Eger - napilap, 1938/2

1938-12-31 / 207. szám

Eger, XLIX. év/. 207. szám. Aha 8 filléb ♦ Szombat ♦ Trianon 19,1938. december 31, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­IAD EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 8 FILLÉR, VA­SÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLD­SZINT 3. - TEL: 11. — KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA: EGER. TELEFON: 176. — POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK­SZÁMLA: 54.558. SZ. Az iparügyi miniszter rendezte az egri mészáros- és hentes­üzletek záróráját Szeptember 1-től május 31-ig vasárnapi munkaszünet! — Olcsóbb lett a zsír és zsírszalonna fi miskolci Kereskedelmi és Iparkamara tiltakozót! a Bata-gyár letelepedése ellen Ferenczi Károly lemondott elnöki tisztéről Eger, december 30. Az iparügyi miniszter tegnap ér­kezett rendelete az eddigi szokás­tól eltérően rendezi az egri hentes- és mészárosüzletek vasárnapi zár­óráját. Eddig a mészáros- és hentes­üzleteket vasárnap reggel 7 órától 10-ig nyitva tartották. Az érdekel­tek kétharmad része teljes vasár­napi munkaszünetet kívánt s elha­tározásáról értesítette az iparható­ságot. Az ügyben több fórum előtt tárgyalások indultak meg s különös tekintettel arra, hogy a nyári idő­ben a teljes vasárnapi munkaszünet nehézségbe ütközik, mert Egerben kevés a jégszekrény s a vasárnapra előző nap megvásárolt hentesárút a rossl tember 1-től május 31-ig terjedő időben szombat este 9 óráig nyitva kell tartani. Vasárnap azonban be kell zárni. Június 1-től augusztus 31-ig a mészáros és hentesüzlete- j két vasárnap reggel 7 órától 10-ig I nyitva szabad tartani, de az alkal- | mazottak foglalkoztatása nélkül. Itt említjük meg, hogy a zsír az elmúlt napokban átlag 20 fillérrel olcsóbb lett, ugyancsak ennyivel 1 olcsóbbodott a zsírszalonna is. A hús ára változatlanul 1 P 60 fillér. ,Äs?a’ fenyegeti. A tárgyalások eredményeként az iparügyi miniszter most kelt ren­deletével a következőképpen intéz­kedik : Eger megyei város területén a mészáros és hentesüzleteket a sz?p­Egy pengő nyolcvan az újévi malac kilója. Kérdést intéztünk Bodnár Flórián­hoz, az egri hentesipari szakosztály elnökéliez_a legidőszerűbb az újévi malacpecsenyére vonatko­zólag s azt a választ kaptuk, hogy az idén ezen a téren is olcsóbbodás következett be, amennyiben a ta­valyi 2-40-es ár helyett már 1 P 80 fillérért lehet kapui a kis malac kilóját. Kinevezések az ÜTI egri pénztáránál 250 új orvosi állást rendszeresítenek Eger, december 30. A belügyminiszter most írta alá az Országos Társadalombiztosító In­tézet kinevezéseit, amelyek az egri pénztárt örvendetes számban érintik. A miniszter dr. Kastaly István díjnokot a XI. fizetési osztályba biztosítási segédellenőrré, Sávoly Miklós díjnokot ideiglenes minőségű intézeti biztosítási gyakornokká, Szá­lai János és Sáry Tivadar iroda­főnököket az állami rendszerű VIII. fizetési osztályba biztosítási főtisz­tekké, Gyergyai Dénes irodasegéd­tisztet az állami rendszerű XI. fize­tési osztályba biztosítási segéd­tisztté, Fekete László kezelőt, Né­meth Sándor és Sztrakoniczky Ákos díjnokokat ideiglenes alsó fokú biz­tosítási gyakornokká nevezte ki. A belügyminiszter rendeletet adott ki, amellyel az OTI-nál ala­kított orvosi költségtömeg százalék- kulcsát az intézet kerületi pénztá­rára vonatkozóan 12’5, az intézet vállalatpénztárára nézve 13 5 szá­zalékra felemeli. Ezzel a rendelet­tel lehetővé tette az orvosok java­dalmazásának számottevő javítását. Nagyjelentőségű a rendelet azért is, hogy ez a fizetésjavítás 1838. janu­ár 1-től számítódik, tehát az OTI orvosi kamara most egyszerre egy évre visszamenőleg részesül anyagi előnyben. Ez a rendelet az OTI orvosi karának illetményeinél ha­tályon kívül helyezi a gazdasági válság idején elkerülhetetlenné vált megszorítást és az orvosi javadal­mazást megfelelő szintre emeli. Egy másik belügyminiszteri in­tézkedés 250 új exisztenciát szer­vez, amely 250 család megélhetését teszi lehetővé. Ez a rendelet ugyanis 250 új állást szervez az OTI-nál. Az utolsó kényszerű lét­számcsökkentés óta az OTI-nál biz­tosított munkások száma kereken 40 százalékkal, a táppénzben része­sülők évi átlagos száma 43 száza­lékkal növekedett. A most szeive- zett 250 állás az eddigi állásoknak mindössze 8 százaléka, míg a mun­ka 40 százalékkal emelkedett. Miskolc, december 30. A Miskolci Kerületi Kereskedelmi és Iparkamara csütörtökön délután közgyűlést tartott Duvalovszky Mi­hály alelnök elnöklésével. Duva­lovszky elnöki megnyitójában saj­nálattal emlékezett meg arról, hogy Ferenczi Károly kormányfőtanácsos, kamarai elnök tisztéről lemondott. Az alelnök indítványára Ferenczi érdemeit jegyzőkönyvileg megörökí­tik s hálás köszönetüket nyilvánít­ják a volt elnöknek. Melegen köszöntötte ezután az al­elnök azt a négy felvidéki kamarai tagot, akiket 1913-ban választottak meg kamarai tagoknak s most meg­hívásukra vendégként jelentek meg a közgyűlésen. Végül elparentálta a nemrég el- húnyt Ring Gyula kamarai tagot, a hatvaui Jna’lestület, volt uó el­nökét, aki 12 évig volt a Kamara egyik legsúlyosabb szavú agilis tag­ja és sokat köszönhetett neki az egész magyar iparosság. A főtitkár jelentése és hozzászólások a jelenté­sekhez Hollódy Kálmán főtitkár terjesz­tette ezután elő jelentését a Kamara elmúlt évi működéséről. A jelenté­sekhez Engel István szólt hozzá. A mostani bérszabályozási reformo­kat 20 évvel ezelőtt kellett volna megcsinálni, mert ma kevésbbé van­nak meg a kedvező előfeltételei. Sérelmezte, hogy a második zsidó­javaslat megszünteti az iparenge­délyek kiadását. Beterjesztette a kereskedelmi osz­tály javaslatát, amely szerint ké­rik és felhívják a kormány figyel­mét arra, hogy a zsidótörvény vég­rehajtásánál legyenek tekintettel az egyénre és a helyi viszonyokra. Kornitzer Illés ugyancsak a zsi­dójavaslatról szólt, majd Duva­lovszky Mihály elnök reflektált a felszólalásokra. Hangoztatta, hogy a Kamara kizárólag érdekképviseleti szerv és a dolgok politikai részé­vel nem foglalkozhatik. A Kamara, mint a múltban, úgy a jövőben is el fog járni a kereskedelem és ipar érdekében s a maga részéről Ígé­retet tesz, hogy a gazdasági tekin­tetben reájuk háruló feladatot min­dég a legtisztább lelkiismerettel fogják képviselni. Tiltakozás a Bata-ggír betelepülése ellen Hollódy Kálmán főtitkár a vissza­került felvidéki terület gazdasági, közlekedési és idegenforgalmi kér­déseiről terjesztett elő részletes elaborátumot. amelyhez G^ál István (Sajószentpéter) szólt hozzá. — Amikor a Felvidéket vissza­csatolták — mondotta — egy jaj­kiáltás hangzott el az ország láb- belikészitő iparosai részéről. Ez a jaj kiáltás tiltakozás volt a Bata- cipőgyár magyarországi letelepülése ellen. Ehhez a tiltakozáshoz helyes­léssel járult hozzá a visszakerült felvidéki iparosság is. Indítványoz­ta, hogy a Kamara is fejezze ki tiltakozását a Bata-gyár esetleges betelepülése ellen, amivel egyesek, talán jól járnának, de a lábbeli­készítő ipar sokezer képviselője tönkremenne bele. A tárgysorozat többi pontjait, a- melyek a kisipari és kiskereskedel­mi hitelakcióval és egyes minisz­teri rendeletekkel, a Kamara költ­ségvetésével, ipari munkásjutalmak­kal és ösztöndíjakkal foglalkoztak, hozzászólás nélkül fogadta el a köz­gyűlés. Megalakul az egri tüdőbeteg gondozó intézőbizottsága Eger, december 30. Az OTI és Eger város közönsége által együttesen fenntartott tüdő- és nemibeteggondozó intézetek munka- közösségi intéző-bizottsága december 81-én szombaton délelőtt 11 órakor tartva alakuló gyűlését Czekkel Fe- reny dr. m. kir. tisztifőorvos hiva­talában. Az alakuló közgyűlésen döntenek a fenntartási költségekhez való hozzájárulási arányról, a sze­mélyzet létszámának megállapításá­ról, a vezető orvos, gondnok, pénz­táros, ellenőr, orvosi személyzet be­osztásáról, azok díjazásáról s elké­szítik a vagyonkezelési és szám­viteli utasítást, s a működési sza­bályzatot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom