Eger - napilap, 1938/2

1938-12-25 / 204. szám

Eger, XLIX. évf. 204. szám, Ara 12 FILLÉR ♦ Vasárnap ♦ Trianon 19, 1938. december 25. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 8 FILLÉR, VA­SÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLD­SZINT 3. - TEL: 11. — KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA: EGER. TELEFON: 17«. — POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK­SZÁMLA: 54558.SZ. A Gyermek napján ölelje körül tekinteted az elmúlt idők itthoni kis hősét, a magyar gyermeket, az árvalányhajas cser­készt. Becézd el egy kicsit a sze­meddel, simogasd meg, de nem so­káig, mert nem szabad kényesed- nie, hadd maradjon kemény, mint az idők, amelyek elébe megy s mint a napok, amelyek mögötte marad­tak. Te a behívót vártad félelmes szépséggel zúgó napok között öröm­mel és aggodalommal figyelted, mi­re fordul az események kereke, vagy kapkodva szereztél be cukrot, zsírt s szorongva kémlelted a korom­sötét utcákon, mikor indulnak meg a háború véres árnyai. S a Koromsötét utcán ő került eléd: a fiad, az öcséd, a jövő pom­pás férfia. Meztelen térdét eső ver­te, de árvalányhaja vidáman lobo­gott, ő intett feléd kék üvegű ke­rékpárjáról, hogy vonulj a kapu alá s száguldott egyik helyről a másik- i ra, hogy tökéletesebb, jobb legyen a riasztás, hogy nagyobb legyen az életed biztonsága. Voltak az elmúlt hónapokban napok, amikor nem bab­ra ment a játék s a kockázat na­gyobb volt egy légoltalmi gyakor­lat sikerénél. Voltak napok, amikor a légvédelmi készültség halálosan komoly feladat volt. A müncheni ér­tekezlet előtt, a bécsi értekezlet előtt s a ruthénfóldi zavargások legkomo­lyabb óráiban senki sem tudta, mi történik huszonnégy óra alatt. S eb­ben a készültségben ő volt a szem, a figyelő Örs, a riasztó lelkiismeret. Tudod-e polgár, hogy míg rossz ágyadban, vagy duzzadó párnák kö­zött aludtál, ezeken az éjtszakákon ők ébren voltak és szolgálatot tel­jesítettek a tornyokban? Nemcsak a belváros tornyaiban, hanem a te­metői kápolnák harangjai mellett is és keményen mentek éjfélkor, őrség­váltáskor a félelmes sírok között, talán reszketve belül, de egyenes lépésekkel, ó, nem történt bajuk, a toronylépcsőket a holtak szelíd keze tartotta alattuk, apáik a föld alól vigyáztak rájuk, hogy őrizhes­sék a föld felett az élők nyugalmát. És felkeltek hajnali kettőkor és négykor, didergetö sötétben, hónuk alá vették a szótárt, a könyveket és mentek a tornyokba, apró lám­pák világa mellett — tanulni, ké­szülni másnapra. És ha nagyon át- fujt a szél a falak dermesztő csend­jén, memoritert vacogtak, s gém- beredett ujjuk alól, mintha otthon volnának került elő a számtanpél­dák megoldása. Próbát tettek ve­lük a tanárok ezekben az időkben és egy sem volt rosszabbul elké­szülve, mint máskor. Ültek padjaik­ban figyelemmel és fegyelemmel, akkor is, ha reggel hatig tartott a szolgálat ideje. S ha jött a nappali vagy esti légoltalmi gyakorlat, ott voltak hordággyal a kezükben, jelöl­ték a gázzal fertőzött helyeket, beko­pogtak ablakodon, ha felületesen tel­jesítetted az elsötétítési rendeletet, nem gondolva arra, hogy ezzel eset­leg mindenkinek kárt okozhatsz. Tudod-e polgár, hogy mi tartotta őket ébren, vigyázva a házak fe­lett, összeszoritott fogakkal készen tűzre és vészre? A hit ereje, a köte­lességteljesítés fegyelme, a közös­ség szolgálatának parancsa s a tisz­ta áldozatkészség. Te játszottál eb­ben a korban, vagy a cigaretta izét tanulgattad már, esetleg kártya járt eszedben, neki más fogalmai vannak a férfiasságról, tanul, vagy szabad dallal szabad sátrak alatt él s ha szükség van rá, ott áll gyermek lábszárában az oszlopok erejével. Bízhatsz benne, támasz­kodhatsz reá. Látod-e, hogy míg te jársz lehaj­tott fejjel az eke szarva után s küzdesz a bajjal, jajjal, az ügyes- ' ségével föléd került világ ellen, míg hivatalokban dolgozol, s bokáig gázolsz az értelmiség hibáiban, vagy jó és rosszhiszemű üzleteket kötsz s így múlik veled egy világ min­den elképzelése, rendje; látod-e, hogy egy új világ nő nyomodban, tízéves, tizenkét éves és százötven centiméteres világ, csupasz térdű, tiszta szemű, becsületesebb, közö­sebb, egymásért valóbb, emberibb világ. Nézd és örülj neki, mert na­gyobb lesz nálad. Jó érzéseid, ne­mesebb gondolataid határozottabb akaratod támadt fel bennük annak a nevelő muukának nyomán, ame­lyet néhány talpig-ember tanár vé­gez közöttük. Most, a Gyermek ünnepén gon­dolj rá, mert ő ringatja a jövő já­szolát. Az ö jellemének értékter­melése tölti meg az élet új formáit, az ő munkájával fog megszületni az új Ország ezen a földön. S ha