Eger - napilap, 1938/2

1938-10-02 / 156. szám

2 1938. október 2. EGER a ——Bin i ipiiiwi ni m Nem mérges, nem férges, sohasem lucskos és piszkos, mindig megbízható, mindig zamatos, mindig tiszta a tenyésztett nemes Champignon-gomba. rfrs Eger és Gyöngyös szőlőtermelése az idén nem sikerült, de az ország gabonatermelése olyan, hogy évek óta nem volt ekkora termése: 26 millió mázsa gabona. Az OKH 7 millió mázsát vásárolt ebből fel, minden esketőségre készen. Marha- és sertésállományunk is fejlődik. Tejtermelésünk is hatalmas emelke­dést mutat és különösen vaj kivite­lünk mutat igen nagy emelkedést. Gazdasági téren tehát semmi ok az aggodalomra. Éppen ezért igen oko­san teszi a magyar kormány, ami­kor egyesek üzelmeit, akik készle­teket halmoznak fel és felverik az árakat, a legszigorúbban megtorolja. Bejelenthetem, hogy a nemzet ellen vétő uzsorások és árúhalmozók el­len teljes szigorral lép fel a kor­mányzat. (Éljenzés és helyeslés.) — A hitelszövetkezet nem gyűjt idegen valutát. Szégyen, hogy a budapesti értéktőzsdére a kormány kénytelen detektiveket küldeni, mert ott egyes „urak“ és én csak idéző­jelben nevezem ezeket uraknak, ott a magyar nemzet kárára spekulál­nak valutával és értékekkel. — A hitelszövetkezetek nem ki­zárólag pénzhi'eli szervezetet je­lentenek, hanem a magyar nép gaz­dasági szabadságharcát is szolgál­ják. Szövetkezeteink megerősödtek. 45 millió pengő a falusi hitelszö­vetkezetek takarékbetét-állománya. Ma már az osztalék az üzletrészek után nagyobb mint a hivatalasan megállapított betéti kamatláb. A mi célunk nem az, hogy sok tőkénk legyen, hanem hogy minél több munkáson, földmívesen, iparoson és tisztviselőn segítsünk. De az is bi­zonyos, hogy a pénznek sehol sincs jobb helye, mint a szövetkezetek­ben. A hitelszövetkezeti takarék- betét még sohasem veszett el! — Most rövidesen bevezetjük a kiskölcsönök intézményét. Az OKH a Nemzeti Bank segítségével azok­nak a kisembereknek, akik ingatlan- fedezetet ugyan nem tudnak nyúj­tani, de becsületük van, személyi hiteleket nyújtunk, mert tudjuk, hogy becsületesek és vissza fogják fizetni. — Bevezetjük a kisbérleti refor­mot is a földbérlő hitelszövetkeze­tek alakításával. Ezek a szövetke­zetek átveszik a bérletet és meg­szervezik a bérlő-csoportot. Eddig 60 földbérlő szövetkezetünk műkö­dik már, és mind pontosan fizeti a haszonbért. Schandl Károly nagysikerű be­széde után Kovács János kincstári főtanácsos értekezett a hitelszövet­kezetek hitelnyújtási politikájáról, ismertetve azokat a szempontokat, amelyek szerint a szövetkezeti ve­zetőknek el kell bírálniuk a hitel­igényeket; Prehoffer Lajos, a mély­kúti földbérlő szövetkezet igazgatója pedig a legeredményesebben dolgozó magyar földbérlő szövetkezet szer­vezetét ismertette. Ez az a kisbérleti forma, amelynek mintájára a magyar földbérlést egészségesebb alapokra lehet helyezni. A felszólalások során Magnin Adorján prépost, plébános emelte ki . az üzletrész-jegyzés előnyeit. Sok­szor előfordul, hogy egy-egy család élete, új existenciája azon az érté­Eger, október 1. Magyarország kormányzója vitéz Keresztes Fischer Lajos altáborna­gyot betegsége miatt saját kérel­mére felmentette a m. kir. honvéd- vezérkarfónöki állásától és helyébe Werth Henrik m. kir. titkos taná­csos, gyalogsági tábornokot nevezte ki vezérkari főnökké. Werth Henrik kinevezése ország- i szerte nagy örömet keltett. Egerben a nagy magyar katona kinevezése különös lelkesedéssel és örömmel tölti el a város társadalmát, mert itt sokan ismerik a magyar vezér­kar új főnökét még abból az időből, amikor békebeli háziezredünkben, a a volt császári és királyi 60. gya­logezredben teljesített szolgálatot. Az elmúlt években is többször lá­togatott el Egerbe Werth Henrika volt 60-as bajtársak összejövetelére, ahol régi katonái és tiszttársai rá­kén fordul meg, amelyet a szövet- ; kezeti üzletrész képvisel. Plósz 1st- ! ván országgyűlési képviselő a föld- művesség forgótőke-hiányára muta­tott rá, amelyen a hitelszövetkeze­tek vannak hivatva segíteni, végül Krisztián Imre arra kérte a hitel- szövetkezetek vezetőit, hogy gyak­rabban jöjjenek össze megbeszélésre. Az értekezlet után közös ebéd volt a Koronában. jongó szeretettel vették körül. A volt 60-asok bajtársi szövet­ségének vezetői ma délben értekez­letet tartottak dr. Polánkay László tart. százados, OTI-ügyvezetőnél a 60-as bajtársi Szövetség főtitkárá­nál és a következő táviratot küld­ték az új vezérkari főnöknek: Nagyméltóságú Werth Henrik m. kir. titkos tanácsos, gyalogsági tábornok úrnak Budapest. Büszke örömünkre