Eger - napilap, 1938/2

1938-11-08 / 177. szám

1938. november 8. EGER 3 Sokat fooLéfuek.. de csak a tények döntenek Ily tény az is, hogy „Bayer"-kereszt nélkül nincs Áspirin-tabletta. ASPIRIN TABLETTÁK CSAK GYÓGYSZERTÁRAKBAN kaphatók 40 ezer pengő igen sok pénz, de könnyen hozzájuthat, ha idejében gondoskodik ar­ról, hogy beszerezze államsorsjegyét. Húzás már december 7-én A sorsjegy ára: egész P 3, fél P 150 Kapható minden sorsjegy- árusítónál és az összes do­hánytőzsdékben. ::: érvényesülését nem akadályozhat­ják meg statáriumok és a szuronyok erdői. Minél inkább lábbal tiporják, annál erősebben tör ki az önren­delkezési jog és hogy ez mit jelent, tudja mindenki, aki ismeri a szlo­vák és ruszin nép igazi akaratát. — Ma mindenütt összegyűlnek a magyarok, hogy örömmel nézzenek egymás szemébe és a félárbócra engedett zászlót felvonják, ha csak rövid időre is, a csúcsra. A magyar Felvidék jön vissza most ebben a mozdulatban . . . Eger, november 7. Az az emlékzászló mozgalom, a- melyet az egri belvárosi állami népiskola tanitó-testülete kezdemé­nyezett az országban elsőként, s a- melyet már október 7.-én lapunk hasábjain és a magyar rádióban megindítottunk, az egész országban nagy megértésre talált. Értesülésünk szerint már eddig több mint kétszáz iskola készítte- | tett emlékzászlót a felszabaduló ma- ! gyár iskolák részére. A rádióból naponta halljuk s a napilapokból is örömmel olvassuk, hogy nemcsak az iskolák csatla­koznak mozgalmunkhoz, hanem a községek, városok és a különféle egyesületek is emlékzászlókkal, or­szágzászlókkal ajándékozzák meg a felszabaduló magyar testvéreinket. A kezdeményező egri belvárosi állami népiskola művésziesen hím­zett, értékes nemzetiszinű selyem zászlót készíttetett a kassai bel­városi elemi népiskolának, s azt az Egri Kolping Leányegyesület, az Egri Dobó Katica Leányegyesület, az Egri Iparostanonciskola és az Egri Cifratéri Állami Népiskola ál­tal adományozott emlékzászlókkal együtt küldöttség viszi Kassára. Az emlékzászlókkal kapcsolatos díszes emléklapokat aláírásokkal el­(Ekkor az országzászlót felvon­ták az árboc ormára s az óriási tömeg egy emberként énekelte el a magyar nemzeti imádságot. Az imádság hangjai után folytatta sza­vait a főispán): — Ebben a megilletődött pilla­natban varázsoljuk szemünk elé Nagymagyarország képét és fordul­junk imával az Istenhez: Áldd meg a magyart, áldd meg azokat a fér­fiakat, akik a magyar sorsot irá­nyítják, áldd meg hatalmas bará­tainkat és áldd meg, ó, áldd meg Isten a boldog magyar jövendőt! Óriási lelkesedés kísérte a fő­ispán őszinte érzéstől áthevült sza­vait, majd az egri dalkörök eléne­kelték Farkas Nándor: Őszi magyar ének című dalát. Kovács János köz- igazgatási tanfolyamhallgató alkal­mi költeményt adott elő, végül a jog­akadémia lövész-századának katonás őrségváltása következett. Dr. Tóth József jogakadémiai tanár felolvas­ta az Országzászló Nagybizottság parancsát, amely szerint az Ország­zászlót a Felvidék visszacsatolásá­nak örömére az árbóc csúcsáig kell vonni, s egy bét múlva ismét fél­árbócra engedni a még elszakított magyarokért érzett fájdalom jeléül. Az ünnepség végeztével a külön­böző alakulatok díszmenetben vo­nultak el az Országzászló előtt. látva, valamint a kassai kis ma­gyaroknak irt kedves leveleket és szeretet csomagokat is ez a kül­döttség viszi. De más mozgalom is indult meg ezzel kapcsolatban. Tervbe vették, hogy ez a kül" döttség nemzeti szalaggal díszített bronzból készült babérkoszorút visz II. Rákóczi Ferenc fejedelem sír­emlékére. A koszorú leveleire Kassával valamilyen kapcsolatban álló egri lakosok neveit vésetnék fel. Az érdekelteket felkérik, hogy a küldendő babérkoszorú, valamint a küldöttségben való részvétel meg­beszélése végett november 10-én este 6—7 óra között jelenjenek meg a belvárosi állami népiskola torna­termében Rakvách Rezső iskola­felügyelő igazgató, volt kassai 34-es emléklapos hadnagynál. Mint ismeretes, a 780. sz. Szent Kristóf cserkészcsapat öregraja nagyméretű országzászlót készített egyik felvidéki városnak. Tekintet­tel arra, hogy az egri háziezred Rozsnyót szállja meg, a csapat pa­rancsnoksága úgy határozott, hogy az országzászlót Rozsnyónak ajánlja fel. Az 5 méter hosszú, másfélméter széles zászló egyik oldalán az egye­sített magyar címer, másik oldalán Eger és Rozsnyó cimere, valamint a következő felirat olvasható: Húsz éves halál után előttünk az Eger, november 7. A volt császári és királyi 60. gya­logezred, Eger város háziezredének világháborút járt tagjai szombaton este a Kéményseprő vendéglőben tartották november havi bajtársi va­csorájukat. A régi bajtársak közül számosán megjelentek a vacsorán. Ott voltak a bajtársi szövetség ve­zetői közül: Szita Mihály ny. tábor­nok, vitéz Yereczkey Lajos alezre­des, dr. Búzás Endre Heves vár­megye főjegyzője, dr. Kálnoky Ist­ván és Nemecsek Aurél városi ta­nácsnokok, és még sokan mások. Az ünnepélyes hangulatban Szita Mihály tábornok, a 60-as Bajtársi Szövetség elnöke, lelkesen emlékez­ve a történelmi eseményekre, a kö­vetkezőket mondotta: — Kedves bajtársak! A magyar nemzetnek mai nagy örömnapján, amikor megadatott nekünk, hogy hadseregünk, dicsőséges honvédsé­günk átlépte azt a határvonalat, amely Trianon jóvoltából húsz éven át elválasztotta tőlünk a felvidéki magyar testvéreket, első gondola­tunk az Úristenhez szálljon ezért és köszönjük meg ajándékát, egy­ben pedig kérjük, hogy az általa megbonthatatlannak alkotott ország ismét a teljes, szentistváni nagy- Magyarország legyen. A tábornok ezután megemlékezve a Hatvanban rendezett nagy baj­társi gyűlésről, elmondotta, hogy a távoli baj társak közül nagyon sokan írnak hálával és szeretettel telitett sorokat és boldogan olvasták vitéz Subik Károly prelátus-kanonoknak nyomtatásban is megküldött bajtársi beszédét. Elmondotta a tábornok azt is, hogy a volt hatvanasok az annak idején kapott katonai neve­lést ma is értékesítették és a fegy­verbe hívott honvédség soraiban több ízben elismerést kaptak pa­rancsnokaiktól. Az egybegyűltek örök magyar élet. A zászlót kül­döttség viszi Rozsnyóra s ott is áldják meg. lelkes éljenzése között emlékezett meg a tábornok arról az örvendetes tényről, hogy a magyar királyi honvédség vezérkari főnöke, Werth Henrik gyalogsági tábornok a 60. gyalogezredben kezdte pályafutását. Szita tábornok a baj társak he­lyeslesétől kísérve azt indítványozta, hogy a magyar nemzet három nagy barátjának: Mussolininek, Hitlernek éé Moscickinek nevéről egy-egy utcát nevezzen el, s ezt az indít­ványt a bajtársi szövetség megfelelő formában juttassa a képviselőtestü­let elé. Az egybegyült baj társak egyhan­gú lelkesedéssel tették magukévá az indítványt. Az elnöklő tábornok beszéde vé­gén megemlékezett arról, hogy a hatvanasok utódai, az egri hely­őrségből alakult kiváló csapatok részesei lesznek a nagy dicsőség­nek, hogy fegyverrel bevonulnak az eddig ellenségtől bitorolt magyar földre és felszabadítják testvérein­ket. Bajtársi együttérzésünket, sze- retetünket és üdvözletünket küldjük az utódezrednek a magyar öröm e csodálatos boldog napján. Vitéz Havas Péter ezredes dr. Polánkay Lászlót, a szövetség fő­titkárát üdvözölte ezután, s a fő­titkár, aki közel húsz éve dolgozik a 60-as bajtársi szövetségért, szív­ből jött szavakkal mondott köszö­netét. Szita Mihály tábornok indít­ványára a bajtársak vitéz Subik Károly prelátus, apát-kanonokot a legnagyobb lelkesedéssel választot­ták meg a 60-as Bajtársi Szövetség tiszteletbeli tagjává. * Erőteljes, kő vér egyének­nek, köszvéngeseknekés arany­érben szenvedőknek reggelen­ként éhgyomorra egy-egy pohár ter­mészetes «Ferenc József» keserű­víz gyakran felbecsülhetetlen szol­gálatot tesz. Kérdezze meg orvosát Rz egri iskolák zászlóit küldöttségek uiszik a Feluiöékre R Szent Kristóf-öregcserkészek Rozsnyó városának hatalmas országzászlót visznek Eger város utcát nevezzen el Mussoliniról, Hitlerről és Moscickiről kéri a 60. gyalogezred bajtársi szövetsége

Next

/
Oldalképek
Tartalom