítésünk megalkotása és ez ismét mindnyájunkra új kötelességet jelent, aztán gondolhatunk majd más feladatok megoldására és a társadalom minden rétegének megjavítására. A kisebb kérdésekkel kapcsolatban gondolnunk kell a nemzet nevelésére. Ahányszor a közelmúltban felszólaltam a nevelésügyekben, amelyet az utóbbi időben programbeszédeimben is hangsúlyoztam, mindenkor azt kiáltották felém, hogy az ifjúságnak helyes nevelése a legfontosabb nemzetvédelem. Hogyha rövid a kardod, told meg egy lépéssel, legény kell hozzá, igaz magyar, aki nemcsak így született apí jától és anyjától, de akit az iskolában is így neveltek. De a helyes nevelés pénzkérdés mint sajnos, minden e világon pénz kérdése.

Beszédje végén a miniszterelnök megemlékezett az új pártalakulásról. Bejelentettem, mondotta, hogy megalakítjuk a Magyar Elet Pártját. Társult a MÉM a NEP-el. Az eszmék azonossága folytán a politikai tartalom is egy és a mozgalom a kormány mögött áll. A politikai feladaton túl a magyar lelkiség ápolása és formálása, aztán a társadalmi feladatok megoldása néhány

; régi és kipróbált szervezet feladata.

1 Ezt a munkát szolgálják azok, akiknek gondolatvilága azonos a mi elgondolásunkkal s a magyar utakat járják, de főként a magyar munkában a teljes egybeforradást szolgálják.

—Az államnak nem lehet a munkája igazán tartalmas és nem lehet a politikai elhatározás sem biztos és céltudatos, ha nem merit erőt a magyar társadalom széles rétegéből.

— A társadalmi munkát kiépíteni nem állami feladat, de lehetetlen, hogy azok, akik érzik nemzetünk testének minden baját és nemzeti

Eger, február 27.

Magyar szívvel, testvéri érzéssel ünnepelte vasárnap Eger társadalma Kassa első küldötteit, akik a felvidéki szellemi küzdelem harcos soraiból jöttek el ide, csendes kultúrájú, veszélyzónákon kívül fejlődött műveltségű magyarokhoz, hogy beszámoljanak az elmúlt húsz év kisebbségi nyelvi, irodalmi és társadalmi ellenállásáról s azokról az eredményekről, amiket ez az ellenállás hivott létre egy új fogal- mazású magyarság kialakításával.

A kassai Kazinczy Társaság elnökét és két tagját a Gárdonyi Társaság és a ciszterci gimnázium önképzőkörének fegyelmezett csoportja várta a pályaudvaron, ahol nagy számmal jelent meg a város társadalma is.

A Gárdonyi Társasaság felolvasó gyűlésének soha ilyen nagy és lelkes közönsége nem volt, mint ezúttal és percekig zúgó taps fogadta a Kazinczy Társaságnak a terembe lépő tagjait.

Balos Bernardin dr. rövid üdvözlő szavai után Gömöry János, a Kazinczy Társaság elnöke világította meg Kassa magyar lelkiségét rövid előadásban és méltatta a Kazinczy Társaság munkásságát az elmúlt húsz év alatt. Az elnyomatás korszakában a Felvidéken a magyarság szellemben megerősödött és lélekben megújult. Legnagyobb eredménye az öntudat felébredésé* nek az osztatlan magyar egység és az osztálytalan társadalom megteremtése, amely a visszacsatolás

felemelkedésének nehézségeit, ne lássák, ne érezzék és ne istápolják és ne segítsék nemzetünket.

— Nagy erőfeszítésekre van szükség. Minden emberre szükség van. Bízom abban, hogy hivó szavamat úgy politikai, mint a társadalmi munka terén mindenki megérti, megszívleli és akkor fenn fogjuk tartani a régi dicsőséget, gyarapítani fogjuk a régi erőt és boldoggá fogjuk tenni gyermekeink Magyar- országát.

után a nemzet egészének erős eszménye lett s a magyar jövő építésének elsőrendű feladata. Ezért az eredményért a toll eszközével, a szellemi felvilágosítás munkájával küzdött a Kazinczy Társaság s két évtized alatt írógárdát nevelt, megteremtette az érdeklődést a magas kultúra, a szellemi munka, a művelődés iránt. így történt, hogy a kassai magyarság külön egységbe forrva érintetlenül megmaradt magyarnak.

A csehekkel szemben annyira elzárkózott a magyarság, hogy azok is kénytelenek voltak a maguk keretei között élni s igy a kassai magyarság meg sem érezte, amikor huszonötezer cseh kivonult a , városból. Bár ez a magyar testvériség — fejezte be szavait — győzedelmeskednék a gyűlölködés és széthúzás démoni szelleme felett.

Haltenberger Ince a társadalmi szervezkedés munkájáról számolt be, különös figyelemmel a népi erőkre és tömegekre, mert ők a magyar szellemiség ősforrásai. A nagy történelmi változás után a régi parasztságból, amely megmaradt az ősi jobbágyság bizalmatlan, érdekkereső folytatásának, kivált és kialakult egy új fogalmazású, újcélú magyarság, amely önmagától szervezkedni kezdett s gazdasági téren szövetkezeteket alakított a cseh üzletek ellen, szellemi téren pedig önművelő egyesületekbe tömörült. Megalakult a Szlovenszkói Magyar Kultúrális Egyesület és célul tűzte ki, hogy a magyarságot műveltté, gazdaggá

Forró ünnepléssel fogadta Eger társadalma a kassai Kazinczy-TArsasägot

Ä felvidéki lélek hősi küzdelméről és új magyarságáról nyilatkoztak a Kazinczy Társaság előadói