lá­tod, lengő árvalány hajjal, amint csontos kis térdét szél fújja, eső veri, lépj oda hozzá és öleld meg előbb, ez a gyermeknek szól, a fiadnak, az öcsédnek, aztán rázz vele becsületesen, keményen kezet, az lesz a férfi jutalma. Kapor Elemér dr. tizenegy udrosi képuiselő uisszauonta Braun Károly polgármester ellen beadott fellebbezését «Meggyőződtünk arról, hogy Braun Károly működése nemcsak hasznos, hanem szükséges is» Eger, december 24. | határozatát tizenegyen kifogással Érdekes beadvány indult el teg­nap Egerből a belügyminisztérium­ba. A beadványt tizenegy városi képviselő írta alá, ugyanaz a tizen­egy képviselőtestületi tag, akik az elmúlt években gyakran tartottak külön tanácskozásokat a közgyűlé­sek előtt s akiknek egységes fel­lépése mindig észrevehető volt a külön tanácskozások eredményeként. A beadvány előzményéhez tarto­zik az az emlékezetes tény, hogy Braun Károly polgármester ponto­san egy évvel ezelőtt váratlanul és minden megokolás nélkül beadta nyugdíjazási kérvényét arra való hivatkozással, hogy szolgálati idejét betöltötte. Sokan tudni vélték, hogy a polgármester amiatt kedvetlene­déit el, mert a város főjegyzőjével való régi munkatársi viszonyában változás állt be. S akik emlékeznek az egyik közgyűlésen a város két vezető tisztviselőjének nyílt össze­csapására, azok számára kézzel­foghatóvá is vált ez a magyarázat, j Nem volt titok a város főjegyzőjé­nek ambíciója a polgármesteri szék­re s úgy tűnt, hogy mivel a kép­viselőtestületben erős pártja van egy új polgármesterválasztás gon­dolatának, Braun Károly azért adja be nyugdíjazás iránti kérelmét, hogy meggyőződjék arról, vájjon válto- ; zatlan-e iránta a képviselőtestület bizalma. A próba fényes eredménnyel járt. A polgármester takarékossági poli­tikáját elismerő több felszólalás után a képviselőtestület közfelkiál­tással úgy döntött, hogy visszatartja állásában Braun Károlyt. Úgy látszott, hogy a közfelkiáltás lelkes megnyilatkozása valóban egy­be is hangzik minden képviselőtes­tületi tag véleményével, annál na­gyobb meglepetést okozott azután, hogy a képviselőtestület visszatartó támadták meg, beadványt intéztek a vármegye főispánjához, amelyben hivatkoztak a polgármester letelt szolgálati idejére és nyugdíjazását kérték. Hedry Lőrinc dr. főispán a beadványt a közgyűlési határozat ellen intézett fellebbezésnek tekin­tette s azt a törvényhatóság kis- gyűléséhez tette át. A kisgyülés az iratokat döntés végett a belügy­miniszterhez terjesztette, ugyan­akkor a képviselőtestület határoza­ta mellett foglalt állást. Az ügy azóta nyugszik a minisztériumban s végső fokon a minisztertanács dönt a polgármester nyugdíjazásá­ról, vagy visszatartásáról. Most, egy év elmúltával ugyanez a tizenegy képviselőtestületi tag — akik közül többen a legutóbbi választáson nem kerültek be a köz­gyűlésbe — ismét beadvánnyal for­dult a belügyminiszterhez. A be­adványban arra kérik a minisztert, hogy fellebbezésként elbírált bead­ványukat tekintse semmisnek, mert azt ők ezennel visszavonják. Indo­kolásul előadják a beadványt alá­írók: meggyőződtek arról, hogy Braun Károly működése nemcsak hasznos, de szükséges is a város szempontjából, mert csak ezzel a taka­rékossági programmal lehet talpra­állítani a város háztartását. Az el­múlt év — említik beadványukban — arról is meggyőzte őket, hogy a pol­gármester munkabírása teljében van, végül rámutatnak arra, hogy a vá­ros békéjét egy esetleges polgár­mesterválasztás megzavarná, ami a mai időkben nem kívánatos. Ez az elismerés bizonyára jól esik Braun Károly polgármesternek, an­nál is inkább, mivel ebben a véle­ményben a város minden polgára egyetért. Ha egy évvel előbb jött is rá, mint a tizenegy képviselő- testületi tag. Eger: a magyar—lengyel idegen- forgalom fontos pihenőállomása Sürgősen ki kell építeni az eger—ózd— bánrévei autóutat A Felvidék visszacsatolásával Eger idegenforgalmi szerepe és je­lentősége megnövekedik. A jövő mu­tatja majd meg, hogy a tartósabb idegen forgalom szempontjából, amit mint nyaraló és üdülőhely bonyolí­tott le Eger állandó jellegű töme­geivel, milyen mértékben kap ver­senytársakat a visszakerült felvi­déki városokban. Nem tévedünk, ha azt hisszük, hogy — legalább is egyelőre — ebből a szempontból változatlan marad a helyzet, mert bár a visszakerült városok az új­donság jellegével magukhoz irá­nyítják a forgalmat, nem készültek fel idegenforgalmi intézményekkel állandóbb vendégfogadásra. A Cseh­szlovák állam a tátrai üdülőhelyek birtokában nem támogatta a felvi­déki városok ilyen irányú törekvé­seit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom