Eger - napilap, 1938/2
1938-08-07 / 125. szám
Eger, XL1X. év/. 125. szám fiHH 12 FILLÉR Vasárnap ♦ Trianon 19, 1938. augusztus 7. ELŐFIZETÉSI DÍJ Á POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: I PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP 12 FILLÉR. VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLDSZINT 3. - TEL: 11. — KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA, EGER. TELEFON: 176. — POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 54.558. SZ. Szárnyat a hazának A magyar nemzeti társadalom fel- lélegző örömmel fogadta a közelmúltban a kormánynak azt az intézkedését, amely a magyar államfő hetvenedik születése napja alkalmából életre hívta a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alapot. Megmozdult az egész magyarság, hatóságok, egyesületek és egyesek egymás után ajánlották fel hozzájárulásukat, hogy minél előbb minél hatalmasabb méretekben oldhassa meg nagy feladatait ez a nemzeti élet szempontjából olyannyira fontos intézmény. Kossuth Lajos régi jelszava: „Tengerre magyar!" uj szint és uj értelmet nyert a huszadik század átértelmezésében s a „Tengerre magyar!" helyett ma: „Levegőbemagyar !“ — az uj parancs. Napilapjaink állandó rovata a „Szárnyat a hazának! s ez a rovat élénk bizonysága annak, hogy a magyar társadalom nem csak megértette a nemzeti repülés fejlesztésének fontosságát, hanem lelkessége mellett áldozatkészsége is van s ez az áldozatkészség alkalmas arra, hogy megteremtse és kifejlessze nemzeti repülő-ügyünket. Ezzel kapcsolatban éppen ezekben a napokban két igen érdekes és értékes, szivet gyönyörködtető jelenséggel találkozhattunk. Az egyik a magyar kormányelnök szívből fakadt levele egyik fővárosi elemi iskola negyedik osztályos növendékeihez, a másik pedig a magyar királyi Légügyi Hivatal felhívása a magyar ifjúsághoz és a magyar szülőkhöz. Hogy a magyar társadalom menynyire megértette és magáévá tette a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap ügyét, arra a legszebb és legmegnyugtatóbb bizonyíték, hogy már a gyermekek is az Alap támogatására sietnek. A tízórai pénzekből megtakarított filléreket, a játékra, édességre szánt összegeket gyűjtötték össze s azt ajánlották fel az Alapnak. Ezt a kedves és nagyon értékes együttérzést, a gyermeki léleknek ezt a komoly, hazafias gesztusát tüntette ki azzal vitéz Imrédy Béla miniszterelnök, hogy levelet írt a kis elemistáknak. Dicséretet és köszönetét vitt ez a levél. A magyar kormányfő atyai hangon szólt a kis magyarokhoz s azt irta nekik, hogy ma olyan időket élünk, „amikor a nemzet apraja-nagyjának vállvetett küzdelmet kell folytatnia a mindannyiunk által szentnek val lőtt célért: Hazánk feltámadásáért. Ti, kedves fiaim, — írta a továbbiakban a miniszterelnök — bizonyságát adtátok annak, hogy az áldozat- vállalás terheiből férfiasán kivettétek részeteket." És ha ilyen a magyar gyermek, ha fiaink ennyire megértik, mi kell a hazának, hogyne találna tárt szívekre a Légügyi Hivatalnak az felhívása, amely légi kiképzésre szólítja fel az ifjúságot. Ma már hála Istennek, megvan a módja annak, hogy a magyar nemzet is felkészülhessen minden eshetőség kivédésére a levegőben. A pénzáldozatra az arra legilletékesebbek sikerrel hívták fel a nemzetet, az anyagi alap megvan, most már a személyi kiegészítés van soron. A tettrekész, magyar ifjúságnak nyitva áll az út a repülő kiképzés felé, — mondja a felhívás, és kétségtelen, hogy ez a szózat nem lesz pusztába kiáltott szó. A kis elemisták, akik cukor és játék helyett a repülésre ajánlották fel zsebpénzüket, bizonnyal ragyogó szemmel büszke szívvel kisérik majd idősebb fivéreiket a jelentkező útra s a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap az anyagi megalapozottság mellett bővelkedni fog a pilótának készülő magyar ifjakban is. Bizonyos, hogy a felhívásra tömegesen jelentkezik majd a magyar ifjúság és bizonyos, hogy a Légügyi Hivatal nem hiába fordult a szülőkhöz sem. „A történelemből átlündöklő nagy magyar nép példáját követve, érezze minden anya — a romboló erkölcsi irányzatokkal szemben — kitüntetésnek, ha a fia sorainkba kívánkozik," mondja a felhívás, a- mely kétségtelenül nyílt kapukat dönget. A magyar szülők éppen azzal a szeretettel, kötelességérzettel és hazafísággal küldik fiaikat a magyar repülés szolgálatára, mint amilyen férfias bátorsággal, komoly öntudattal és magyar lelkesedéssel lépnek erre a pályára fiaink. Szárnyat a hazának! Ez ma az új jelszó és olyan jelszó, amelynek a magyar hazafiasságban gyökerező erős és büszke tartalma és alapja van. Ennek a célnak a megvalósítása a legerősebb biztosítéka lesz a Duna- medence békéjének és erős záloga annak, hogy a létfeltételeitől megfosztott országnak nem kell az őt körülvevő új hatalmasok megszégyenítő ténykedéseit lenyelnie. Szárnyat a hazának, hogy büszkén szállhassunk a jövő felé. Évi kétmillió pengővel emelik a vidéki városok forgalmladó-részesedésót R rendőrségi hozzájárulás hátrálékait 30 évi kamatmentes részietekben fizethetik Eger, augusztus 6. A magyar vidéki városok évek óta kérik a kormányt, hogy a forgalmi adórészesedés és a városokat terhelő rendőrségi hozzájárulás ügyében tegyen a városoknak engedményeket. A Magyar Városok Országos Szövetsége több esetben tárgyalt az illetékes kormánytényezőkkel, amelyek részéről mindig megértés nyilvánult meg a városok érdekei iránt, különböző nehézségek azonban mindig elhalasztották a kérdés megoldását. Az újabb tárgyalások eredményeként most a kormány messzemenő engedményt tett a városok kívánságát illetően. Illetékes helyről nyert értesülésünk szerint a városoknak juttatandó forgalmiadó részesedést évi kétmillió pengővel fel fogják emelni, ugyanakkor a kormány hozzájárult ahhoz, hogy azok a városok, amelyek a rendőrségi hozzájárulással hátralékban vannak, tartozásukat 30 év alatt kamatmentes részletekben fizethessék. Ennek a részletfizetési kedvezménynek azonban előfeltétele, hogy a folyó évre esedékes rendőrségi hozzájárulás összegét az érdekelt városok mindig teljes egészében befizessék. Egert közelről érinti a kormány intézkedése, mivel a város maga is évek óta szorgalmazza a forgalmiadó részesedés összegének felemelését, másrészt Eger a nehéz gazdasági helyzet miatt évek óta nem fizetett rendőrségi hozzájárulásban már 240 ezer pengővel tartozik az államnak s a hosszú lejáratú részletfizetési kedvezmény lehetővé teszi, hogy ettől a súlyos tehertől aránylag könnyen megszabaduljon. fi belügyminiszter is ÍTldrkus Bélának ítélte a Bukuli-árok csatornázását R miniszter szerint Miklós Gyula ajánlata irreális és szabálytalan volt Eger, augusztus 6. Tegnap érkezett meg Heves vármegye alispánjához a belügyminiszter döntése a Bukuli árok csatornázási munkálatainak odaítéléséről és ezzel a régóta húzódó ügy most már megérett a kivitelre. Ismeretes, hogy a város képviselőtestülete még ez év tavaszán versenytárgyalást hirdetett a Bukuli árok csatornázására és a munkálatokat Miklós Gyula építészmérnöknek ítélte oda. A város határozatát vitéz Márkus Béla építészmérnök megfellebbezte, rámutatva arra, hogy Miklós Gyula ajánlati árai nem reálisak. A vármegye kisgyűlése az államépítészeti hivatal szakvéleménye a- lapján megállapította, hogy Miklós ajánlati árai valóban irreálisak és felhívta a város képviselőtestületét, hogy a következő legolcsóbb ajánlattevővel, vitéz Márkus Bélával kösse meg a vállalati szerződést. Ekkor a sportegyesületek akciót kezdtek, hogy Miklós Gyula ne fellebbezze tovább a megye határozatát, mert az építkezés nagyon eltolódik és a sportpálya létesítése I késedelmet szenved. Miklós Gyula hajlandó is lett volna 1500 pengőért elállni a fellebbezéstől, ezt az ösz- szeget azonban vitéz Márkus Béla nem volt hajlandó megadni. Ezek után Miklós Gyula felülvizsgálati kérelemmel fordult a belügyminiszterhez, kérelmében előadta, hogy egyik vállalkozó többet akar keresni, másik kevesebbet, ő a maga részéről megelégszik a kisebb haszonnal is, árai azonban reálisak. A belügyminiszteri döntés most jóváhagyja a vármegye határozatát és megállapítja, hogy Miklós Gyula ajánlati költségvetésében a földmunka egységára irreálisan alacsony, ezzel szemben a vizszín alatti földkiemelés egységára túlmagas, a csatorna építésének egységára ugyancsak irreálisan alacsony. Miklós Gyulának az államépítészeti hivatalhoz benyújtott árelemzéséből megállapítható az is,hogy a betonkeverésre felvett munkadij kevés. Még néhány ilyen megállapítás után a belügyminiszter azt is kimondja, hogy közszállítási szempontból Miklós Gyula ajánlata sza-
