Eger - napilap, 1938/2
1938-07-09 / 108. szám
Eger, XLIX. évf. 108. szám, Aba 8 pillék ♦ Szombat ♦ Trianon 19, 1938. július 9. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. - EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLDSZINT 3. - TEL: 11. — KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA, EGER. TELEFON: 176. — POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 54 558. SZ. Az ártatlanok... Az összes baloldali liberális, radikális lapok közül a szociáldemokraták lapja folytatja a legélesebb harcot a jobboldali szélsőségek ellen. Nincsen olyan konzervatív csáklyás újság az országban, amely ebben a tekintetben versenyre kelhetne a Népszavával. Szinte nem is lát maga körül — a zsidókérdést kivéve — más problémát, mint a rendnek, a békének, az alkotmánynak a megvédését és biztosítását a jobboldali mozgalmakkal szemben. Kétségtelen, hogy a politikai légkör már évek óta kedvez minden olyan megmozdulásnak, amely a rendet szinte kizárólag a jobboldaltól télti. Mi, akik a békés fejlődésben látjuk a nemzet igazi boldogulását, minden felforgatási tö- tekvést egyaránt elitélünk, akár jobbról fenyegeti az országot, akár balról. S ha átmenetileg a kormányok s az ország közvéleménye elsősorban a jobboldali szélsőségtől félti is a nyugodt fejlődést, ez távolról sem jelenti azt, hogy a baloldali veszély — a liberális marxista-kommunista népfront részéről — megszűnt volna. Sót állítjuk, hogy ez a népfront jelentené az egyetlen és kizárólagos veszélyt és nemzethalált abban a pillanatban, amikor a hatalmat kezébe kaparintaná . .. A jobboldal ellen folytatott egyoldalú harc vakmerő követelésre ragadtatta Büchler József pesti marxista városatyát. A belügyminiszternél akar tiltakozni az ellen, „hogy a magyarországi szociáldemokrata pártot a szélsőséges pártok közé sorozzák. Erre semmi ok. A kommunisták és a nyilasok szélsőségesek, a szociáldemokraták nem“. Tehát Büchler elvtárs szerint a szociáldemokraták az alkotmánynak, a társadalmi rendnek, a konszolidációnak éppen olyan önzetlen védelmezői a kommunistákkal és nyilasokkal szemben, mint akár Bethlen István. Hogy mi a valóság ebben a kérdésben, azt a Büchlernél meg- bízhatób és hivatalos pártsajtó világosan és közérthetően leszögezte: „A szocialisták és a polgári társadalom“ című cikkében. Miután a fejvesztett polgári társadalmat gúnyosan megleckéztette azért a naiv- ságért, hogy a szociáldemokratáktól vár védelmet és segítséget, igy folytatta: — „Még több tájékozatlanságot és tudatlanságot árul el a polgári társadalom, amikor azt képzeli, hogy a szociáldemokrata párt közelebb áll a polgári pártokhoz, mint a bol- sevikiekhez. A magyarországi szociáldemokrata párt helyteleníti a bolsevikiek fellépését... de lénye généi fogva sokkal közelebb áll a bolsevikiekhez, mint akár a legszélsőbb és legradikálisabb polgári párthoz.“ — „Veszedelmes illúziókat táplál a polgári társadalom, ha nem veszi észre, hogy a szociáldemokrata párt minden ízében tagadása a polgári társadalomnak. Mi nem felejtettük el, hanem most is valljuk a Bebel híres és halhatatlan mondását : mi halálos ellenségei vagyunk a polgári társadalomnak ... Ma is valljuk és hirdetjük a kommunista kiáltvány befejező mondatait: A kommunisták . . . nyíltan hirdetik, hogy céljaik csakis minden eddigi társadalmi rend erőszakos felforgatásával érhetők el. Reszkessenek az uralkodó osztályok egy kommunista forradalomtól. . .“ — „ . .. Meg kell állapítanunk, hogy éppen a szocializmus nagy végcéljaiban nincsen különbség szociáldemokraták és bolsevikiek között. Mindebben nincs különbség szocialisták és bolsevikiek között, ellenben áthidalhatatlan szakadék tátong szocialisták és polgárok között.“ — „A bolsevikiektől a magyar- országi szociáldemokrata pártot nem is a polgári társadalom megmentésére való törekvés választja el, hanem a módszer, a taktika és a tempó kérdése.“ így írt a népszava 1918. évi december 22-én kelt 303. számában. Minden gátlás nélkül, világosan és bátran megmondta, hogy mi a végcélja a szociáldemokráciának s milyen testvéri közösségben él a bolsevistákkal a kis ártatlan, védelmezője a jogrendnek és az alkotmánynak. S hogy a hivatalos pártsajtó csakugyan igazat írt, azt pár hét múlva, mikor hatalomra jutottak, be is bizonyították! . .. H. B. — Idő. A Meteorológiai Intézet jelenti ma déli 12 órakor : Élénk szél, több felhő, a nyugati és északi megyékben néhány helyen zivatar. A meleg tovább tart. — Egerben: ma reggel 7 órakor 22'8 fok, a talajmentén 14’5 fok, a tegnapi maximum 30 0 fok volt. A légnyomás 767-4 mm. süllyedő. Eger odrosa újabb 30 ezer pengőt kér a szegényház megépítésére A szegényház ügye régóta húzódó kérdése Eger városának. A szegényház már régen elavult és — idők jele — az utóbbi években szűknek bizonyult a szegénysorba jutottak befogadására. A város már az elmúlt évben elhatározta egy új szegényház építését és erre a célra 30 ezer pengő segélyt kért a belügyminisztertől. Ez az összeg ugyan nem lett volna elegendő a szegényház megépítésére, azonban az volt az elgondolás, hogy a vármegyével együtt oldják meg az építkezést a szegénykérdés általános megszervezésével kapcsolatban. Az építkezés tervét a városi mérnöki hivatal elkészítette s a tervet a miniszter jóvá is hagyta. Közben azonban a helyzet módosult, mert a vármegye kikapcsolódott az egri szegényház ügyéből s ezért pótlólag új fedezetről kellett gondoskodni. Eger város képviselőtestülete ezért legutóbb újabb 30 ezer pengő segélyt kért a szegényház céljára a belügyminisztertől. A 60 ezer pengőből remélhetőleg fel lehet építeni a város új szegényházát. A Giornale d’ Itália nagy cikkben foglalkozik Eger város szépségeivel A Giornale d’Itália című olasz lap legutóbbi számában Eger várossal foglalkozik és méltatja a város természeti fekvésének szépségeit, műemlékeit és kiemeli gazdasági jelentőségét, gyümölcs- és bortermelését. Külön megemlékezik az egri bikavérről és azt írja róla, hogy a világ legjobb boraival is felveszi a versenyt. A lap cikke azért nagy jelentőségű, mert a Giornale d’ Itália Olaszország egyik legnagyobb lapja és így a cikk idegenforgalmi szempontból is jelentékeny propagandát jelent a városnak. Újabb kinevezések az egri állami hivataloknál Eger, július 8. Az egri állami hivataloknál újabban a következő tisztviselői kinevezések, cim- és jellegadományozások történtek: A m. kir. pénzügyigazgatóságnál a kormányzó a pénzügyminiszter előterjesztésére Germarz Miklós pénzügyi tanácsos, pénzügyigazgató helyettesnek a pénzügyi főtanácsosi címet és jelleget adományozta, Barát Pál pénzügyi segédtitkárt, jelenlegi állomáshelyén a VIII. fiz. osztályba pénzügyi titkárrá nevezte ki; a pénzügyminiszter Bánóczy Ede állampénztári tanácsosi címmel és jelleggel felruházott állampénztári főtisztet a VIII. fizetési osztályba, állampénztári tanácsossá; Antal Aladár II. osztályú állampénztári tisztet a X. fizetési osztályba I. osztályú állampénztári tisztté nevezte ki. A pénzügyminiszter Börőczi József egri pénzügyőri fővigyázót pénzügyőri szemlésszé nevezte ki. A pénzügyminiszter az egri m. kir. dohánygyárnál szolgálatot teljesítő Gerenday Lajos gyártási tisztet a IX. fiz. osztályba gyártási osztályvezetővé és Vendrei Géza jövedéki gyakornokot a XI. fizetési osztályba gyártási tisztté nevezte ki. A m. kir. posta vezérigazgatója az egri postahivatalnál szolgálatot teljesítő Hamza Imre I. osztályú postatisztet postafőtisztté, Szabó László, Vezekényi László és Hozmán István forgalmi díjnokokat postagyakornokokká, Csernus Margit se- gédellenörnőt postaellenőrnővé, Kecskés Margit kezelőnőt segédtisztnővé és Rózsa Piroska díjnoknőt kezelőnővé nevezte ki. Bírósági kinevezések az egri törvényszék területén Az igazságügyminiszter dr. Ádámffy Elek pétervásárai járásbírót a pé- tervásári járásbíróság elnökévé, dr. Miklós Elemér egri törvényszéki jegyzőt a kiskunfélegyházi járás- bírósághoz járásbiróvá, dr. Pálinkás Jenő egri törvényszéki jegyzőt jelenlegi alkalmazási helyén törvény- széki titkárrá, dr. Gáspárdy József gyakorló ügyvédet a hevesi járás- bírósághoz bírósági jegyzővé, dr. Hoffmann László egri, dr. Mészáros Iván hatvani, dr. Czinder Károly gyöngyösi és dr. Bereczky György