Eger - napilap, 1938/2
1938-07-19 / 114. szám
Eger, XL1X. évf. 114. szám, Aha 8 fillér ♦ Kedd ♦ Trianon 19, 1938. július 19. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 8 FILLÉR, VASÁRNAP 12 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM,FÖLDSZINT 3. - TEL: 11. — KIADÓHIVATAL: SZT JÁNOS NYOMDA, EGER. TELEFON: 176. — POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 54.558. SZ. A római út Minden magyar ember felemelóen jóleső érzéssel látja azt a meleg barátságot, amellyel az olasz nemzet és sajtója fogadja a magyar miniszterelnök és a magyar külügyminiszter római látogatását. A legelőkelőbb olasz lapok vezető helyen közölték Imrédy Bélának a Stefani Iroda munkatársa előtt tett nyilatkozatát s örömmel és elégtétellel hangsúlyozták ki a magyar miniszterelnöknek ama kijelentését, hogy nem puszta udvariassági látogatásról van szó, hanem annak a benső és őszinte törekvésnek kifejezésre juttatásáról, hogy ily módon is ápolja s ha lehet, még jobban elmélyíti azokat az őszinte baráti kötelékeket, amelyek Olaszország és Magyar- ország között oly örvendetes módon fennállanak. Valóban igy érzi ezt az egész magyar nemzet. Minden magyar ember tudja, hogy trianoni elzár- kózottságunkból való kiemelkedésünknek első lehetőségét épen Olaszország adta meg, amikor baráti kezét nyújtva, a nemzetközi politikában határozott szóval juttatta kifejezésre, hogy a Duna völgyében ezer éve élő magyarság olyan erő, amellyel számolni kell és amelyet egyetemes európai érdekből nem szabad elhanyagolni. A magyar külpolitikának az útja éppen ezért mindig Rómába vezet, s már-már kezd rokonszenves és szép hagyománnyá nemesülni az a szokás,'hogy a magyar kormányelnökök ellátogatnak Olaszország fővárosába, hogy a Dúcéval és vezető politikusaival felvegyék a személyes érintkezést. Az olasz—magyar barátságnak politikai értékein túl nagy gazdasági jelentősége is van s Imrédy Béla az olasz félhivatalos sajtóiroda munkatársának adott nyilatkozatában külön kiemelte, hogy mező- gazdasági értékesítési politikánknak ma is támasza Olaszországnak az a készsége, amellyel behozatali szükségleteinek bizonyos hányadát tőlünk szerzi be. A két nemzet között nincsenek érdekellentétek. Annál több kapcsolat van, amelyek a politikai és gazdasági szempontokon túl a középkorig visszanyúló kultúrális viszonylatban is jelentkeznek. Alig hiszem, hogy volna nép — mondotta Imrédy Béla — amely a magyarnál jobban tudná értékelni és csodálni a latin szellem nagyságát és amely a lati- nitás örök értékeinek megjelenését jobban ki tudná érezni az új Olaszország felépülésének grandiózus munkájából. És amint a magyar nemzet ismeri és nagyraértékeli az olasz géniuszt, éppen úgy megbecsüléssel tekint felénk az olasz nemzet is. Kiviláglik ez abból a melegségből is, amellyel az olasz sajtó kommentálja a magyar kormányelnök római látogatását. A Corriere della Sera „Imrédy Béla és Róma—Budapest együttműködése“ címmel hosszabb cikket közöl s igen melegen és igen alaposan ismerteti vitéz Imrédy Béla egyéniségét és pályáját. Megállapítja az előkelő olasz napilap, hogy az uj magyar kormány politikája külpolitikai téren hű marad az eddigi irányelvekhez, vagyis az olasz barátsághoz; belpolitikai téren, keresztény, nemzeti és határozottan jobboldali politikát folytat, amelynek céljaira a nemzet széles köreinek összefogására törekszik. Jól eső elégtétellel fogadhatjuk ezt a meleg hangot s különösen azt a tiszteletet, megbecsülést, amellyel a baráti nemzet sajtója a magyar kormányelnök személyével foglalkozik. Megállapítják az olasz lapok, hogy vitéz Imrédy Béla nem a megalkuvások és kétértelműségek embere, Nyilatkozatai határozottak és világosak. Egyedül a nemzet érdekeitől engedi vezetni magát. Szereti faját, különösen a kisembereket, akik iránt igen nagy megértést tanúsít. A magyar miniszterelnök — írja a Corriere della Sera — világos, egyszerű, kiegyensúlyozott, derűs és őszinte politikát folytat, ennélfogva kiválóan alkalmas arra, hogy megértse és méltányolja Mussolini Olaszországának politikai légkörét. A magyar közvélemény örömmel kisérte el gondolatban római útjára a miniszterelnököt és a magyar közvélemény bízik benne, hogy ez a látogatás jelentékeny hasznára lesz a nemzetközi helyzet tisztázásának Európa ama vidékein, ahol Olaszország és Magyarország politikai és gazdasági érdekei teljes mértékben megegyeznek egymással. A vármegye klsgyűlése Jóváhagyta az újahb sikfökúti beruházást A városi képviselőtestület egyik legutóbbi közgyűlésében újabb 1500 pengőt szavazott meg Sikfőkút további fejlesztésére. A közgyűlés határozata szeiint a beruházásra azért volt szükség, mert a fővárosi gyermeknyaraltatási akció bizonyos higiéniai berendezéseket kívánt meg a telepen. A város határozata ellen Radii Károly és dr. Kálnoky Viktor fellebbezést nyújtottak be a vármegye alispánjához. A törvényhatóság kis- gyűlése most tárgyalta a városi határozatot és a fellebbezések elutasításával jóváhagyta azt. Vitéz Imrédy Béla miniszterelnök és Kánya Kálmán kflltlgymtnlszter ma érkezik Rómába Triesztben a magyar főkonzul üdvözölte a magyar államférfiakat Vasárnap reggel hét óra húsz perckor a menetrendszerű trieszti gyorssal utazott el Budapestről vitéz Imrédy Béla miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter. A zászlódíszben pompázó Déli pályaudvar indulási csarnokában már hét óra előtt gyülekeztek a katonai és polgári előkelőségek. A miniszterek közül megjelent Teleki Pál gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter, Bornemisza Géza iparügyi miniszter, Mikecz Ödön igazságügyminiszter és Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter, az államtitkárok majdnem teljes számban, a budapesti német ügyvivő, az olasz követség pedig teljes tisztikarával. Az olasz követ és felesége a miniszterelnököt Rómáig kiséri. Budapesttől a határig vezető úton a községek lakossága mindenütt nagy számban sorakozott fel a pályatest mentén, hogy üdvözölje a miniszter- elnököt és külügyminisztert. A magyar—jugoszláv határállomáson Bakách-Bessenyei György belgrádi magyar követ szállt fel a vonatra. A követ az egész jugoszláv útszakaszon a magyar államférfiak vonatán utazott. Postumiában beszállt a miniszterelnök kocsijába báró Villani Frigyes római magyar követ és Fa- race Ruggero őrnagy, aki a magyar államférfiak olaszországi tartózkodásának egész tartamára teljesít szolgálatot a miniszterelnök és külügyminiszter mellett. A postumiai fogadtatás után a magyar államférfiak folytatták útjukat Triesztbe, ahol a magyar főkonzul üdvözölte a miniszterelnököt és külügyminisztert. Innen Rövid pihenő után folytatták útjukat Róma felé. Táviratok a világ minden részéből. Páris óriási készülődéssel várja az angol királyi párt. Soha nem látott pompával ünnepli Franciaország az aDgol uralkodópárt. Az angol és francia lapok hosszú cikkekben foglalkoznak a látogatás jelentőségével és méltatják a két ország együttműködését és barátságát. — Csehszlovák hivatalos helyről cáfolják a részleges mozgósítás hírét és a szu- détanémet vidéken végrehajtott katonai mozdulatokat. A szudétanémet párt sajtófőnöke nyilatkozott a kisebbségi követelésekről és kijelentette, hogy a szudétanémetek nem követelnek lehetetlent, csak azt, amihez joguk van: autonómiát. A csehszlovák kormány a héten tovább folytatja tárgyalásait a kisebbségi kérdésben. Holnap Benes elnöklésével fontos államtanács lesz. Hodzsa miniszterelnök szerdán fogadja az Egyesült Magyar Párt vezetőit, hogy tanácskozzék velük követeléseikről. A spanyol nemzeti csapatok a cas- telloni és terueli fronton megtörték a köztársaságiak ellenállását. A nemzetiek a többi fronton is folytatták előnyomulásukat. A köztársasági csapatok rendetlen futásban menekülnek a nemzetiek csapatai elől. Egy elfogott köztársasági tiszt véleménye szerint a köztársaságiak nem sokáig tudják tartani a frontokat. Franco Burgosban Doriot francia néppárti képviselőt fogadta, akivel a két ország viszonyáról tanácskozott. A spanyol nemzeti kormány Göring porosz miniszterelnököt a császári vörös nyilrend parancsnoki keresztjével és nyakláncával, Ciano gróf olasz külügyminisztert pedig a katolikus Izabella-rend lovagi címével tűntette ki. — A Szovjet és Japán között egyre feszültebbé válik a helyzet. Szovjet katonák Mandzsuko határán megöltek
