Eger - napilap, 1939/1
1939-02-21 / 30. szám
Ara 8 fillér Eger, L. évfolyam, 30. szám. ♦ Kedd ♦ Trianon 20, 1939. február 21. wamarnKsmBSBBaoiiwiiiirnywwiiifiMiiiiwiiiiiniBBMMHWBawwiMtBM——b—b—b i—b— ^h—■wiiii iw iiiwiwiiiiiriiiiiiiiiiiiiwimiriiiw—w———«bm— ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra: 1 pengő 50 fillér, neggedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 5. Telefón: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefón: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP Ezrek részvéte kísérte utolsé útjára Tőrök Kálmán pápai prelátust Két napi mély gyász után, amelynek ideje alatt a barátok és tisztelők tömege búcsúzott el a ravatalon nyugvó főpaptól, ma hétfőn délelőtt tíz órakor helyezték örök nyugalomra Török Kálmán pápai prelátus, prépost kananokot. A temetést megelőzőleg ünnepélyes gyászmise volt a főszékesegyházban, amelyet Kriston Endre püspök, nagyprépost mutatott be nagy papi segédlettel. A gyászmisén a székesfőkáptalan tagjai teljes számban megjelentek, csak a bal kórusrész második széke tátongott üresen, gyászlepellel takartan, az elhúnyt prelátus-kanonok helye. De zsúfolásig megtelt a templom a katonai és polgári hatóságok képviselőivel,az egri intézmények zászlók alatt megjelent küldöttségeivel, a különböző testületek, társadalmi egyesületek tagjaival, akiket a közös munka, az elhúnyt vezető iránti kegyelet hozott együvé, imádkozni az eltávozott munkatárs, támogató, jótevő lelke üdvéért. Gyöngyösről három autó és három autóbusz hozta a város képviselőit, akik hatalmas koszorúval áldoztak díszpolgáruk emlékének. A requiem után Kriston Endre püspök vezetésével a székesfőkáptalan tagjai és a gyászoló közönség a Káptalan-utcai barokk palotába vonult, amelynek udvarán egyszerű méltóságú katafalkon nyugodott az elhunyt bíborselyem szem- fedős diófa koporsója. Kriston Endre püspök végezte a megkapó gyász- szertartást, amely alatt a növendékpapság kara énekelt Meiszner Imre vezényletével, majd a király és kormányzódijas Egri Dalkör énekelt gyászdalt Huszthy Zoltán tb. országos karnagy vezényletével. Beszentelés után a székesfőkáptalan gazdatisztjei vitték a koporsót a koszorúval megrakott halottas kocsira, majd megindult a gyászmenet a főszékesegyház felé. Elől a növendékpapság, majd a székesfőkáptalan tagjai, azután a koszorús gyászkocsi, végül a koporsót vivő gyászkocsi haladt. A gyászoló csalfád tagjai után az Angolkisasszonyok tanítóképző intézete, Heves vármegye törvényhatóságának, Eger és Gyöngyös városok képviselőtestületének csoportjai, az egri fertálymesteri testület, a Gárdonyi Társaság, a Magyar Turista Egyesület Egri Bükk osztálya, a pénzintézetek képviselői stb. haladtak. Az egri iskolák növendékeinek sorfala és ezrek résztvevő tömege között Haladt a gyászmenet a főszékesegyház kriptája elé, ahol Kriston Endre püspök mégegyszer beszentelte a halottat. Gyászénekek hangja mellett vitték le a koporsót a kripta középső körtermébe s annak jobboldalán a legutóbb elhúnyt Énekes János pápai prelátus cellája mellett helyezték örök nyugalomra. Eger szegényebb lett egy érdekes, határozott egyéniséggel, a múlt idők nemes konzervatívizmusának tekintélyes képviselőjével, egy jószivű, áldozatkész, művészetpártoló főpappal. Egyszerű márványtábla takarja a főszékesegyházban, amelynek boltívei alatt oly sokszor hangzottak súlyos beszédei, amelynek hatalmas hajóit évtizedek óta egyedülvaló zengéssel csak az ő érces hangja tudta teljesen megtölteni. Ünnepi esemény lesz a Felvidék első látogatása Egerben A kassai Kazinczy Társaság egri gyűlése iránt óriási az érdeklődés Eger, február 20. Eger irodalmi, társadalmi és közéletének ünnepnapja lesz február 26-a, amikor a felszabadult Felvidék első testvéri kézszorításra vendégként tiszteli meg Eger városát a kassai Kazinczy Társaság egri estjének keretében. Az elmúlt hetekben úgy alakult a helyzet, hogy a téli sport kedvelőinek nagyszabású összejövetelén történik meg a felvidéki városok első találkozása s Eger közönsége igaz örömmel, testvéri lélekkel készült erre a találkozásra. A téli sportnak azonban nem kedvezett az idő s a találkozás elmaradt, hogy most, más téren, a szellemi érdeklődés területén történjék meg. Mint ismeretes, a Gárdonyi Társaság közvetlenül a felszabadítás után meghívta a kassai Kazinczy- Társaságot egri szereplésre s megállapodás is történt, hogy mihelyt a viszonyok kissé megszilárdulnak, a Társaság le is küldi néhány vezető emberét. A kassai Kazinczy Társaság és a Gárdonyi Társaság együttes felolvasó gyűlése február 26-án, vasárnap délután 6 órakor lesz a ciszterci gimnázium tornatermében. Kassáról a magyar mozgalmak három kiváló alakja érkezik ez alkalommal Egerbe : Gömöry Sándor, a Kazinczy Társaság elnöke, történész, Vájlok Sándor irodalomkritikus, akinek neve belső magyarországi folyóiratokból is ismert és Haltenberger Imre, a Szlovenszkói (ma Felvidéki) Magyar Kultúregyesület főtitkára, aki főleg tarsaaaiomszervezesi KeraesekKei foglalkozik. A Felvidék három képviselője a felvidéki magyarság társadalmi, történeti éz irodalmi helyzetével ismerteti meg az egri közönséget az elnyomatás húsz évére visszatekintő vonatkozásban s felolvasásuk számtalan tanulságot Ígér az itteni magyarság számára. A műsor egri részében Hunyadi-Búzás Endréné Pápay Klára előadóművész s a király- és kormányzódíjas Egri Dalkör szerepelnek. Ünnepi gyűlésnek nevezi ezt a felolvasó délutánt a most kibocsátandó meghívón a Gárdonyi Társaság, de valójában nemcsak a Társaság számára lesz ünnepi szépségű ez az alkalom, hanem a város egész társadalma át fogja érezni az első találkozás jelentőségét. A részletes műsort közölni fogjuk. Egyelőre jók a terméskilátások Heves vármegyében A fagg csak a szőlőkben okozott károkat Rendkívül eredtnénges a minőségi búzatermelés Eger, február 20. Heves vármegye közigazgatási bizottsága előtt vitéz Fluck Gusztáv vm. gazdasági felügyelő a következőkben ismertette a mezőgazdasági helyzetet: Az időjárás általában kedvező. Bár a hó nélküli erős éjjeli lehűlés és erős nappali fölmelegedés rendszerint ártalmas, a jelenben veszély nem forog fenn, miután a föld csak a felszínen fagyott. Az őszi vetések állása kedvező, a hó alatt a kései vetések is jól fejlődtek s ezidőszerint jók a terméskilátások. A tavasziak alá előkészítő munkák is előrehaladtak, sőt már helyenkint jelenleg is tudnak szántani. A m. kir. Növénytermelési Hivatalnak a múlt gazdasági évre vonatkozó s a búzanemesítő-akcióval kapcsolatban kiadott ismertetője alapján Heves vármegyére a következőket állapította meg a gazdasági felügyelőség: A hivatalos termésbecslés szerint a búza országos átlagtermése 9‘35 q. A leggyengébb volt Szatmár megyében 7.30 q., a legnagyobb Sopron megyébon 12.47 q., ezzel szemben a Növénytermelési Hivatal szaporító gazdaságai 14.3 q átlagtermést mutatnak. Heves vármegyében 7 szaporító gazdaság átlaga 15.17 q volt. A kőüszög az 1938 évi termésből származó mintákban Heves megyéből vizsgált 9 gazdaságban 22.2 százalék volt. Legkevesebb kőüszög volt a Dunántúl, legnagyobb a dombvidéken. Poloskaszúrt szemek 9 vizsgált tételben a tételek 11.2 százalékban voltak. A bánkuti 1201 és 1205-ös sz. búzáknál a hektoliter súly heves- megyei nyolc gazdaság átlagában 83.58 kg. A legmagasabb Zala megyében, 5 gazdaság átlagban 85.29, a legalacsonyabb 11 gazdaság átlagban Bihar megyében 8P53 kg. 1000 szem súly-átlaga Heves megyében 38.92 gramm, Zemplénben 40.69 gramm, Bácsbodrogban 36.89 gramm. Az 1938 évben összesen 98.510 mázsa nemesített búza osztatutt ki, ebből Heves megyében 4156 mázsa. A szaporító gazdaságoknak Heves vármegyében 581 mázsa búzát osztottak ki továbbszaporitásra. A múlt évben a F. 481-es búza is a minőség-búzák sorába vétetett fel s ezen nálunk nagyon jól bevált búzaféleség nagyobbmérvű elterjesztése így a jövőben már lehetségessé válik.