szolgál ve­zérkari főnökké történt kinevezése és hívséges bizalommal tölt el Hazánk jövőjének szilárd alaku­lása iránt. Régi 60-as bajtársai és katonái lelkesülten köszöntik és Isten áldását kérik munkájára. Szita tábornok, a 60-as Bajtársi Szövetség elnöke. Félsiker a tegnap esti elsötétítési és riasztási gyakorlaton Egyes külvárosokban teljes volt a közvilágítás város egyes részeiben a közvilágí­Eger, október 1. A légoltalmi parancsnokság az elmúlt napon hatalmas falragaszok útján hívta fel a város közönségé­nek figyelmét, hogy újabb elsöté­títési és riasztási gyakorlatot tart. A hirdetmény világos és rövid mon­datokban rendelte el, mik a lakos­ság tennivalói. A gyakorlat nem járt teljes si­kerrel. A légitámadást és a gya­korlatot jelző hangadás után és a gyakorlat tartama alatt is sok he­lyen égve hagyták lakásaikban a villanyt és nem gondoskodtak az utcára néző ablakok és ajtók tel­jes elsötétítéséről. Igaz, hogy a ha­rangok és a szirénák nem adták elég hangosan és érthetően a lakos­ság értésére, mikor kezdődik és mi­kor ér véget a gyakorlat. A tapasztalatok alapján más, job­ban hangzó jelző és riasztó módo­zatokat kell találni. A járóművel sem közlekedtek az előírt, elsötétí­tett világító testekkel, viszont a tás is teljes fényben égett. Értesülésünk szerint a légoltalmi parancsnokság a legteljesebb szi­gorral fogja büntetni a kihágáso­kat és különösen azokat, akik nem tettek eleget hazafiúi kötelességük­nek és nem jelentek meg a parancs­nokság által kijelölt helyeiken. Erre szükség is van, mert a lég­oltalom olyan közügy, ahol egye­sek nemtörődömsége ezrek életébe kerülhet. — Ä Vármegyei Népműve­lési Bizottság 1938—39. tan­évi nyelvtanfolyamainak októ­ber hó 4-re tervezett megnyitását a körülményekre való tekintettel november hó 5 re halasztotta. A nyelvtanfolyamokra jelentkezni le­het a Népművelési Bizottság titkári hivatalában (Vármegyeháza, II. em.) délelőtt 10—12-ig, továbbá a Ke­lemen Testvérek üzletében (Város­ház-épület) a 3 pengő beiratási díj lefizetésével. Volt egri 60-as baj társai táviratban üdvözölték a honvédség új vezérkari főnökét I Széke Sándor 1859-1938. A nagy világválságnak izzásig feszült, aggodalommal, reménykedés­sel túlfűtött éjszakáján utolsót dob­bant egy jóságoslelkü embernek a szíve . . . Meghalt Szőke Sándor ny. tanító- képzó-intézeti tanár, az országoshírű katolikus pedagógus. Itt járt, itt dol­gozott közöttünk hosszú emberöltőn keresztül, ismerte az egész város, az égé8z vármegye.Tanítványai: tanítók, tanítónők, családanyák, nagymamák elszóródva a trianoni határon innen és túl, mindenütt az ő jóságos szí­vének melegét árasztották és áraszt­ják ma is tanítványaikra, gyerme­keikre, unokáikra . . . Mert tudás, keresztény katolikus erkölcs, mély vallásosság, a felebaráti szeretetnek mély átérzése volt nevelési rend­szerének alapja. Ezen nyugodott félévszázadnál hosszabb nevelői pá­lyája, amelyet ernyedetlen, szinte emberfeletti szorgalommal, alapos hozzáértéssel, a hivatás ritka, ben­sőséges szeretetével futott meg. Mindig lelke derűjét csillogtatva lépett az iskolába. Itt, az ö drága „rózsáskertjében“ elfelejtett csalá­dot, világot, mindent és csak tanít­ványai léteztek számára. A pszicho­lógiát és egyéb neveléstani tárgya­kat tanította és minden egyes órája élmény volt fiai, leányai számára, akik féltek ugyan tőle, de lassan rájöttek, hogy nincs jobb barátjuk nálánál . . . Ismerte jól a diákleiket, nem hiába volt lélekbúvár, aki előtt nem titok semmi, ami a növendékfiú lelkében végbe megy. Ehhez mérte bánásmódját átszűrve nemes lelke szeretetével ... Ez a bánásmód so­hasem volt megalázó, sem bántó, sem durva, de mindig szeretetteljes, őszinte, igazságos. Mint embert is a bensőséges sze­retet jellemezte. Mindenkinek elis­merte érdemeit, nem kisebbített senkit s ezért volt olyan sok jó ismerőse és barátja. Iskolánkívüli működésének tág teret nyitottak a helyi és országos közintézmények. Igen szorgalmas igazgatósági tagja volt a Heves­megyei Takarékpénztárnak, s hosz- szú időn át, még nyugdíjazása után is néhány évig igazgatója a keres­kedő-tanonciskolának. Mint városi képviselő is sokat dolgozott a város parlamentjében s mindenkor híven szolgálta a város közügyéit. Műkö­dött az egyházmegyei fegyelmi ta­nácsban, a Kát. Tanügyi Tanácsnak is tagja, a tanügyi helyi szerveze­teknek pedig szintén szorgalmas munkása volt. Különösen szívén fe­küdt a kát. tanítók segélyalapjának ügye és őrült a lelke, ha valamelyik rászoruló tanítónak az alapból se­gélyt juttathatott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom